Esztergom, Pécs, és Szolnok 0 pontot kapott a Transparency International Nyilvánossági Indexén, azaz ezek a városok működnek a legátláthatatlanabbul. Hajdúdorog, Pilisvörösvár, Szombathely és Tata viszont elszámolnak az adófizetői pénzekkel.
Magyarországon az önkormányzatoknak több mint az egyharmada, 40 százaléka titkolja, hogy mit és hogyan vásárolt közbeszerzéssel. Így nincs kontroll, nincs nyilvánosság. Pedig közérdekű adatokról van szó. A Transparency International Magyarország utánajárt, miért nem nyilvánosak az adatok. Csak hanyagok az önkormányzatok? Vagy valami másról van szó? – közölte az átláthatóságért küzdő szervezet kedden.
A kutatás tartalmi és formai szempontokat vizsgált. A Nyilvánossági Index megmutatja, hogy az önkormányzatok mennyire teljesítik a közbeszerzésekről szóló törvénynek a közpénzköltésről történő tájékoztatást célzó rendelkezéseit – írták.
Még ha van is adat, nem verik nagydobra
A kutatás eredményeiből a Transparency szerint egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzatok nem, vagy nem kellőképpen tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. Az önkormányzatok 40 százaléka ugyanis semmilyen, a kutatás során vizsgált adatot nem közöl a honlapján. De ha kirakják az adatokat, akkor se verik azokat nagydobra: általában nem könnyen észrevehető helyre, nem kereshető formában teszik fel a közbeszerzési adatokat.
Maximális pontszámot az önkormányzatok csupán 1 százaléka ért el, ami elkeserítően rossz arány. Nulla pontot kapott – azaz semmilyen közbeszerzéssel kapcsolatos adatot sem közölt – számos nagyváros: Esztergom, Pécs, vagy Szolnok. A legjobban teljesítő négy önkormányzat: Hajdúdorog, Pilisvörösvár, Szombathely és Tata.
Átláthatósággal a korrupció ellen
A lakosságot érintő beszerzések alapvető adatait mindenkinek jogában áll megismerni, hiszen közbeszerzések esetében közpénzköltésről beszélünk – hívja fel a figyelmet aTransparency. Amennyiben a közpénzek elköltése zárt ajtók mögött történik, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a korrupció bármilyen formában megjelenjen. Ha a korrupció felüti a fejét, az állampolgárok joggal gyanakodhatnak arra, hogy az önkormányzat több pénzt költ el egy-egy beruházásra, mint amennyibe az valójában kerül.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy az önkormányzatok miért hanyagolnak el egy olyan kérdést, ami számukra is fontos? Hiszen, ha tudatni akarják a választópolgárokkal, hogy a pénzüket megfelelően és hatékonyan költik, annak az adatok nyilvánossá tétele a legjobb módja – írják.
A Transparency International Magyarország ezzel a kutatással szeretné felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a jövőben több energiát fektessenek a közbeszerzési adatok publikálására. A kutatás jó kiindulópont, hiszen minden évben megismételhető ugyanezen szempontok alapján, így láthatóvá válik, hány önkormányzat veszi végre komolyan a kötelességét, és tájékoztat bennünket a közpénzek elköltéséről, vagy továbbra is zárt ajtók mögött döntenek az állampolgárok pénzéről.
A szervezet ezzel a kutatással is felhívja a lakosság figyelmét a civil kontroll jelentőségére: akik a mi pénzünket költik, számoljanak be róla nekünk – zárják közleményüket.
