Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor 2008 nyarán tartott megbeszélései anonimizált leiratainak titkosságát hétfőn oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal – az NBH jogutódja – a belügyminiszter utasítására.

Ezzel kapcsolatban Szilvásy György azt mondta, a beszélgetések korántsem arról szóltak, amit a sajtó egy részének előzetes interpretációi sugalltak, azaz nem egy bűnözőtől próbált a kormány titkosszolgálata a politikai ellenfelekre nézve terhelő, kompromittáló információkat gyűjteni vagy pláne kreálni.

A volt miniszter azt mondta, a találkozók előzménye az volt, hogy egy korábbi ismerőse jelezte, Portik Tamás a közhatalom és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatokról tudna információval szolgálni. Ekkor – mint minden ilyen esetben – a NBH-hoz tette át az ügyet. Kitért arra, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő kormánytagként elődeihez és utódaihoz hasonlóan hetente kapott információkat kormánypárti és ellenzéki politikusokkal, ügyészekkel, bírókkal, magas rangú rendőrtisztekkel kapcsolatos "gyanús körülményekről".

Ezekben az esetekben mindig az volt az eljárás, hogy a szakma szabályai szerint a szolgálatok ellenőrizték az információk megalapozottságát, és ha indokolt volt, a bűnüldöző hatósághoz tették át az ügyet – mondta Szilvásy György. A volt miniszter szerint nem volt politikai motiváció az ügyben, amit az is bizonyít, hogy a titkosszolgálati eszközökkel szerzett információkból semmit nem használt fel az akkori kormány politikai riválisai lejáratására. 

A jegyzőkönyvek figyelmes áttekintése is alátámasztja, hogy a beszélgetések célja a nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló törvényes információszerzés volt – folytatta. A sajtó egy része Szilvásy György szerint már a nyilvánosságra hozatal előtt egy bizonyos interpretációt próbált sulykolni, és ennek érdekében a csúsztatásoktól, a szöveg meghamisításától sem riadt vissza.

Példa erre, hogy azt a szövegrészletet, ahol a főigazgató arról beszél, "bennünket alapvetően az érdekel, az a felület, ahol politikusok, bírók, ügyészek valamilyen módon befolyásolva vannak", korábban voltak akik úgy idézték, a főigazgatót érdekli minden információ, amellyel befolyásolhatja őket – mondta a volt miniszter. Nyilvánvalóan más, ha a közhatalom képviselői között próbálják megtalálni a támadható – akár a szervezett bűnözés által is zsarolható – embereket, mint amikor a kormányoldal maga keres zsarolható pontokat – tette hozzá.

Az is a feltételezett politikai célzat ellen szól, hogy a hangfelvételt a titkosszolgálatoknál szokásos módon irattározták az előző kormányzati ciklusban, így természetesen a kormányváltás után akadálytalanul kerülhetett az új vezetők birtokába – mondta a Gyurcsány-kormány tagja.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ügy közéleti felhasználása, a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozásának időzítése aligha magyarázható bármiféle szakmai indokkal, sokkal inkább politikai érdekeket látszik szolgálni. "A Fidesz által korábban eltervezett politikai manipuláció egy újabb fejezete, melynek célja az előző kormány, illetve pártjainak lejáratása" – fűzte hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a Portik–Laborc-találkozón készült hangfelvétel leiratának nyilvánosságra hozása után vajon a másik oldal is megszellőztethet-e kompromittáló hangfelvételeket, Szilvásy György hangsúlyozta: "ezeket a módszereket nem tudom átvenni az ellenféltől".

Arra a kérdésre, vajon mi szükség volt egy olyan kétes személlyel az NBH főigazgatójának személyesen találkoznia, Szilvásy György úgy reagált, miniszterként soha nem folyt bele a operatív munkába, sem ebben az ügyben, sem más esetekben nincs is abban a helyzetben, hogy szakmailag minősíteni tudná a főigazgató konkrét döntéseit. De például az önmagában is életszerű válasz lehet a kérdésre, ha például Portik azt mondta: csak a főigazgatóval ül le tárgyalni, csak személyesen neki ad információkat.

Szilvásy György azt mondta, felelőtlenségnek tartja, hogy a felvételek szövegének nyilvánosságra hozásával rövid távú politikai előnyöknek rendelték alá a hosszú távú szakmai érdekeket. "Nyilvánosságra hozni nyomós ok nélkül azt, ami törvényes információgyűjtés során keletkezett? Ezek után mire számíthatnak az ország biztonsága érdekében eljáró szervek informátorai?" – vetette fel a volt titkosszolgálati miniszter, aki egyetértett Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével abban, hogy megengedhetetlen a titkosszolgálatokat politikai célokra felhasználni.