"Vastaps Orbán Viktornak az Európai Néppárt frakcióülésének a végén. Szegény Kovács László, megint rosszul értékelt" – írta a Twitter mikroblogon Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő kedden késő este, miután Strasbourgban véget ért az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának ülése. Deutsch arra célzott, hogy Kovács László szocialista képviselő, korábbi európai biztos vasárnap arról beszélt Budapesten, hogy már a jobboldali európai politikusok is bírálják a magyar kormányfőt.

Bár a taps egyértelműen szimpátiát jelez, az ülés egyik néppárti résztvevője szerint a magyar miniszterelnöknek nem volt könnyű dolga: miután közel 15 percig beszélt a magyarországi helyzetről, több mint 20 kérdést kapott, főleg lengyel és német képviselőktől. Ezek között forrásunk szerint számos „kényes ügy is volt”, de a névtelenséget kérő politikus szerint Orbán „okosan érvelt”, a képviselőket – legalábbis a forrás körül ülőket biztosan – meggyőzte, és a végén valóban megtapsolták.

Vitapartner nélkül

Mivel Orbán Viktor szerdán nem vesz részt – sajtófőnöke múlt heti bejelentése alapján a múlt héten elhunyt Margaret Thatcher temetésére utazik – az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó vitáján, a magyar miniszterelnököt európai képviselők csak az Európai Néppárt (EPP) keddi zárt frakcióülésén kérdezhették. Az európai jobbközép pártokat tömörítő EPP – melynek a Fidesz is tagja – frakciója kedd este ülésezett, ahol a képviselők felkészültek a szerdai plenáris vitára, és kialakították a közös álláspontot, ennek keretében hallgatták meg a magyar miniszterelnököt is.

Orbán az EPP frakcióülésén, Joseph Daul frakcióvezető

MTI - Koszticsák Szilárd

Mint kedden kiderült, a magyar kormány egyáltalán nem kapott felkérést arra, hogy képviseltesse magát az EP-vitán. Az eseményen csak megfigyelőként jelen lesz Győri Enikő államtitkár – közölte a hvg.hu-val a Külügyminisztérium sajtófőnöke. A tervezett program szerint az Európai Bizottságot (EB) Viviane Reding alelnök képviseli majd, ő beszél a testület nevében – közölte kedd este az EB magyarországi képviselete. Tisztviselők a BruxInfónak kedden azt mondták, „részletesen, átfogóan és keményen” fogja kifejteni a testület álláspontját. Miután Orbán nem lesz jelen, Győri Enikő pedig csak megfigyelőként, egyelőre úgy tűnik, a magyar kormánnyal az utóbbi hetekben rendkívül kritikus Redinggel szemben csak a fideszes képviselők, illetve esetleg az Európai Néppárt politikusai védhetik meg a budapesti kabinetet.

Szájer József, az EP néppárti frakcióvezető-helyettese, a Fidesz képviselője kedden azt nyilatkozta, szerinte belső tanácstalanság uralkodik az Európai Parlamentben Magyarországot illetően. Szerinte nem most, hanem májusban lesz nagyobb vita, mert az EP szabadságügyi szakbizottságának a Magyarországgal foglalkozó eseti bizottsága várhatóan csak május végére készíti el a jelentését. Maga Martin Schulz, az EP szocialista elnöke is azt tanácsolta Orbánnak, hogy inkább a júniusi plenáris ülésre menjen el.

Barroso a hibás

Úgy tudjuk, a kedd esti frakcióülésen a magyar kormányfőnek nekiszegezték azt a kérdést is, hogy látja, a köztük folyó vitában kinek van igaza: Vivian Reding biztosnak vagy neki. Erre Orbán kitérő választ adott arra hivatkozva, hogy Reding nincs jelen, így illetlenség lenne a biztos érveit boncolgatni. Forrásunk szerint ugyanakkor a miniszterelnök felemlegette, hogy a francia elnökválasztásokat követően a néppárti Reding nem volt szolidáris a vesztes Nicolas Sarkozyvel, akivel a romániai romák Franciaországból való hazatelepítése miatt tiltakozva többször is szembekerült (forrásunk szerint Orbán többes szám első személyben beszélt a francia választásokról, úgy fogalmazott: "amikor vesztettünk Franciaországban").

A képviselők kedd este elismételték José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnökének érvét is, amit a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban hozott fel: minek kell ilyen gyakran módosítani? Orbán forrásunk szerint erre úgy válaszolt, hogy felemlegette, más törvények esetében pont az EB kérései miatt kellett utólag át- meg átírni a szöveget, így nem érti a mostani kifogást. Orbán hangsúlyozta, ő nem értett egyet ezekkel a módosításokkal, de mivel Barroso kérte, a magyar parlament megszavazta.

Orbán megérkezik az EP-be, balra Martin Schulz

MTI - Koszticsák Szilárd

Úgy tudjuk, példaként felemlítette az Országgyűlés előtt hétfő óta bent lévő tervezetet is: arról beszélt, hogy a magyarországi választási kampányok nagyon sokba kerülnek, ezért tiltanák ki a kereskedelmi médiumokból a politikai hirdetéseket, ám mivel Barroso kérte, hogy ez az EP-választásokra ne vonatkozzon, hát törvénybe foglalják. Szintén az EB elnökének kéréseire vezette vissza a nagy német cégek megadóztatását is – amit információnk szerint egy német EP-képviselő vetett fel. Orbán azt mondta: 2010-ben Barroso ragaszkodott a hiány lefaragásához, amit másképp nem lehetett keresztülvinni, csak a különadókkal.

Információnk szerint az a kérés is felmerült, hogy nem tartja-e veszélyesnek, hogy a Fidesz a kétharmad birtokában érdemi ellensúlyok nélkül maradt. Erre forrásunk szerint Orbán azt mondta, „nem a lottón nyerték a kétharmadot”, az emberek okkal szavaztak ilyen arányban a Fideszre. A névtelenséget kérő forrás szerint a magyar miniszterelnök jelezte, arra számít, hogy a közeljövőben folyamatos támadásoknak lesz kitéve, ám bármikor kész részt venni az EP ülésein, és a „tévedésekkel”, adott esetben „hazugságokkal” szemben megvédeni a „tényeket”. Ugyanakkor azt is kifejtette, bármikor kész meghívni a kormányába azt a néppárti európai képviselőt, aki soha nem tévedett politikai pályája során.

Forrásunk szerint Orbánnak szegezték azt a kérdést is, hogy igazak-e azok a sajtóban a napokban megjelent információk, hogy a Fidesz esetleg átlépne másik európai pártszövetségbe. Úgy tudjuk, erre a miniszterelnök kérdéssel válaszol: az EPP jelenleg a legjobb hely, miért hagyná ott?

EPP támogatja is, meg nem is a Fideszt

Orbán távollétében is éles vitát vetít előre a szerdai ülésre, hogy európai bizottság alelnöke valóságos háborút vív Orbánékkal. A bukaresti Új Magyar Szó pénteken arról számolt be – Redinghez közel álló forrásokra hivatkozva –, hogy a szerdai parlamenti ülést előkészítő dubrovniki találkozón az EPP-frakció vezetősége a Fidesz jövőjéről tárgyalt. A lap szerint még az is felmerült, hogy "kitessékelik" az európai pártszövetségből a magyar kormánypártot. A Maszol.ro értesülését a frakció szombaton cáfolta, Joseph Daul frakcióvezető pedig külön levelet írt a Fidesznek, melyben elismerte ugyan, hogy volt egy szűk körű vacsora Dubrovnikban, de azt írta, a magyarok ügye szóba sem került, Horvátországról tárgyaltak.

Ennek ellenére a szerdai európai parlamenti vita nem ígérkezik könnyűnek a magyarok számára. A hvg.hu értesülései szerint Frank Engels EP-képviselő szólal fel a néppárt részéről. A korábbi, nagy port felkavart viták idején ennél erősebb támogatója volt Orbánéknak: akkor az EPP parlamenti csoportjának vezetője, Daul szólalt fel a magyar kormány védelmében (Engels ráadásul Redinghez hasonlóan luxemburgi). Egy neve elhallgatását kérő néppárti forrás azt mondta, míg korábban az EPP-ben sokan voltak, akik a bírálók és a támogatók között közvetítetni igyekeztek, ma inkább az a jellemző, hogy Orbánék megosztották a frakciót: a képviselők vagy feltétlen támogatói a kormánynak, vagy pedig egyértelműen meg vannak győződve arról, hogy Magyarországon igenis veszélyben a jogállam.

Adok-kapok

A vita hónapok óta tart. Március közepén az Európai Bizottság alelnöke, Reding egy berlini rendezvényen azt mondta, az a benyomása, hogy Magyarországon veszélyben van a jogállamiság, ezért az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni a legutóbbi alkotmánymódosítást, és még az sem zárható ki, hogy uniós forrásokat tartanak vissza, megvonják Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Erre reagált árpilis 11-én az uniós ügyekkel foglalkozó European Voice-ban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, melyben megkérdőjelezte Reding elfogulatlanságát, és azt állította, a biztos a magyar ellenzék vádjait visszhangozza

Reding lehet, hogy már a jövőre gondol

AFP / Thierry Charlier

Ugyanakkor a Navracsics hosszú hónapok óta vitában áll Redinggel a két gyereket halálra gázoló, de büntetése elől Írországba távozó Francis Tobin ügyében is, amiért a biztos nem tett meg mindent a kiadatásért. Reding ráadásul egy német újságnak adott interjújában azt mondta, „nem csodálkozik” azon, hogy az írek vonakodnak kiadni Tobint, mert a budapesti kormány kikezdte az igazságszolgáltatás függetlenségét – erre az Orbán-kabinet arra kérte az Országgyűlést, határozatban ítélje el a biztos nyilatkozatát.

Bár az EB elnöke, José Manuel Barroso maga is kétszer fordult levélben Orbánhoz kifejezve a negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos aggályait – a bizottság szóvivője pedig kijelentette, hogy az elnök és alelnök hasonlóan ítélik meg a magyar helyzetet –, európai parlamenti források szerint Reding a Barroso utáni időszakra készül, és a szocialistáknak „udvarol”. Forrásaink szerint az alelnök azzal számol, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokon a szocialisták jobban szerepelnek, és az Orbán-kormány megregulázásával az ő támogatásukat szeretné megszerezni, hogy EB-elnök lehessen.

A nagy európai játszma

Ugyanakkor lehet, hogy Reding „túlságosan előre szalad”. Egy magas rangú EPP-s politikus a hvg.hu-nak azt mondta, a német kancellár, Angela Merkel azt kérte, hogy a szeptemberi német választásokig egyelőre ne nevezzenek meg jelöltet az EB élére. Forrásunk azt is kizártnak nevezte, hogy a 2014-es választásokon a saját visszaszorulásával számoló néppárt nem fogja kizárni a Fideszt, főleg, hogy az EPP-ben az a közvélekedés, hogy Orbánék a magyarországi EP-választásokon és az országgyűlési voksoláson is győzni fognak, így sok múlik majd azon, hány képviselő érkezik majd a néppárt frakciójába jövőre.

Bár szerdán Reding újabb lehetőséget kap, hogy kifejthesse érveit a magyar kormánnyal, és az alkotmánymódosítással kapcsolatban, néppárti források szerint a teljes pártszövetséget egyelőre nem tudhatja maga mögött. Információink szerint csak azért nem indult meg – az alelnök törekvései ellenére – két kötelességszegési eljárás kedden, mert Barrosóék attól tartanak, még jobban ártanának az unió ügyének Magyarországon, ha újfent nekimennének Orbánéknak. A források szerint ezzel magyarázható, hogy a biztosok tanácsa keddi ülésén úgy döntött, megvárják a hétfőn beígért újabb törvénymódosításokat, és azok Országgyűlési elfogadása után döntenek az eljárások esetleges megindításáról.

A magyar kormány ugyanis szintén igyekezett elébe menni a szerdai vitának: Narvracsics és két államtitkára hétfőn beadott egy módosító csomagot a parlamentnek, melyben két részletkérdésben engedményt tennének Európai Bizottságnak. Ha a parlament is elfogadja az erről szóló javaslatot, nem lehet majd áthelyezni más bíróságra olyan pereket, amelyekben közvetlenül hivatkoznak uniós jogszabályra, illetve az európai parlamenti választások előtti kampányban a kereskedelmi tévékben is sugározhatnak politikai hirdetéseket.