Így büntet a rendőr: bosszantó kulisszatitkok
Igazoltatás menetrendszerinti buszon, hajléktalanokra kirótt sorozatbüntetések, szolgálatonként "előírt" legalább egy kötelező intézkedés – különböző módon "motiválják" a rendőri vezetők hatékonyabb fellépésre az állományt. Mint a hvg.hu-nak nyilatkozó egyenruhások elmondták, azzal is riogatják őket, hogy kevesebb lesz a fizetésük, ha nem jól teljesítenek. Bár, hogy ez miként lenne lehetséges, cikkünk megjelenéséig nem válaszolták meg a rendőrség részéről a hvg.hu-nak.
Különféle módon próbálják elérni a rendőri vezetők azt, hogy az egyenruhások minél aktívabban intézkedjenek. A hvg.hu írt arról, hogy több évvel ezelőtt az egyik budapesti rendőrőrsön írásba adták, hogy egy szolgálat alatt mennyi intézkedést és feljelentést várnak el egy rendőrtől. Ez megvolt vidéken is, és a járőrök leleményes megoldásokkal tettek eleget az elvárásoknak és javították a statisztikákat. A Németh Zsolt kriminológus által is ismert jelenség – mint korábban véleményezte a hvg.hu-nak – ellentétes a rendőrség szellemiségével és küldetésével.
Riogatás, nógatás
A hvg.hu úgy értesült, számra és összegre nem szabják meg ugyan a parancsnokok, mennyit bírságoljon a rendőr, de azt figyelik, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb vagy több helyszíni bírságolást hajtanak-e végre, és a lényeg az, hogy tartsák az előző időszakok teljesítményének szintjét. Ezt azt követően mondták el rendőrök a hvg.hu-nak nevük elhallgatását kérve, hogy néhány hete a Népszava nyilvánosságra hozta azt a parancsnoki dörgedelmet, amelyben a Hajdú-Bihar megyei rendészeti igazgató a debreceni kapitányt számon kérte a helyszíni bírságoknak a korábbiakhoz képest kevesebb száma és alacsonyabb összege miatt.
Emellett – mint járőrök név nélkül közölték a hvg.hu-val - rossz eredmények esetén azzal riogatják őket, hogy a fizetésük kevesebb lesz. Hogy ezt egy rendőrségi dolgozó esetében miként váltanák be, az egyenruhások sem tudták, és az Országos Rendőr-főkapitányság sem adott erre választ cikkünk megjelenéséig.
További, az intézkedések számát növelendő rendszeres figyelmeztetés, ha "nyomatékosítják" a rendőröknek, hogy egy szolgálatot intézkedés nélkül nem fejezhetnek be. Ezzel egy volt nyomozó szerint a minél sűrűbb intézkedésekre és feljelentésekre szorítják az állományt. „A rendőrnek alapvető feladata, hogy szabálysértést, bűncselekményt, vagy annak gyanúját észlelve intézkedjen. De a kikényszerített rendőri fellépés nem fér össze a szolgálunk és védünk szlogennel” – jegyezte meg.
Kötelező feljelentésszám
Korábban olyan esetről is beszámoltunk, amikor a parancsnok leírta a feljelentések megtételével kapcsolatos elvárásait. Szolgálatonként megadott számú feljelentést, 24 óra alatt összesen negyvenet írt elő az V. kerületi rendőrkapitányság Kecskeméti utcai őrsének parancsnoka. Azok közül, akik nem tudták teljesíteni az előírt penzumot, akadt olyan, aki hajléktalanok nevére akarta kiállítani az intézkedést igazoló lapokat.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyet kivizsgálva azt állapította meg, hogy az egy eligazításon elhangzottaknak megfelelően történt. Azt a jelenlévők leírták, és aláírásukkal jelezték, hogy azt tudomásul vették. „Egy olyan kerületben, mint az V., ahol például egymásba érnek a tilosban parkoló autók, elfogadhatatlan, ha egy járőr egyetlen feljelentés nélkül fejezi be a szolgálatot” – tették hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy nincs olyan érvényben lévő utasítás, ami szabályozná a büntetőfeljelentések számát.
A szabálytalanságok alapján kell eljárni
A történtekkel kapcsolatban akkor Németh Zsolt nyugalmazott ezredes, kriminológus a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen ellentétes a rendőrség egész szellemiségével és küldetésével a meghatározott számú feljelentés készítése, mégis a kapitányságokon íratlan szabály. „A parancsnokok tagadják ugyan a dolgot, a végrehajtó állomány tagjai azonban erről számolnak be, és a főiskolán (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) is rendszeresen panaszkodnak erre a levelezős hallgatók” – jegyezte meg Németh Zsolt.
Vezetői elvárásokról egy volt vidéki rendőr
Egy volt főtörzszászlós, aki egy vidéki városban dolgozott anno azt az utasítást kapta járőrtársaival együtt, hogy egy 12 órás szolgálat alatt - ami nyolc óra vagy legfeljebb 24 óra lehet - 10 darab igazoltatást és 4 feljelentést vigyenek be. Hozzátette: hozzájuk képest Budapest belvárosában egy rendőrök könnyebb helyzetben volt, hiszen egy pályaudvaron egy óra alatt akár harminc-negyven ember is igazoltatható. „Az egyik volt kollégám például mindig, amikor szolgálatban volt, felszállt az egyik menetrend szerinti buszjáratra, és végigellenőrizte az utasokat. Így szűk egy óra alatt ötven igazoltatáson volt túl.”
Amennyiben a járőr nem tudta hozni a kötelező igazoltatási és feljelentési darabszámot, elkészítette őket ő maga. Azon a kapitányságon, ahol ő dolgozott, a hajléktalanok adatai például ki voltak gyűjtve. „A húsz-harminc ember papírjai közül találomra kihúztunk ötöt, és különböző közterületen elkövetett szabálysértések – például szemetelés, kukázás – miatt feljelentettük őket. Ebben semmi bukta nem volt, mert a fedélnélkülieket soha nem találták meg, és a bírságokat sem tudták rajtuk behajtani. De a statisztikai elvárásokat teljesítettük.”
Alkalmaztak más módszereket is – tette hozzá – mint a tilosban várakozó autók felírását és tulajdonosaik feljelentését. Előfordult az is, hogy az intézkedéseket úgy oldották meg, hogy beálltak egy forgalmas kereszteződésbe, és feljegyezték az áthaladó autók rendszámát. „Ennek alapján a nyilvántartó-rendszerben megnéztük, ki a gépkocsi tulajdonosa, és a nevére az adataival együtt kitöltöttük az igazolólapot, amivel tulajdonképpen jogosulatlan adatkezelést követtünk el.” Amennyiben az egykori járőr nem teljesítette az elvártakat, fogdaőri szolgálatra vezényelték, de előfordult, hogy nem engedték el szabadnapra vagy nem járultak hozzá ahhoz, hogy másodállást vállaljon.