Vádalku, elfogultság, meghurcoltatás – durvul a pécsi egyetemi per
Elfogultság miatt a Baranya Megyei Főügyészség kizárását kérte a pécsi egyetemi vesztegetési perből az ügy elsőrendű vádlottja és védője a hétfői tárgyalási napon a Győri Törvényszéken.
I. Gábor elsőrendű vádlott példaként hozta fel, hogy a megyei főügyésznek, valamint helyettesének közeli hozzátartozója is az intézmény oktatója, az ügy első ügyésze ellen pedig – a rá nyilvánosan tett, sértő megjegyzése miatt – polgári pert indított.
Megjegyezte: a Pécsi Törvényszéket elfogultság miatt kérte kizárni az eljárásból a megyei főügyészség, miközben szerinte ugyanezen okból saját magán kellett volna kezdeni a kizárást.
"Koronatanúból bűnbakká"
Előzőleg a másodrendű vádlott nevezte tendenciózusnak az ügyészség eljárását. A Bóka Tibor bíró által felolvasott vádlotti nyilatkozat szerint "részben irányított vallomását" azért tette meg, hogy tisztázza magát.
Azt látta ugyanis, hogy őt is meghurcolhatják, amikor az egyetemnek dolgozó egyik pályázatíró cégnél vizsgálódnak, és csak hosszú idő alatt tisztázódhat ártatlansága. Ezért vállalta a vádlottá válást is, mivel mindvégig úgy tudta: vele vádalkut kötött az ügyészség.
Szavai szerint így vált "potenciális koronatanúból együttműködő vádlottá, majd bűnbakká". Nyilatkozata szerint a másik társaság "alig mérhető" teljesítményért több százmillió forintot vett fel, ugyanakkor ezt a szerződést az egyetem akkori gazdasági főigazgatója – e per elsőrendű vádlottja – "megörökölte".
Bűnszövetségben elkövetett vesztegetés a vád
Az ügyben huszonhét ember ellen folyik eljárás költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények – egyebek mellett okirat-hamisítás, csalás és pénzmosás – miatt.
A vádirat október eleji, csaknem három órán keresztül tartó ismertetése során elhangzott: az elsőrendű vádlott olyan szerveződést hozott létre, amely valótlan okiratok alapján fizetett ki különböző összegeket, valamint úgy befolyásolt közbeszerzési pályázatokat, hogy az a cég jusson előnyhöz, illetve nyerjen, amelyik megfizeti a pályázati érték "visszavárt" nyolc-tíz százalékát.
A vádirat szerint előfordult, hogy cégre szabott pályázatot írtak ki, illetve az is, hogy egy indulót tájékoztattak a riválisok árajánlatáról, hogy az alá tudjon ígérni, továbbá "teljesítési szándék nélküli" cégekkel kötöttek szerződést, így "szivattyúzva ki" összegeket az egyetem számlájáról.
December elején szabadlábra helyezte a bíróság a per elsőrendű vádlottját is; I. Gábor volt az ügy utolsó olyan szereplője, aki szabadságkorlátozás alatt állt.