Jogerősen is megnyerte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt a személyiségi jogi pert, amelyet Jóri András volt adatvédelmi biztos indított ellene - közölte a tárca hétfőn.

Jóri András 2011 őszén még adatvédelmi biztosként perelte be a minisztert, mert álláspontja szerint az év nyarán egy parlamenti felszólalásában megsértette személyhez fűződő jogait.

Első fokon tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék utasította el Jóri András keresetét, mondván: a miniszter felszólalása nem tartalmazott valótlan tényt, csupán egy összegző, véleménynyilvánítást kifejező válasz volt. Ezt a döntést hagyta helyben ez év március 21-én a Fővárosi Ítélőtábla, amely kiemelte, hogy Navracsics Tibor parlamenti felszólalása nem volt jogsértő - olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében.

Jóri sok mindenkit beperelt

Jóri András még adatvédelmi biztosként több kormánypárti politikus, illetve állami intézmény ellen is pert indított a 2011-es szociális konzultációval összefüggésben jó hírnevének megsértése miatt. Jóri 2011 végén átszervezések folytán távozni kényszerült hivatalából, folytatódtak azonban mindazok az általa indított perek, melyekben alperes volt - Navracsics Tibor mellett - Szijjártó Péter, a kormányfő akkori szóvivője, továbbá az igazságügyi tárca, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a 2012 januárjától munkába álló új adatvédelmi szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint vezetője, Péterfalvi Attila.

A perek előzménye, hogy 2011 nyarán a nyilvánosságban, részben a parlament falai között is éles vita bontakozott ki a kormányoldal egyes képviselői és az adatvédelmi biztos között arról, hogy volt-e érdemi egyeztetetés, megbeszélés a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatban az ombudsman és az eljáró állami hivatal, a KEK KH között.

A miniszter elleni perben Jóri András azt kifogásolta, hogy a parlamentben Navracsics Tibor arról beszélt: az adatvédelmi biztos nem fejezte ki ellenvéleményét az adatkezeléssel összefüggésben egyetlen egyeztetésen sem, "egészen addig, amíg meg nem tudta, hogy az adatvédelmi ombudsman pozíciója megszűnne az új alaptörvény értelmében és az új törvény értelmében, és egy hatóság jön létre helyette. Azóta elkeseredett háborút folytat mindenfajta olyan adatvédelmi jogszabály ellen, amit ez a kormány ad. (...) Van ez így, hogy a politika egzisztenciális érdekekre épül fel. Van úgy, hogy valakinek a meghiúsult személyes karrierje az egész világképét átalakítja, de erre nem kellene tartós szakmai véleményt alapozni" - mondta.

Navracsics csak véleményt nyilvánított

A perben eljárt bíróságok azonban úgy ítélték meg, hogy a miniszter adatkezeléssel kapcsolatos tényállításai valósak, az adatvédelmi biztos személyét illető állítások pedig véleménynyilvánítást fejeznek ki, amelyet egy közszereplőnek tűrnie kell.

A szociális konzultációval kapcsolatban 2011 nyarán elmarasztaló adatvédelmi biztosi állásfoglalás született, amelyben Jóri jogellenes adatkezelés miatt elrendelte a konzultáció kérdőívein szereplő személyes adatok törlését, és megállapította, hogy a kérdőívek és a hozzájáruló nyilatkozat sértik az adatvédelmi törvény előírásait. Álláspontja szerint nem érvényesültek a törvényben meghatározott garanciák, például a teljes anonimitás követelménye, továbbá az érintett véleménye és név-, illetve lakcímadatai összekapcsolásának tilalma. Ennek kapcsán közigazgatási pert indult, amely azonban 2012-ben, Jóri András távozása után megszűnt. Tavaly ősszel első fokon a Szijjártó Péter elleni keresetet is elutasította a bíróság.

Jóri Andrást 2008 őszén választotta meg a parlament adatvédelmi biztosnak Sólyom László köztársasági elnök jelölésére.