Majdnem egyórás sajtótájékoztatón magyarázta az alkotmánymódosítás okait külföldi és magyar újságíróknak Brüsszelben az uniós csúcson Orbán Viktor kormányfő. Viviane Reding igazságügyi biztos szerint veszélyben a jogállamiság Magyarországon, az alkotmánymódosítás miatt akár az uniós pénzek zárolása is szóba kerülhet.
Ritkán látott érdeklődés kísérte az alapjában szürkének ígérkező EU-csúcs előtt Orbán Viktor sajtótájékoztatóját, melyen a magyar miniszterelnök kijelentette: országa nincs elszigetelődve az EU-ban, az alkotmánymódosításon egyetlen ténybeli fogást sem talált eddig semelyik intézmény, és Magyarország nem áldozat, hanem sikerállam az unióban. A tényeket kérte számon Orbán Viktor a kormányát és az alkotmánymódosítást kritizáló politikusokon, nemzetközi szervezeteken. Ezzel együtt ódzkodott attól, hogy ígéretet tegyen rá, hogy amennyiben az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság jogászai kifogást találnak a negyedik alkotmánymódosításban, akkor kész ötödször is módosítani azt. (A sajtótájékoztatót brüsszeli információk szerint azért hozta az EU-csúcs elé Orbán, hogy megelőzzék vele Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, aki szóba hozta a magyar ügyeket a tanácson, és tudható, hogy éles kritikával szemléli az Orbán-kormány intézkedéseit.)
A miniszterelnök a sajtóértekezlet elején világossá tette, tudja jól, hogy az újságírókat nem az EU-csúcson képviselt magyar gazdaságpolitikai álláspont, hanem az alkotmány körüli fejlemények érdeklik. Sietett hozzátenni: “az alkotmányozás egy transzparens folyamat, ezért bármilyen felvetésük és kérdésük van, örömmel hallgatom, és várom a lehetőséget”. A magyar közszolgálati média jelen lévő képviselője elsőként rögtön az Orbánnak kellemes témáról, a rezsicsökkentésről kezdte faggatni Orbánt. A válasz szerint kétségkívül hozott olyan döntést, mely az energiaárak csökkentésével jár, és jelentős érdeksérelmet okoz. “Én azonban nem kapcsolom össze a Magyarországgal szembeni politikai kampánnyal, még akkor sem, ha nem most jöttem le a falvédőről, ismerem az európai politika természetét” – magyarázta a miniszterelnök.
Nem úgy korlátoz
Az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozó döntésről faggatózó olasz kérdésre Orbán kijelentette: “semmilyen jogszabályt nem fogadott el az Országgyűlés, amely a jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna az Ab-nek”. Kifejtette, a politikai viták természete olyan, hogy előbb olvasunk, aztán konzultálunk, s végül cselekszünk. Arra a felvetésre, hogy rendben van-e, hogy a többség érdeke érvényesül a kisebbség felett, a miniszterelnök nem adott érdemi választ. Mint mondta, nem kapott egyetlen olyan kritikát sem a kormány, mely konkrét tényeken alapulna. A miniszterelnök az alkotmánymódosítás körülményeiről szólva azt mondta, ötven rádiós és tévés vita volt az utóbbi egy hónapban róla. Arról azonban nem szólt, hogy a rendes jogalkotási folyamatot megkerülve még az alkotmánymódosítást is egyéni képviselői indítványként vitték a honatyák elé.
Az MTI kérdésére válaszolva, hogy miért került végül ki az az eredetileg a módosításban szereplő kitétel, hogy az Ab korábbi döntéseire a jövőben nem hivatkozhat majd, Orbán azt mondta, a jobb megfogalmazás került bele, mert időközben finomítottak a szövegen. Egyúttal kifejtette, hogy az Ab kötelezte a parlamentet arra, hogy az ügyekkel foglalkozzon akkor, amikor kimondta, hogy “az Alkotmány és az átmeneti rendelkezések tartalmaznak olyan elemeket, melyek nem átmenetiek, s ha ezeket meg akarjuk tartani, azokat egybe kell szerkeszteni”.
Nincs déjà vu érzése Orbánnak a két évvel ezelőtti uniós botrány nyomán most kirobbant ügyben? – szegezték neki a kérdést. Válaszában elmondta, a bírák nyugdíjazásának kérdését kivéve mindenben kormányának adtak igazat a nemzetközi intézmények. Nem szólt azonban a médiatörvény módosításairól és az MNB kapcsán a kormány meghátrálásáról és arról, hogy több ügy még vizsgálat alatt van, vagy bíróságon.
A Guardian munkatársának kérdésére, hogy ha ennyire biztos az igazában a magyar kormány, miért nem tudták megvárni a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság elemzéseit, úgy reagált: “ül Budapesten az ember, egy hónapja zajlik az alkotmánymódosítás vitája, és nem érkezik kritika heteken át. Aztán egy nappal a szavazás előtt jön a kritika, ez abszurd”. Az uniós alaptörvény hetes cikkelye alapján indítható eljárás kiprovokálása-e a kormány célja? – kérdezték többen, melyre Orbán ismét arról győzködte az egybegyűlteket, hogy politikai véleményeket lát, talán még gyűlöletet is, csak tényeket nem. Szerinte Magyarország sokat tett a szabadságáért, és nem fogja senki kedvéért feladni ezeket. "Magyarország soha nem kritizálta egyik uniós tagállamot sem" – mondta, ráadásul "hazánkban soha nem szereztek 20 százaléknál többet szélsőséges pártok, kommunisták vagy fasiszták, míg máshol igen".
Nem baj, hogy mindenhol fideszesek vannak, sőt
Miért van az a benyomása a nyugati világnak, hogy minden hazai közintézmény vezető posztjára fideszeseket ültet be? – hangzott a következő kérdés. A kormányfő szerint "ennél is tovább mentünk": nem csak új alkotmányt, de minden téren radikális átalakításokat hozott kormánya, amire "felhatalmazta őt a nép 2010-ben". Ennek megfelelően csökkent az ország eladósodottsága, javult a külpiaci egyensúlya, jó az inflációs mutatója és a külkereskedelmi mérlege. Immár szerinte egyedül a gazdasági növekedésen kell dolgoznia az országnak, mely azonban jövőre szintén megindul felfelé. Mindezek alapján szerinte nem áldozatok vagyunk, hanem egy sikerországot kormányoz a Fidesz.
Még Orbán sajtótájékoztatója előtt az uniós igazságügyi biztos intézett éles kritikát a magyar kormány alkotmánymódosítása ellen. "Az Európai Bizottság a szerződések őreként nem nézheti tétlenül, ha ezen szerződések alapvetéseit lábbal tiportják" – fakadt ki az uniós biztos a Reuters beszámolója szerint. A bizottság meg fogja vizsgálni az alkotmánymódosítást és annak következményeit az EU-szerződés hetedik cikkének fényében – tette hozzá Viviane Reding.
Egyébként többet tudni arról, miről nem lesz szó hivatalosan Brüsszelben az uniós csúcson az előzetes háttér-tájékoztatók alapján, mint arról, hogy mi a tárgyalások napirendje. A magyar problémákon túl ugyanakkor szó lesz az olasz választások nyomán kialakult politikai patthelyzet feloldásáról. De nélkülözik majd a Ciprusnak nyújtandó nemzetközi hitelcsomag ügyét a kormányfők.
A hvg.hu-nak nyilatkozó brüsszeli diplomaták szerint nem hoznak jelentősebb döntéseket, s így a közös gazdasági kormányzás további erősítése szempontjából inkább csak köztes, egyeztető találkozó lesz a csütörtök-pénteki csúcs, mielőtt várhatóan júniusban a komoly kérdések eldőlnek majd. Egyedül az intézményközi kapcsolatokért felelős uniós biztos, Maros Sefcovic vár komoly vitát arról, miért vannak a tagállamok kormányai elmaradva a versenyképességet és munkahelyteremtést segítő reformok megvalósításában korábbi vállalásaikhoz képest. A biztos reméli, hogy „pozitív nyomást helyeznek egymásra a tagállami vezetők” olyan területeken is, mint az áfacsalás elleni küzdelem.
Nehéz a helyzet
A soros uniós elnökséget betöltő Írország miniszterelnök-helyettese, Eamon Gilmore is a versenyképesség, foglalkoztatás és növekedés irányába ható lépéseket remél a csúcstól, szerinte ugyanis: “hiába stabilizálódtak az európai piacok, a reálgazdasági helyzet egész Európában nagyon nehéz”. Herman van Rompuy tanácselnök a fentieknek megfelelően ezért várhatóan azt szeretné elérni, hogy „cselekvésre serkentő vita színhelye legyen” a találkozónak helyet adó Justus Lipsius tanácsépület 8. emelete. Ahol ezúttal négy új vezető, a máltai és a szlovén miniszterelnök, a ciprusi elnök és a bolgár kormányválság nyomán a választásokig az országot képviselő elnök, Rosen Plevneliev is bemutatkozik majd. Az új szlovén kormányfő, Alenka Bratušek a férfidominancián is enyhít, hiszen személyével négyre emelkedik a női tárgyalófelek aránya.
Nemektől függetlenül embert próbáló vita várható azonban Herman van Rompuy napirendtervezete alapján arról, hogy az Európai Szemeszterben lefektetett öt prioritás kapcsán miért állnak ennyire rosszul a tagállamok. Ezek legfontosabbika a növekedésbarát költségvetési konszolidáció, amelyről Rompuy azt állapítja meg előzetes bírálatában: korlátozottan érződik csak a reformok hatása, ráadásul egyes renitens kormányok még a foglalkoztatási terhek (különösen a keveset keresők esetében) csökkentését sem tekintették magukra nézve irányadónak. A nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóvá tételében is komolyan el vannak maradva a tagállamok, mint ahogy nagyrészt csak szép szavakig jutottak eddig a kormányok a kis- és középvállalkozók könnyített hitelhez segítésében. Mivel az EU számos országában gond a háztartások eladósodása és a lakáspiac állapota, ez is terítékre kerül majd.
A negyedik nagy fejezet az ifjúság, oktatás, képzés ügye. Az egekben lévő ifjúsági munkanélküliség felszámolására a következő hét évben 6 milliárd eurónyi közös forrást szánó (valamint a tagállamoktól további jó pár milliárdot váró) Európai Bizottság erre vonatkozó kedden közzétett javaslatait is megvitatják csütörtök este. Az oktatási ügyek esetében pedig mind a felsőoktatás, mind a szakképzés terén azt várja a kormányoktól Brüsszel, hogy a jelenlegi és jövőbeni munkaerő-piaci szükségleteknek megfelelő reformokat foganatosítsanak.
Az ötödik, utolsó fejezet pedig egy örök brüsszeli kedvenc, a közadminisztráció hatékonyabbá, olcsóbbá tétele. Kevesebb adminisztratív teher, nagyobb transzparencia, e-kormányzat és hasonló hívószavak mentén szeretnék az EU-s és tagállami pénzek hatékonyabb felhasználására bírni a Huszonheteket. A fentiek tükrében a hvg.hu-nak nyilatkozó diplomaták szerint ezért noha kevés izgalmat tartogat, nagy döntések híján a tavaszi EU-csúcs nagyon is lényeges ügyek tisztázásához segítheti hozzá az Európai Uniót. Akinek pedig mindez nem lenne elég, az péntek reggel David Cameron brit miniszterelnöknek a júniusi G8-csúcsra készülő beszámolójával borzolhatja idegrendszerét, ezt követően az EU–orosz kapcsolatokról is szó lesz, mielőtt a vezetők vennék a kalapjukat, és hazafelé indulnának.