Nem számolnak az Orbán-kormányban komolyabb következményekkel az EU, az Egyesült Államok, és nemzetközi szervezetek által is bírált alkotmánymódosítások elfogadása után, mint ahogy arra sem, hogy netán Áder János köztársasági elnök gördít bármilyen akadályt az ominózus cikkelyek beépítése elé. Az MSZP az ombudsmanhoz fordul, de radikálisabb tiltakozás nem várható egyik ellenzéki párttól sem.
Meglepte ugyan kormányt, terveitől azonban nem tántorította José Manuel Barroso pénteki telefonhívása és Orbán Viktor kormányfőhöz írt levele, amelyben az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggodalmait osztotta meg az EU Bizottságának elnöke. Információink szerint még csütörtökön délután is történt az ügyben kommunikáció a Bizottság illetékesei, és a magyar kormány között, és akkor – egy az egyeztetésekre rálátó kormányzati forrásunk szerint – nem merültek fel olyan jellegű „súlyos aggodalmak”, melyekről Barroso Orbán Viktornak írt. Hétfőn a Bizottság szóvivője azt mondta, "nem fognak hezitálni, minden jogi eszközt használni fognak", ha megszavazzák azt.
A többek között az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a röghöz kötés, vagy a hajléktalanok büntethetőségének lehetőségét alkotmányos szintre emelő, a választási hirdetéseket csak a közmédiában engedélyező úgynevezett negyedik módosítás (mely minden az AB által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezést az alaptörvénybe emel) miatt nem csak Barroso fejezte ki aggodalmait, hanem az amerikai külügyi szóvivő is.
Beszélnünk kell róla
„Szóba került a Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyaláson például, hogy a parlament rendkívüli adót vethet ki, ha a kormányt valamilyen nemzetközi jogi fórumon elmarasztalják, és kártérítésre kötelezik, és mi mondtuk nekik, hogy jó, de ez már régóta élő jogszabály nálunk” – mondta informátorunk. Arra a kérdésünkre, hogy az ügy szóba kerülhet-e az EU Tanácsának hétvégi – a magyar nemzeti ünnepre eső – csúcstalálkozóján, forrásunk úgy válaszolt, ez a külügyminiszterek tanácsának hétfői ülésén dőlhet el, de a maga részéről nagyon kevés esélyt lát arra, hogy ilyen magas fórum elé kerüljön az ügy. Információink szerint egyébként még a külügyminiszteri tanácsban sem került napirendre a téma, sőt, Guido Westerwelle német külügyminiszter azt mondta, az általa, valamint dán, finn, holland kollégája által írt, az uniós jogot sértő tagállamokkal szemben komolyabb fellépést sürgető levél sem Magyarországról szólt.
Az éles nemzetközi médiakritikák mellett idehaza a hétvégén tüntettek civilek a módosítás ellen, a Népszabadságban pedig Sólyom László volt köztársasági elnök bírálta keményen a lépést. Sólyom szerint Áder János köztársaságim elnöknek az Alkotmánybíróságtól kell normakontrollt kérnie, mert a módosítással az alkotmányos ellenőrzés olyan szinten sérül, hogy az már a hatalommegosztás elvének sérelmét jelenti.
A kormányban ennek ellenére nem tartanak attól, hogy Áder nem írja alá kapásból a törvényt. „Mint kés a vajon, úgy megy át rajta” – mondta egy forrásunk. Ő úgy látja, a nemzetközi tiltakozások sem lesznek intenzívebbek. „Barroso nincs könnyű helyzetben, mert ugyan foglalkoznia kell ezzel az üggyel, de lényegében nincs más a kezében, mint, hogy esetleg befenyít a hetes cikkely (az uniós alapszerződés ezen cikkelye lehetővé teszi, hogy ha egy tagállam a szerződést súlyosan sértő politikát folytat, megvonják tőle a szavazati jogot a közösségi döntéshozatalban, de ilyenre még egyetlen alkalommal sem került sor – a szerk.) alkalmazásával, tudja, hogy olyan fegyverrel él, amit innentől kezdve más tagállamok ellen is használnia kell: márpedig jelenleg olyan konszenzuskényszer van egy csomó súlyos dologban az EU Tanácsában a kormány-, és államfők között, hogy biztosan nem szavaznának meg egy ilyen súlyos büntetést” – mondta.
Politika
Szerinte Martin Schulz EP elnök és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára aggodalmai mögött politikai motiváció van (mindketten baloldaliak), míg az amerikai külpolitika „mindig demokrata, még akkor is, ha a Fehér Házban éppen a republikánusok ülnek”. (Információink szerint egyébként Orbán Viktor elsőre meglepőnek tűnő szövetségesekre is támaszkodhat az uniós politizálás szintjén: Schulz például baloldaliként rokonszenvezik a kormány multikat, bankokat terhelő politikájával, és információink szerint Donald Tusk lengyel kormányfő egyik tanácsadója is arról beszélt egy háttérbeszélgetésen nemrég, hogy a lengyel kormányban is támogatják a hasonló magyar lépéseket, vagy például a nyugdíjpénztárak államosítását.)
Így a kormányban nem tartanak komolyabb szankcióktól – ezt egyelőre egy nagy uniós tagállam diplomatája sem tartotta valószínűnek a hvg.hu-nak nyilatkozva – arra azonban felkészültek, hogy „ez egy hosszabban elnyúló rossz kommunikációs helyzet lesz”. „Összességében azonban akkor sem tehette volna meg a kormány, hogy az EU azt mondja: ’Nem néztem még meg pontosan, mit fogtok elfogadni, és nem tudom, ez sért-e uniós jogot, de a biztonság kedvéért vonjátok vissza’, mi pedig az első szóra felemeljük a kezünket”.
A Fidesz frakció mai ülésén egy képviselő szerint senki nem vetette fel a kérdést, az ügy csak annyiban került szóba, hogy a tiltakozások ellenére is megszavazzák a módosítást, ami ellen senki nem szólalt fel. Áder János hivatala elé hétfő estére szerveztek tüntetést civilek a módosítás miatt, a demokratikus ellenzéki pártok pedig kivonulással, performanszokkal tiltakoztak. Az MSZP emellett az ombudsmanhoz fordul, ugyanakkor tény, hogy komolyabb társadalmi ellenállással nem kell egyelőre számolnia a kormánynak. Sem belföldön, sem külföldön.