2013. február. 20. 15:45 MTI Utolsó frissítés: 2013. február. 20. 15:28 Itthon

Női kvótát vezetne be az ellenzék

A közvetlen demokrácia intézményeinek bővítéséről tárgyaltak szerdán az ellenzéki egyeztetésen, ahol az is kiderült, hogy a résztvevők az új választási rendszerrel együtt női kvótát vezetnének be.

Az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Szövetségben Együtt Magyarországért (SZEM), a Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt (SZEMA) és a Centrum Párt képviselői ötödször tárgyaltak közjogi kérdésekről.

Nagy Marianna, a SZEM alelnöke újságíróknak elmondta: bővítenék a közvetlen, részvételi hatalomgyakorlás eszköztárát, ennek részeként radikálisan csökkentenék a népszavazások érvényességi és eredményességi küszöbét. Lehetővé tennék megerősítő népszavazás kiírását az alkotmány elfogadásáról és módosításáról, valamint biztosítanák, hogy tízezer választópolgár kezdeményezésére a kormány köteles legyen érdemi konzultációt folytatni egy-egy szakpolitikai javaslatról.

Az ellenzéki szervezetek az eddiginél arányosabb választási rendszer kialakítását összekötnék a női kvóta bevezetésével, így segítve a nők nagyobb politikai szerepvállalását. Egyetértettek abban is, hogy az országgyűlési képviselőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi szabályokat fenn kell tartani. Ezen kívül kezdeményezik, hogy a civil szervezetek - a bizottsági munka átalakításával - a törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása során is kifejthessék véleményüket.

Az ellenzéki szervezetek emellett új párt- és kampányfinanszírozási törvényt sürgetnek, amely alkalmazza azt az uniós iránymutatást, hogy nem kaphatnak közpénzből támogatást azok a pártok, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat.

A szocialista párt által kezdeményezett ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági, oktatási, kül- és nemzetpolitikai, valamint foglalkoztatáspolitikai kérdésekről is egyeztettek már. Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?