Hétfőn szinte unalmas, legalábbis hétköznapi ülést tart a parlament, de kedden olyan munkába fognak a képviselők, aminek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni: gyakorlatilag teljesen átírják az alig több mint egy éves alaptörvényt, hogy az Alkotmánybíróság semmibe ne tudjon belekötni. Várhatóan már hétfőn megengedik, hogy szeszt is árusítsanak a nemzeti dohányboltokban, és kiderül az is, a Fidesz úgy akar kitolni Novák Előddel, hogy felfüggeszti a mentelmi jogát, vagy pedig úgy, hogy fenntartja azt.
Gyenes Gézát, a Magyar Orvosi Kamara korábbi főtitkárát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét nem érheti az a vád, hogy mindig csak kritizálja a kormányt anélkül, hogy alternatív javaslatai lennének a problémák megoldására. A hétfői parlamenti napirenden szereplő interpellációjának már a címe is maga a konstruktivitás: „Javaslat a nemzet tragikus népességfogyásának megállítására, amely a rendelkezésre álló közfinanszírozás gazdaságosabb felhasználásával segítheti elő a gyermekre váró meddő párok eredményesebb, biztonságosabb kezelését.”
Az orvos-képviselő valószínűleg az úgynevezett lombikbébi kezelések problémáira akar megoldást javasolni. Mint arról a hvg.hu is több cikket közölt, a gyermekre vágyó, de meddő pároknak – mintegy 300 ezer embernek – jelenleg hosszú várólistákkal vagy több százezer forintos költséggel kell szembenézniük. Az egészségbiztosítás öt kísérletet finanszíroz, aki azonban a várólista miatt magánklinikát választ, annak 300-350 ezer forintot kell fizetnie, és ebben még benne sincs a gyógyszeres kezelés költsége.
Röghöz kötés és földregisztráció
Szintén egy aktuális kérdésben szólal fel a szocialista Hiller István, korábbi oktatási miniszter, aki „A röghöz kötésről” címmel interpellálja az emberi erőforrások miniszterét. Röghöz kötésnek csúfolják azokat a hallgatói szerződéseket, amelyekben az állam – a tanulmányok finanszírozásáért cserébe – bizonyos ideig magyarországi munkavállalásra kívánja kötelezni a fiatalokat. Bár a kormány a decemberi diáktüntetések után több kérdésben visszavonult, a röghöz kötésből nem enged, azt még az alaptörvénybe is be kívánja foglalni, így a tiltakozások is folytatódnak.
A kormánypárti képviselők közül a fideszes Font Sándoron a sor, hogy egy alákérdezős interpellációval megteremtse a lehetőséget a kormánynak valamilyen jó hír bejelentésére. „Valóban mérséklődik a földhasználati regisztrációs díj?” – kérdezi a képviselő, amire nyilván egy hangos „igen” lesz a miniszter válasza, hiszen már pénteken benyújtották azt a törvényjavaslatot, ami eltörölné a hobbikertekre nézve is kötelező földhasználati regisztráció után fizetendő 12 ezer forintos illetéket.
Novák vs. Kubatov
Néhány kötelező kör, mint például az atomenergia felhasználásáról, vagy épp a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló jelentések elfogadása után a parlament várhatóan elfogadja a trafiktörvény módosítását. Előbb a módosító indítványokról kell szavazni, de ezek közül a kormány egyiket sem támogatja, így minden bizonnyal egy füst alatt meglesz a zárószavazás is. A módosítással egyrészt jövedelmezőbbé válnak a nemzeti dohányboltok, hiszen azokban szeszes italt, kávét és hírlapot is lehet majd árusítani; másrészt rendezik azoknak a kereskedőknek a sorsát is, akik a jövőben nem árusíthatnak cigarettát.
Három mentelmi ügyről is döntenie kell a parlamentnek, ezek közül a jobbikos Novák Előd esete lehet pikáns: a képviselői mentelmi jog nagy ellenségének számító Novákot a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor jelentette fel rágalmazás miatt, mivel a jobbikos politikus tavaly egy közleményben az 1956-os forradalom utáni megtorlások belügyminiszteréhez, Biszku Bélához hasonlította. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a kétharmados kormánypárti többség mivel tolna ki jobban Novákkal: ha felfüggeszti a mentelmi jogát, vagy ha fenntartja azt.
Nagyjavítás az alaptörvényen
Kedden délelőtt megkezdődik a tavaly január 1-jén hatályba lépett alaptörvény negyedik, minden eddiginél átfogóbb módosításának vitája. A javaslatból kiderült, hogy a Fidesz nem enged semmiben, szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalanmentes zónák kijelölésére. Az általános vitát egyébként két részre bontották: délelőtt csak a kormány, a bizottságok képviselői és a vezérszónokok kapnak szót, a többi hozzászólás az ülésnap végére marad.
A vita két szakasza közt tárgyalják meg például a „Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról” szóló határozati javaslatot, amelynek érdekessége, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők (a KDNP-s Nagy Andor, a fideszes Ékes József, a független Szili Katalin, a jobbikos Varga Géza és a szocialista Tóbiás József) együtt nyújtották be. A stratégia szép mondatokat tartalmaz arról, hogyan tehetjük fenntarthatóvá a természetes környezetet, a társadalmat és a gazdaságot, de csak alapelveket és célokat fogalmaz meg, azok megvalósítását a mindenkori kormányokra bízza.
Ugyancsak napirendre kerül kedden egy közlekedési témákkal foglalkozó módosító csomag. Ebben többek közt előírnák, hogy a közúti ellenőrzés során vizsgálni kell azt is, hogy van-e kötelező felelősségbiztosítása az autósnak, illetve a műszaki vizsgát is csak akkor végzik el, ha van érvényes biztosítás a járművön. A törvényjavaslat megengedné azt is, hogy elektronikus úton jelentsék be egy autó eladását, ami felgyorsítaná az ügyintézést, illetve elkerülhetővé válna egy sor, később vitára okot adó helyzet is.
