„A tanári hivatáshoz méltatlan a fiatalember viselkedése, és erkölcsileg elítéljük azt” – mondta a hvg.hu-nak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szóvivője a konyári általános iskola történelemtanáráról, aki egy az internetre kikerült felvételen arról beszél, „párszor” testi fenyítést is alkalmaznia kellett az általa „mocskosnak és büdösnek” nevezett roma gyerekekkel szemben. Az intézményfenntartó szóvivője szerint a KLIK elnöke „azonnal kérte a tankerület igazgatóját, hogy vizsgálja ki az ügyet”.

„Mert nehogy a csigolyája eltörjön”

A Víg Szilárdként, a konyári iskola történelemtanáraként bemutatkozó férfiról készült felvétel néhány napja került ki az egyik videomegosztóra. A videó címe alapján Érpatakon elhangzott beszédben a tanár többek között a gyerekek testi fenyítéséről nyilatkozik. „Hogy párszor, csak hát félek én is megütni, mert nehogy a csigolyája eltörjön. Félnék, csak hát sokszor nem tudsz mit csinálni, ki nem küldheted óráról, térdepeltetni eszedbe ne jusson, igazgató nem engedi, jó, néha muszáj. Olyan, hogy egyes, vagy szaktárgyi figyelmeztető, az abszolút nem használ, tehát csak a fizikai erőszak. Azért párszor nekem kellett, és utána már helyrerázódott a dolog” – hallható a felvételen. A tanár elsősorban a roma gyerekekre panaszkodik, akik szerinte "primitívek", emellett „mocskosak és büdösek” is, akik csak a testi fenyítésből értenek, hosszú távon pedig a családtól elválasztva, „népnevelő intézetekbe” kellene küldeni őket.

A felvételen Víg arra is panaszkodott, hogy cigány népismeretet kell tanítania. "Nem vágytam rá, egyetemen nem tanították ezt. Azt sem tudtam, miről van szó, meg hát végül is nagy történelmük nincs, egy órán belül össze lehetne foglalni" – mondta.

„Pedagógustól nem elfogadható”

Kérdésünkre Konyár polgármestere, Fülep László megerősítette, hogy a felvételen látható férfi valóban a helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola történelemtanára, ősz óta dolgozik az iskolában, előtte a Debreceni Egyetemen végzett történelem-politológia szakon. Elmondása szerint a tanárra eddig nem volt panasz, így a videón megdöbbent, és „az egész falu háborog” miatta. „A rasszista jelenségeket és törekvéseket tiltom és kizárom. Ha nagy nyilvánosság előtt hangzottak el ezek a szavak, az pedagógustól nem elfogadható ” – fogalmazott. A polgármester hozzátette: Konyáron 1864 óta laknak cigányok, eddig kifejezetten békésen éltek együtt a többi lakossal, „csak utóbbi egy-két évben kezdték el kelteni a hangulatot bizonyos erők”.

hvg.hu

Helyi lakosok egy csoportja a tavaly tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett, amellyel a romló közbiztonság ellen akartak tiltakozni, majd 400 aláírást összegyűjtve azzal fenyegetőztek, hogy ha "nem lesz rend", a Magyar Gárdához fordulnak. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszul statisztikákat mutatott be, amelyek szerint a regisztrált bűncselekmények száma a 2011-es 192-ről az évben 97-re csökkent. A Jobbik két, Hajdú-Bihar megyei képviselője, Kulcsár Gergely és Rubi Gergely március végén bejelentette, látogatást terveznek a községbe. A Belügyminisztérium a „törvények betartására” szólította fel a képviselőket, de Konyáron végül nem rendeztek Gárda-felvonulást, csupán lakossági fórumot tartottak a jobbikosok.

Fülöp László, bár elítélte Víg Szilárd kijelentéseit, azzal kapcsolatban nem akart állást foglalni, indokolt lenne-e a tanár felfüggesztése, fegyelmi eljárás indítása. Mint mondta, ennek eldöntését az illetékes hatóságokra bízná. A konyári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola állami tulajdonban áll, idén pedig már a KLIK felügyeletet alá tartozik, így sem az önkormányzati szerveknek, sem az iskola igazgatójának nincs jogköre fegyelmi eljárást vagy vizsgálatot indítani. Fegyelmi jogköre a munka törvénykönyve alapján csak a KLIK derecseki tankerületi igazgatóságának és budapesti központi hivatalának van. Az ügyben kerestük az iskola igazgatóját - egyben rajta keresztül szerettük volna elérni Víg Szilárdot is -, de az intézmény vezetője nem kívánt nyilatkozni.

"Erkölcsileg elítélték"

A hvg.hu kérdésére a KLIK sajtószóvivője azt mondta: az iskolában „testi fenyítés alkalmazásáról se a fenntartónak, se az iskolaigazgatónak nem volt tudomása, ez is a kivizsgálás részét képezi”. A videóban elhangzottakat „a tanári hivatáshoz méltatlannak” nevezték és „erkölcsileg elítélték.” A szóvivő egy olyan levelet is eljuttatott hozzánk, amelyben az igazgató úgy fogalmazott, elítéli és felháborítónak tartja az esetet. „Iskolánk mindig mentes volt a szélsőségektől, ezután is szeretnénk az elsődleges feladatunknak, a nevelésnek és az oktatásnak maximálisan eleget tenni az emberiesség jegyében” – írta.

„A konyári eset azért is kirívó, mert az utóbbi három évben csökkent az iskolákban, tanárok által elkövetett fizikai erőszakos cselekmények aránya” – mondta a hvg.hu-nal Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. (Magyarországon a testi fenyítés minden formája tiltott az oktatási intézményekben.) „Ehelyett a hozzánk érkező panaszok 80 százaléka érzelmi bántalmazásról szól, amely esetenként elmehet a zaklatásig is, amely már büntetőjogi kategória.” Keszei szerint gyakori, hogy tanárok fegyelmező eszközként tantárgyakból adnak elégtelen osztályzatot rossz magaviseletért (erre a videón Víg Szilárd is utalt). Ennek ellenpárjaként előfordul, hogy magukat eszköztelennek érző tanárok egyszerűen hazaküldik a kezelhetetlennek tartott gyerekeket, akik teljesítés nélkül kapnak bizonyítványt, vagy magántanulónak küldik el a fegyelmezetlen tanulókat.

Mint mondta, az MSZOE etnikai és egyéb jellegű diszkrimináció miatt is sok panaszt kapott, amelyek főleg a roma gyerekeket fogadó intézményekből érkeztek, ahol elsősorban a szegregáció valamilyen formáját tapasztalták. Azonban nemcsak a roma lakosságú településeken fordult elő hátrányos megkülönböztetés, Keszei szerint egyes fővárosi elit iskolákban szociális helyzet vagy lakóhely alapján szegregálták a diákokat.

"Sok ilyen tanár van"

L. Ritók Nóra, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó, elsősorban Hajdú-Biharban működő Igazgyöngy Alapítvány igazgatója szerint a konyári eset nem előzmény nélküli: a községben tapasztalható etnikai feszültségekről korábban beszámolt a megyei sajtó is. Így többek között aláírásgyűjtésről lehetett olvasni, melyben erősebb rendőri intézkedéseket követeltek, és egy fórumról is, ahol egy közeli falu, Hencida jobbikos polgármestere számolt be a problémakezelési gyakorlataikról.

L. Ritók szerint a videofelvétel „társadalmi kórkép” arról, hogyan működik az úgynevezett „hideg integráció”, vagyis amikor a hátrányos helyzetűek integrációját olyan közegben próbálják elindítani, amely valójában nem szeretné az adott csoportot befogadni. Szerinte a konyári eset nem egyedi, „sok ilyen tanár van, akiről nem készült felvétel”.

A hátrányos helyzetű gyerekek problémáit nem lehet csak az iskola falain belül megoldani, a tanároknak a családokkal is kapcsolatot kellene tartania, partneri viszonyt kialakítva a szülőkkel, amire sokan nem hajlandóak - mondta L. Ritók. Emellett sokan az iskolai fejlesztésekre sincsenek kellően felkészülve: „a legtöbb tanár frontális módszereket alkalmaz, egyszerre, és egyformán foglalkozik mindenkivel, azonban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél ez nem megfelelő. Nem foglalkoznak a gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztésével sem, pedig ők általában itt indulnak a legnagyobb hátránnyal. A differenciálás, az egyéni fejlesztések, az érzelmi motiváció, a pozitív hatások erősítése, a tanulás tanulása a jó út a hátrányuk leküzdéséhez.”. Az igazgatónő hozzátette: az integrált oktatás működőképes arányában az integrálandók arányának 30 százalék alatt kellene lennie, de nagyon gyakori, hogy a település lakóösszetétele, néhol pedig a bújtatott szegregáció miatt ez jóval magasabb.