"Végvári benyomásokat" gyűjt a kormány, és arra kíváncsi, hogy az intézkedései miképpen valósulnak meg az ország ezen szegletében – mondta a tanácskozás elején Orbán Viktor miniszterelnök, majd az ülés sajtónyilvános részében Czomba Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott tájékoztatást a beregi térség helyzetéről.

A kormányfő több ügyben is faggatta Czomba Sándort, így például a határ menti "csencselésről", amely az államtitkár tájékoztatása szerint visszaszorult az utóbbi években, de a dohánytermékek még okoznak gondot.

Orbán Viktor a cigányság helyzetéről is érdeklődött, amellyel kapcsolatban a térség képviselője azt mondta: a közmunkaprogramban a cigány lakosság nagy része is részt vesz, a tapasztalatok pedig azt mutatják, többségük akar is dolgozni. "Az a rendszer megszűnt, amikor a segélyezés különböző bugyrain keresztül" több pénzt lehetett összeszedni, mint munkával - állította.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a járási rendszer január 1-jei elindulásáról beszélt, amely szerinte zökkenőmentes volt a vásárosnaményi térségben is. A dolgozók fizetésével kapcsolatban hozzátette: a közigazgatási tárcának az a javaslata, hogy a tisztviselői szférában is vezessék be akár már 2014 januárjától a teljesítményalapú bérezést.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tájékoztatást adott a közoktatási intézmények állami fenntartásba kerüléséről, amelynek ügyében egyetértettek Orbán Viktorral abban, hogy mivel az iskolák már nem működnek önálló költségvetési szervekként, a napi szintű kiadások kezelését rugalmasabbá kell tenni.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a megyebeli infrastrukturális fejlesztésekről szólva emlékeztetett: elkészült és átadták a forgalomnak az M3-as autópálya újabb, Nyíregyházától Őrig vezető szakaszát. A sztráda Vásárosnaményig tartó folytatása várhatóan 2014-re készül el – közölte.

Hozzáfűzte azt is, hogy a négy- és ötszámjegyű megyei utak 2013-ban megújulnak. Az útrekonstrukciós munkálatok részei annak a 70 milliárd forintos programnak, amely regionális operatív forrásból áll rendelkezésre.

A nemzetgazdasági tárca vezetője, Matolcsy György elmondta, hogy Szabolcs megye fejlettségi szintje az uniós átlag egyharmada, emiatt alacsonyabb az életszínvonal is, mindezek mögött pedig elsősorban az alacsonyabb foglalkoztatási szint áll. Jelezte ugyanakkor, hogy az elmúlt két és fél évben javult a foglalkoztatás mértéke a térségben, elsősorban a közmunkaprogramnak köszönhetően, és az ipari termelési mutatók is pozitív irányba fordultak.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a megyében a jövőben induló operatív programokról beszélt, és elmondta: a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló források körülbelül 14 százalékát a megyei önkormányzati testületek osztják fel. Az elosztásnál a területi különbségeket is fegyelembe fogják venni. A cél az, hogy ezek a források ne az alapinfrastruktúrára, hanem gazdaságfejlesztési célokra hasznosuljanak - jegyezte meg.

A szabolcsi szocialista képviselők lobbijának köszönhetően 2006-tól 2010-ig 220 milliárd forint érkezett a megyébe. A jelenlegi kormány 2010 júniusa és 2013 januárja azonban még ennél is több, összesen körülbelül 266 milliárd forint olyan fejlesztési pénzről döntött már, amely ebbe a térségbe érkezik - mondta Lázár János.

Pintér Sándor belügyminiszter az önkormányzatok adósságátvállalásával kapcsolatos kormányfői kérdésre elmondta: az ötezer lakos alatti települések teljes tartozásállományát kiváltotta az állam. Így több mint ezer önkormányzat szabadult meg teljesen az adósságállományától.

Az ötezer lakos feletti településeknél a tárgyalások jelenleg is folynak, ezeknél az adósság 40-70 százalékát vállalja át az állam, függően attól, hogy a településnek milyen a gazdasági ereje, és milyen módon tudja a hiteleit fizetni - közölte, hozzátéve, hogy e tárgyalássorozatnak február 28-ig kell célba érnie.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregnek van egy sajátos spiritualitása, ezért az országos átlagnál sokkal intenzívebb az egyházi élet. A különböző EU-s fejlesztések az egyházakat is érintik, a Hajdúdorogi Egyházmegye által indított, magyar-román vallásturisztikai projekt keretében pedig számos egyházi épületet, több templomot fognak felújítani az országhatár mindkét oldalán - tette hozzá.

A megye emellett különösen élen jár a honosítási kérelmek területén, köszönhetően az ukrán és a román határ közelségének is – derül ki az MTI tudósításából.