Titkolja a kormány, honnan jönnek az új állampolgárok
Döntést megalapozó anyagnak tartja, ezért nem adja ki a kormány, hogy mely országokból és pontosan hányan kértek, illetve kaptak magyar állampolgárságot az elmúlt két évben. A hvg.hu hiába kérte az adatokat arról is, hogy hány kérelmet és milyen indokkal utasítottak el. Bírósághoz fordulunk az álláspontunk szerint közérdekű adatokért.
Nem hajlandó kiadni a kormány a kedvezményes eljárással 2011 januárja óta honosított új magyar állampolgárokra vonatkozó részletes statisztikai adatokat. A hvg.hu hétfőn fordult közérdekű adatigényléssel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), amely szerdán azt közölte: „a kért adatok előkészítés alatt álló kormánydöntés megalapozását szolgálják”, ezért nem nyilvánosak.
A hvg.hu azt kérte a KIM-től, hogy szolgáltasson adatokat arról, az elmúlt két évben hányan kérelmezték a 2010 májusában módosított állampolgársági törvény alapján a kedvezményes honosítást, illetve közülük hányan kapták meg a magyar állampolgárságot. Azt is szerettük volna megtudni, hogy mi a kérelmezők eredeti állampolgárság szerinti megoszlása, vagyis mely országból pontosan hányan kértek magyar állampolgárságot.
Adatokat kértünk az elutasított kérelmezők pontos számáról és eredeti állampolgárság szerinti megoszlásáról, illetve arról, hogy mi volt az elutasítás indoka: például hányan nem igazolták magyar nyelvtudásukat, vagy nem adták be a kitűzött határidőig tőlük kért hiánypótlást, esetleg közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a személyük.
A KIM pontos statisztika helyett csak megismételte az idén január 3-án kiadott közleményét, amely szerint eddig közel 370 ezer ember kérte kedvezményes honosítását korábbi – 1920 előtti, vagy 1938-1945 közti – magyar állampolgárságára, illetve magyar származására hivatkozva. A kérelmezők többsége a közlemény szerint erdélyi és vajdasági magyar, de összesen 65 ország állampolgára nyújtott be honosítási kérelmet.
A hvg.hu szerkesztőségének álláspontja szerint a kért statisztika nem döntés megalapozását szolgáló adat, hanem egy közhatalmi döntés végrehajtásáról szóló információ, személyes adatokat nem tartalmaz, ezért közérdekűnek minősül. A szerkesztőség jogászokkal konzultál, majd megteszi a szükséges jogi lépéseket, hogy megismerhessük és nyilvánosságra hozhassuk a kedvezményesen honosított állampolgára vonatkozó pontos adatokat.