Az ELTE BTK dékánja szerint a ma délutáni hallgatói fórum engedély nélkülinek számít, a kar vezetése nem vállalhat közösséget az ott elhangzó felszólalásokkal és véleménynyilvánításokkal, és a rendezvény megtartásának minden felelősségét és következményét a szervezőkre terheli. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara nem a felsőoktatás aktuális kérdéseinek megvitatását szeretné elkerülni, sőt: határozott véleménye van a magyar felsőoktatás jövőjének kijelölendő irányairól.
Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja a sajtóból értesült arról, hogy a HaHa – ELTE BTK csoportja hétfőn 16 órakor Hallgatói Fórumot tart. "Ezzel kapcsolatban – kétségbe nem vonva az anonim szervezők jóindulatát, jóhiszeműségét, jobbító szándékát és a felsőoktatás ügye iránti elkötelezettségét" állásfoglalásában leszögezi: mivel senki sem kért a dékántól, a Kar felelős vezetőjétől, a campus ingatlangazdájától időben, a meghirdetés előtt semmilyen módon engedélyt a megtartására, a rendezvény engedély nélküli rendezvénynek számít.
"A rendezvények megtartásának feltételeit, a teremigénylés módját rektori utasítások szabályozzák" - hívja fel a figyelmet. "A hallgatók és/vagy oktatók spontán csoportosulásai nem rendelkeznek azzal az alanyi joggal, hogy – különösen engedély nélküli, ’országos jelentőségű’ – rendezvényeket szervezzenek a Kar campusán" - írja az ELTE BTK dékánja. "Ebben a helyzetben a Kar vezetése nem vállalhat közösséget az ott elhangzó felszólalásokkal és véleménynyilvánításokkal, és a rendezvény megtartásának minden felelősségét és következményét a szervezőkre terheli" - teszi hozzá.
"A rendezvények megtartásának szigorú személyvédelmi, vagyonvédelmi, tűzbiztonsági stb. szabályai vannak a Karon, amelyek be nem tartása veszélyeztetheti a megjelentek testi épségét. Ennek felelősségét nem szabad figyelmen kívül hagyni" - figyelmeztet Dezső Tamás. "A Kar nem közterület, ahol mindenki azt csinál, amit akar (bár még a közterületen is kell engedélyt kérni a
rendezvények megtartására, vagy legalábbis be kell jelenteni azok tényét)" - írja állásfoglalásában.
Határozott vélemény
"Az ELTE Bölcsészettudományi Kara nem a felsőoktatás aktuális kérdéseinek megvitatását szeretné elkerülni. Sőt! Határozott véleménye van a magyar felsőoktatás jövőjének kijelölendő irányairól. Ezért az ELTE Bölcsészettudományi Kara eminens módon érdekelt a magyar felsőoktatás reformjában" - írja közleményében a dékán.
Az ELTE BTK "abban érdekelt, hogy a felsőoktatásban megfigyelhető forráskivonás megszűnjön és a rendelkezésre álló források elosztása, elsősorban vagy kizárólag minőségi alapelvek mentén történjen meg". "Ezt azért hangsúlyozom, mert a felsőoktatás átalakítási terveit kísérő megmozdulásokon, ez a szempont nem kapott megfelelő hangsúlyt, ha egyáltalán kapott" - írja továbbá Dezső Tamás.
A Kar abban érdekelt, hogy az állami ösztöndíjas helyek elosztásánál az oktatási kormányzat elsősorban minőségi szempontokat vegyen figyelembe. "A jelentkezők (első, esetleg második és harmadik helyes) jelentkezései jelentik a legjobb közvéleménykutatást. Azokat a képzőhelyeket kell támogatni, amelyek ebben a kvázi-piaci megmérettetésben megállják a helyüket és hallgatóvonzó képességük nagy" - olvasható közleményében.
"Azokat a képzőhelyeket kell elsősorban – kiemelt egyetemi, kutatóegyetemi, illetve kutató kari többlettámogatással – támogatni, amelyek komoly tudományos potenciál birtokában tudják képezni a magyar tudományos utánpótlást. Azokat a képzőhelyeket kell elsősorban támogatni, amelyek a hivatalos statisztikák és felsőoktatási rangsorok naprakész adatai alapján magas színvonalú képzéseikkel értékes, a munkaerőpiacon elfogadott diploma kibocsátását teszik lehetővé" - áll a dékán közleményében.
Külön körlevél is lesz
"Azokat a képzőhelyeket kell támogatni, amelyek kiemelkedő, statisztikailag mérhető tudományos potenciáljuk birtokában, magukban hordozzák az európai felsőoktatás színvonalához való felzárkózás reményét. Meg kell teremteni azt a kedvező jogszabályi környezetet, amely lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy a kieső állami támogatást saját bevételekkel, piaci körülmények között tudják pótolni" - írja.
"Azokat a képzőhelyeket kell támogatni, amelyek képesek saját bevételeket, a ’piacról’ származó forrásokat (oktatási és egyéb bevételeket) rendelni az állami támogatás mellé. Azokat a képzőhelyeket kell tehát támogatni, ahol az állami befektetés a legjobban hasznosul" - folytatja.
"A felsőoktatás jövőbeli sikerének egyik legfontosabb záloga a szereplők érdekeltségének fenntartása, tehát az egyetemi autonómia eddigi vívmányainak, gazdálkodási és döntéshozatali önállóságának megőrzése. A tisztánlátás érdekében, az engedély nélkül szerveződő rendezvények jövőbeli elkerülése végett, valamint a felsőoktatásnak a politikai erőtérben kiemeltté váló szerepe miatt külön körlevélben fordulok a Kar minden Polgárához" - írja a dékán.
