Egy sor, a kormány számára kiemelten fontos jogszabály felülvizsgálata előtt nyílhat meg az út, miután az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki határozatával visszamenőlegesen megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. Az Ab határozata szerint ugyanis az alkotmánybírák úgy találták, a jogszabály elfogadásakor az Országgyűlés túllépett az alaptörvény által adott felhatalmazáson, ami „súlyos eljárási szabályszegés”.

Az Ab az elmúlt 22 évben tartotta magát ahhoz, hogy nem vizsgálja magát az alkotmányt. Ezen a gyakorlaton pénteki döntésével sem változtatott, hiszen tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített rendelkezéseket, csak azt, hogy azokat az alaptörvény előírásának megfelelően fogadták-e el. Márpedig az alaptörvény csak arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetet rendezze, nem pedig arra, hogy újabb, hosszabb távra szóló alkotmányos rendelkezéseket fogadjon el.

"A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek a túllépése olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után" - írja az Ab pénteki közleménye. Ez azt jelenti, hogy a megsemmisített rendelkezések nem váltak az alaptörvény részévé, úgy kell tekinteni rájuk, mintha meg sem születtek volna.

MTI / Szigetváry Zsolt

"Az Alkotmánybíróság döntését követően az alkotmányozó feladata és felelőssége a részleges megsemmisítés utáni helyzet tisztázása. Az Országgyűlés köteles egyértelmű és világos jogi helyzetet teremteni" - áll a határozatban. A parlamentnek e szerint felül kell vizsgálnia a megsemmisített rendelkezéseket, és döntenie kell arról, hogy ezek közül melyeket kell újra szabályozni.

A határozathoz öt alkotmánybíró, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária csatolt különvéleményt, Holló András és Stumpf István pedig párhuzamos indoklást. Utóbbi azt jelenti, hogy a döntés lényegével egyetértenek, csak más úton jutottak ugyanarra a következtetésre.

Túlterjeszkedett a kétharmad

Az Országgyűlés 2011. december 30-án fogadta el az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amely elvileg a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetet hivatott szabályozni. A kormánypárti többség azonban ennél jóval többre használta a jogszabályt: a preambulum egyrészt egy vádirat a kommunizmus bűnei, illetve közvetve az MSZP ellen, a rendelkezések nagyobb része pedig nem átmeneti, hanem hosszú távra szól, lényegében az alaptörvény folytatása.

Alkotmánybírók egy korábbi határozat kihirdetésekor

MTI / Szigetváry Zsolt

Az átmeneti rendelkezések közé foglalták például, hogy új adót kell kivetni, ha az Ab vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége lenne, amit nem tud a költségvetésből fedezni. Emellett felhatalmazza az Országos Bírói Hivatal elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy az illetékes bíróságról máshová helyezzen át a pereket. Ezt a rendelkezést egyértelműen azért iktatták az átmeneti rendelkezések közé, mert korábban az Ab már megsemmisített egy hasonló törvénymódosítást.

Hasonló okból került az átmeneti rendelkezések közé az az előírás, amely szerint az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben a parlament feltételekhez kötheti az elismert egyház státusz megadását. Októberben az átmeneti rendelkezések közé iktatták azt is, hogy a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz lehet kötni, sőt, még azt is előírták, hogy a feliratkozást hogyan, és meddig lehet elvégezni.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa márciusban beadvánnyal fordult az Ab-hez, és kérte az átmeneti rendelkezések teljes megsemmisítését, vagy legalábbis a nem átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezését. Az ombudsman épp azt kifogásolta, hogy az átmeneti rendelkezések több esetben „egyértelműen nem átmeneti jellegű” szabályokat tartalmaznak, és „súlyos veszélyeket” jelentene, ha az átmeneti rendelkezések alapján meghozott törvények magával az alaptörvénnyel kerülnének ellentmondásba.

Januárra marad a választási regisztráció

Az Ab pénteken még nem döntött a választási eljárási törvényről, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra. A testületnek az alaptörvény értelmében 30 napja van a döntésre, a határidő január 5-én jár le. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről hozott döntés azonban növeli az esélyét, hogy az előzetes regisztrációt bevezető törvényt alkotmányellenesnek találják, hiszen már nincs olyan alaptörvényi előírás, amely megalapozná a feliratkozást.

Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a kormányzati kommunikáció már karácsony előtt arra készült, hogy az Ab a két ünnep közt megsemmisíti a választási eljárási törvényt. Kormánypárti forrásból származó információink szerint már ekkor folyt a kommunikációs stáb felkészülése a bejelentésre. Az Ab határozatának megjelenése után Rogán Antal, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője, és az alkotmány egyik atyjának tartott Szájer József EP-képviselő bejelentette: a megsemmisített részeket februárban beemelik az alaptörvénybe. Azt húzták alá mindketten és többször, hogy az Ab nem tartalmi kifpgásokat emelt.