Ombudsman: alapjogok sérültek a devecseri romaellenes tüntetésen
Alapjogok sérültek az augusztus eleji devecseri tüntetés biztosítása során – állapította meg Szabó Máté ombudsman, aki jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a rendőrségnek le kell vonnia a tanulságokat, a jövőben pedig különös körültekintéssel kell eljárnia, nemcsak a gyülekezési jogukat gyakorlók, hanem a rendezvénnyel érintett személyek alapvető jogainak védelmében is.
A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettes hívta fel Szabó Máté ombudsman figyelmét arra, hogy, hogy augusztus 5-én, Devecseren a Jobbik és több nemzeti radikális szervezet közös demonstrációját verbális és fizikai erőszak kísérte, több esetben pedig bűncselekmény gyanúja is felmerült. Az alapvető jogok biztosa hivatalból indított vizsgálatot és részletes tájékoztatást kért az országos rendőrfőkapitánytól.
Az ombudsman jelentésében kiemelte, az egyenlő méltóság védelme, a demokratikus értékek melletti fellépés az állam valamennyi szervének kötelezettsége, valamint hogy a nyomozó hatóság, és végső soron a bíróság feladata annak megítélése, hogy a devecseri rendezvényen történt-e bűncselekmény. A biztos rámutatott arra, hogy a törvény alapján nemcsak akkor lehet feloszlatni egy tüntetést, ha az elveszíti békés jellegét vagy annak során valamilyen bűncselekmény történik, hanem akkor is, ha mások jogai sérülnek.
Az ombudsman szerint ez történt Devecserben is, amikor a demonstrálók vonulásának útvonalán lakó roma nemzetiségű emberek "foglyul ejtett közönségként" nem tudták elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket súlyosan sértő, megbélyegző és megfélemlítő, gyűlölet szítására alkalmas kijelentések végighallgatását, ami sértette az emberi méltósághoz való jogukat. A biztos szerint a rendőrség elsősorban akkor hibázott, amikor mindezt nem észlelte, nem vizsgálta.
Emellett az is lényeges, hogy az egyes résztvevők békés célú gyülekezéshez való joga önmagában nem szűnik meg azáltal, hogy mások akár büntetendő módon lépnek fel. Devecserben volt például kődobálás, a rendezvény összképe azonban nem vált erőszakossá, így ez alapján mérlegelhető volt a feloszlatás – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
A rendőrség a rendezvény biztosítása során a szervezőkkel való kommunikáció eszközét nem alkalmazta, ezzel nem tudta kellően elősegíteni sem a gyülekezési jog gyakorlását, sem pedig mások jogai sérelmének megelőzését. Az egyetlen kirendelt rendbiztos a konfliktus idején nem volt a helyszínen – írta jelentésében az ombudsman,
Szabó Máté alapjogi biztos felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a jövőben a biztosítás parancsnokai intézkedjenek, ha egy rendezvény mások jogainak sérelmével jár, valamint a korábbi tapasztalatok alapján tekintsék át a rendbiztosok működésére vonatkozó szabályokat.