„Jóváhagyta: Hoffmann Rózsa államtitkár, Balog Zoltán miniszter” – áll a hvg.hu birtokába került, október 20-i keltezésű nem nyilvános előterjesztésen, amit az Emmi oktatási államtitkársága készített a közoktatási intézmények államosításáról, ami ellen máris több szakmai szervezet tiltakozott. A kormányülésre készített belső anyag megállapításaiból kitűnik, magának az Emminek és az oktatási államtitkárságnak is több komoly aggálya van azzal kapcsolatban, hogy zökkenőmentes lesz-e az alig bő hat hét múlva bekövetkező átállás.

Azt hangsúlyoznunk kell, hogy az előterjesztésben nem a törvény végleges szövegváltozata szerepel, ám a tervezethez csatolt hatásvizsgálati lapon felsorolt, és éppen az előterjesztő Emmi által említett problémák egy része máig nyitott kérdést jelent, miközben az egész államosítás megvalósítására alig néhány hét maradt, hiszen a törvény általános vitája is csak szerdán kezdődik, a végrehajtásból pedig az év utolsó hetét nyugodtan leszámíthatjuk, ekkor a magyar közigazgatás gyakorlatilag hibernált állapotban működik. Ráadásul ismert, hogy magából a Fidesz-frakcióból is számos módosító indítvány érkezik majd a tervezethez, hiszen a vezető kormánypárt képviselőit is felháborította, hogy az Emmi a megkérdezésük nélkül nyújtotta be a tervezetet.

"Nem állnak teljes mértékben rendelkezésre"

Az előterjesztés legsúlyosabb megállapítása szerint például még az Orbán-kormány egyik legnagyobb jelentőségű, és elvileg már több mint egy éve előkészített reformjának költségvetési háttere sem áll rendelkezésre teljes mértékben. A „Hatásvizsgálati lap” szerint ugyanis „a közpolitikai cél megvalósulásához szükséges biztosítani a Kormánynak az érintett közreműködő állami szervek részére azokat a többletforrásokat, és személyi kapacitásokat, amelyek az átalakítás ilyen erőltetett ütemét lehetővé teszik. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek nem állnak teljes mértékben rendelkezésre sem a Központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban. De az érintett önkormányzatokban is jelentős többletfeladatokat kell majd elvégezni az átszervezések, és az azokat megalapozó leltározások, adatgyűjtések és adminisztrációs feladatok következtében”.

Stiller Ákos

Ez nagyságrendileg százmilliárdos terhet is jelenthet a központi költségvetésnek: jelenleg az éves szinten nagyjából 980 milliárdos közoktatási költségvetés mintegy felét adja az állami normatíva, a többit az önkormányzatok pótolták eddig. A kormány jövőre 400 milliárd forint önkormányzati normatívát tart magánál nagyságrendileg, ez azonban nemcsak a közoktatási feladatok elvonásából, hanem számos egészségügyi, szociális feladat központosításából is fakad.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ebből a 400 milliárdból mennyit fordítanak a közoktatásra – mint ahogy azt sem, hogy mennyit kellene. A nem nyilvános hatásvizsgálati lap ugyanis semmilyen számadatot nem tartalmaz ezzel kapcsolatban. Pokorni Zoltán már beszélt arról, hogy "lyukak vannak a Klebelsberg Intézményi Központ költségvetésében". Az eddigiek alapján azonban tudható, hogy a kormányon belüli alkudozások alkalmával az Emmi pozíciói meglehetősen gyengék: Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa több interjúban is elmondta már, hogy az átalakításoknál rendre az NGM pénzügyi szempontjai érvényesülnek, és legutóbb a pedagógus-életpályamodell elhalasztása alkalmával Mendrey László PDSZ-elnök mondta, hogy „Hoffmann Rózsáék nem urai maguknak”. Erre utal az is, hogy egyelőre nem tudni: az életpályamodell elhalasztása együtt jár-e a tanárok számára többletterheket, és várhatóan leépítéseket jelentő óraszámemeléssel.

Az anyag szerint a Klebelsberg Intézményi Központ (KIK) „személyi állományának és szervezeti struktúrájának 2012. november közepére fel kell állnia, el kell készíteni mind a 198 tankerületben a köznevelési intézmények beolvadását megelőző részletes elemzéseket, leltárakat. Infrastrukturálisan meg kell teremteni az érintett önkormányzatoktól átkerülő személyi és költségvetési ügyekhez kapcsolódó dokumentumok tárolásával kapcsolatos kapacitásokat”.

Ehhez képest egyelőre annyit tudunk, hogy kinevezték a tankerületi vezetőket. De egy fideszes forrásunk szerint „a KIK költségvetése a bérekre sem elegendő, és akkor hol van még a pénz az életpályamodellre, vagy az átvett intézmények működtetésére, a saját szervezet működtetésének kiépítésére, és az átvenni kívánt uniós pályázatok önrészére”.

200 milliárd

Osztolykán Ágnes, az LMP oktatáspolitikusa azt mondta a hvg.hu-nak: „Eleve elgondolkodtató, hogy vajon mennyire átgondolt a közel 900 milliárdos költségvetéssel jelenleg sem a forrásbőségéről és gazdagságságáról ismert magyar közoktatási intézményrendszert akkor államosítani, amikor a magyar államháztartás épp csődközeli helyzetben van”. A képviselő szerint „az önkormányzatoktól elvett adóbevételek, az önkormányzati üzemeltetői hozzájárulás és a Klebelsberg, mint 'szuperközpont' 400 milliárdos költségvetése között 170-200 milliárd forintos lyuk tátong a jelenlegi 900 milliárdos büdzséhez képest, Pokorni Zoltán a parlament múlt havi oktatási bizottsági ülésén a KIK elnökének is hivatkozott erre”. Így „nem csupán a pedagógusok életpályamodelljére nincsen a költségvetésben jelenleg a jövő évre pénz (74 milliárd forint), hanem emellett az idei alapbérek megtartására sem lesz elegendő az eddig betervezett kormányzati forrás”. Ez alól csak masszív iskolabezárások és elbocsátások hozhatnak "kiutat".

A pénzügyi alapok hiánya mellett számos gyakorlati működési problémára is felhívja a kormány figyelmét az Emmi. Így például arra, hogy „a helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-átvételre történő előkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a központ részéről igen jelentős többletmunkát igényel majd”, sőt „a folyamat a megszűnő és megalakuló köznevelési intézmények többezres száma és a megváltoztatandó alapító okiratok miatt szinte teljesíthetetlen feladatokat jelent majd” – a kincstár számára.

Stiller Ákos

Az alig pár hetes határidők azért is tűnnek illuzórikusnak, mert – mint az anyag is utal rá – október végén még az egyes minisztériumok között is viták voltak több lényeges kérdésben. Ezek közül a leglényegesebb talán az, hogy a köznevelési intézmények fenntartói feladataival foglalkozó közszolgálati tisztviselőket és közalkalmazottakat a KIK szeretné saját állományába venni, miközben az érintettek nagy része már a járási vagy kormányhivatalok állományába került, ahogy azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerette volna. Fideszes forrásunk szerint „a járásokhoz már átkerült embereket nem fogja einstandolni a KIK”. Márpedig arra maga a háttéranyag figyelmeztet, hogy a KIM akaratának érvényesülése esetén „a KIK nem fogja tudni ellátni azokat a feladatokat, amelyek a köznevelési intézményfenntartás körében összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben jelentkeznek”. Csak hogy a gyakorlati következményeket érzékeltessük,  ilyen feladatok "a tankötelesek nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és a tanuló lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének; a tankötelezettség teljesítésének és a szakértői vizsgálaton való megjelenésnek az elrendelése és felügyelete”.

Már januártól jönnek a kirúgások?

A KIK nem venné át ugyanakkor a „köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátásában részt vevő ún. funkcionális feladatokat ellátó alkalmazottakat”, mint a például az iskolai rendszergazdák, pénzügyesek, műszaki munkatársak, és más „kisegítő feladatokat, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveleteket ellátó” dolgozókat, akik „nem felelnek meg a munkakörükre előírt képesítési követelményeknek”. Az önkormányzati iskolák számos ilyen munkakörben megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársaikat elbocsáthatják. Az előterjesztés szerint legalább 2013 őszéig türelmi időt kellene adni a számukra, de fideszes forrásunk szerint „most úgy áll, hogy nincs türelmi idő”, ugyanakkor erre várhatóan módosító indítvány érkezik majd, hiszen az érintettek kirúgása azonnali működési zavarokat okozna.

Szintén nyitott kérdés még, mi legyen 28 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsa, melynek keretében a nyertes önkormányzatok azt vállalták, hogy óvodákat, kultúrházakat, egyéb szociális intézményeket szerveznek össze egy köznevelési intézményen belül, sokszor egyetlen épületben és közös igazgatással. Ezeket az integrált intézményeket az előterjesztés szerint nem szerveznék át, és nem szüntetnék meg „az előírt fenntartási időszak végéig”. Osztolykán Ágnes szerint ugyanakkor nem csak ennyi, hanem nagyságrendekkel több uniós forrás visszafizetését kockáztatja a kormány.

„Önmagában a fenntartóváltás is szerződésszegésnek minősülhet a pályáztatók szemében Brüsszelben, mert ez a fenntartási időszakban (jellemzően öt év) jogilag szigorú feltételekkel mehet csak végbe” – mondta a képviselő lapunknak. Ráadásul „rengeteg vállalt indikátorszám, minőségi kritérium és sok pénzügytechnikai és jogi részlet vár tömeges felülvizsgálatra – s ezek határideje is (elvileg) december 31”. „A brutális leltározási és egyéb adminisztratív teher nem csupán az irányító hatóságoknak, a fenntartónak, hanem a kedvezményezett iskoláknak és a kincstárnak is teljesíthetetlen (és felesleges) feladattömeget jelent. Már csak ezekért sem reális a január elsejei bevezetés” – mondta a képviselő.

Ehhez képest szinte részletkérdés, hogy a KIM azt szeretné: a KIK fizessen illetéket a kormányhivataloknak a vagyonkezelői, használati jog átsorolása után, amit az Emmi abszurdnak tart, a közigazgatási minisztérium szerint ugyanakkor az államosítás „jelentős többletfeladattal jár az államigazgatási szerveknek”. Arról nincs információnk, hogy az ügyben született-e kormánydöntés, de az biztos, hogy az illetékek nem szerepelnek a KIK költségvetésében.

A tervezet társadalmi vitájára elvileg öt munkanap állt rendelkezésre, az anyag szerint az oktatási államtitkárság ezen időszak alatt 69 szervezettől várt észrevételeket, köztük az összes hazai kisebbségi önkormányzattól, számos egyháztól, szülői szervezetektől, pedagógus szakmai-, illetve érdekvédelmi szervezetektől. Osztolykán Ágnes szerint így legfeljebb látszat-egyeztetésről beszélhetünk, az érintetteknek nem volt reális lehetőségük a tervezet megvitatására. „Ez mindent elmond a NER rendszeréről, még a látszatra sem ügyelnek már” – fogalmazott a képviselő.

Az biztos, hogy az Emmi szerint már csak előre lehet haladni a reformokban, ugyanis – amint az szintén a már többször idézett hatásvizsgálati lapon olvasható: „Amennyiben a végrehajtás nem valósul meg, 2013 januárjától kezdve a köznevelési rendszerrel érintett mintegy kétszázezer munkavállaló, így pedagógusok, nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak, az érintett technikai alkalmazottak, továbbá a mintegy egymillió tanuló munkája, mindennapi tevékenysége kerül veszélybe”.

Kérdéseinket hétfőn reggel küldjük el az Emmi sajtóosztályára, válaszaikat természetesen közölni fogjuk.