Sebestyén Róbert a Népszabadság szombati számában közölt interjúban azt mondta: a földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban nem tud gyanús esetről. Úgy vélekedett, hogy szűk körből kiragadott számokkal, statisztikákkal nem lehet jellemezni a pályáztatási szisztéma eredményességét és szabályosságát. "Eddig több mint 1200 szabályosan lefolytatott pályázat eredményét közöltük" - jelentette ki.

"Azt gondolom, a haszonbérletek körüli ügyeket túldimenzionálják. Hatvanötezer hektár állami föld aránylik az ország teljes mezőgazdasági területéhez. Ez alig több, mint egy százalék" - mondta.

Az NFA elnöke kifejtette: sokan belekötöttek abba, hogy nem helyiek nyerték el a földeket. A "helyben lakó" fogalmát a termőföldről szóló törvény határozza meg. Ez sem mondja ki, hogy helyben lakó kizárólag az, aki az adott település belterületén lakik, hanem az, aki adott távolságra, a föld fekvése szerinti közigazgatási határ körzetén belül van. Ez húsz kilométer - emlékeztetett.

"Van egy szabályrendszer, s nekünk a szerint kell eljárnunk. Mi nem vagyunk törvényalkotók, sem nyomozó hatóság" - válaszolta a lap által felhozott egyik esetre, amely szerint Kanyok Attila, a Fidesz korábbi tiszaújvárosi polgármesterjelöltje, a megyei közgyűlés elnökének korábbi kampányfőnöke néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt tette át cége székhelyét Mezőcsátra, s székhelye egy romos, lakatlan ház volt.

Már kiírt pályázatok visszavonását azzal magyarázta, hogy számos esetben a földhaszonbérleti pályázati kiírások után jutnak tudomásukra olyan körülmények, amelyek a pályázók számára is hátrányosak. Például jogvita terheli az adott földtagot, esetleg vízhasználati, öntözési szerződések nem tisztázottak, vagy szántóként tartanak nyilván legelőt, esetleg fordítva. Olykor az is előfordul, hogy az NFA-nál hibáznak, mert nem tisztáznak minden fontos jogi részletet - tette hozzá.