Vakrepülésben közelednek az önkormányzatok az új finanszírozási rendszert hozó 2013-as év felé: egyelőre senki sem tudja biztosan, csak sejti, hogy rosszul jár az iskolák és az államigazgatási feladatok államosításával. A helyzetet súlyosbítja a korábbi években felhalmozott 1200 milliárd forintnyi adósság. Legkésőbb 2014-ben egymás után dőlnek be pénzügyileg a nagyvárosok, hacsak a kormány meg nem menti őket.
„Elég kaotikus a helyzet, ma pontosan nem számolható ki, mit hoz a következő év, de nagyon valószínű, hogy a legtöbb önkormányzat a mainál rosszabb helyzetben lesz” – mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Helyzetértékelése egybevág más önkormányzati vezetőkével, akik úgy számolnak, százmilliókkal rövidítheti meg őket a rendszer átszervezése.
Hiába nyújtotta be a kormány már nyáron a 2013-as költségvetés tervezetét a parlamentnek, mára világossá vált, hogy az nem tartható – ezt igazolja az októberben bejelentett két megszorító csomag is. A helyzetet bonyolítja, hogy jövőre az állam átveszi az önkormányzati iskolákat, illetve a járási hivatalokhoz kerül több államigazgatási feladat, ezzel párhuzamosan pedig csökken az önkormányzatok támogatása is.
Az állam mindent visz
Biztosan nem kapják meg jövőre az önkormányzatok a korábban „közoktatási hozzájárulások” címen folyósított normatív támogatást. Az állam azonban nem elégszik meg a normatívák elvételével, hiszen az korábban sem fedezte az összes költséget, csak nagyjából a szükséges forrás felét. A büdzsé tervezete szerint az önkormányzatok majdnem 400 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint idén, és ez még tovább csökkenhet a megszorítások miatt.
Nem kapják meg jövőre az önkormányzatok a helyben befizetett személyi jövedelemadó 8 százalékát sem: öt százalékot elvonnak, három százalék állami támogatássá konvertálódik, amivel összességében 55,7 milliárdot vesznek ki az önkormányzatok zsebéből. Elvonják emellett a gépjárműadó 45 százalékát (32,4 milliárd forintot), az illetékbevételeket (12,3 milliárd), az átvett feladatok fedezeteként a támogatásokból 282 milliárdot elnyel az Emberi Erőforrás Minisztérium, 108 milliárdot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A mindenkit aggasztó bizonytalanságot az okozza, hogy ma még nem lehet tudni: a megmaradó források elegendőek lesznek-e a megmaradt feladatok ellátására. A tanárokat például az állam fizeti, de az iskola épületét az önkormányzatnak kell fűtenie, világítania és karbantartania. Egy kisebb alföldi város alpolgármestere szerint vannak hírek egy általános iskola-fenntartási normatíváról, de ők inkább azzal számolnak, hogy ebből nem lesz semmi, így akár több százmilliós lyuk is keletkezhet a jövő évi költségvetésen.
Adóssághegyek lebontása
Az önkormányzatok helyzetét nehezíti, hogy egyre nagyobb terheket ró rájuk összesen 1200 milliárd forintra rúgó adósságuk törlesztése: részben a devizaárfolyam változása miatt, részben azért, mert idén és jövőre sorban el kell kezdeni törleszteniük a válság kitörése előtt, általában négy-ötéves türelmi idővel felvett devizahitelek tőkéjét (eddig csak a kamatot kellett fizetni). Ebben a helyzetben lehet fontos az önkormányzatoknak az az adósságkonszolidáció, amelynek szükségességéről szerdán beszélt Kósa Lajos mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.
Az összes önkormányzati szövetség által támogatott elképzelések szerint bizonyos lakosságszám alatt teljes lenne a konszolidáció, vagyis az állam a teljes adósságot átvállalná. Erre utalt szerdán Kósa Lajos is, amikor azt mondta: a teljes önkormányzati adósság töredéke, mindössze 57,3 milliárd forint van körülbelül kétezer, 3000 fő alatti településnél. Az ennél nagyobb települések esetében részleges lenne a konszolidáció, az önkormányzati szövetségek vezetőinek szerdai megbeszélésen állítólag 40 százalékot emlegettek.
Az adósság átvállalása Debrecen számára például egyenesen életmentő lehet: az önkormányzat hosszú távú adósságállománya a 2012-es önkormányzati költségvetés melléklete szerint 27,9 milliárd forint, igaz, ez február óta némiképp változhatott a devizaárfolyam, illetve a soron kívüli törlesztés miatt. Ebből idén hárommilliárd forintot kellett törleszteni (Kósa szerint többet fizettek vissza a tervezettnél), jövőre 3,7 milliárd, 2014-ben pedig már 4,4 milliárd esedékes (jövőre kell elkezdeni egy 2008-as, svájcifrank-alapú kötvény törlesztését, ami 659 millió forinttal növeli a kiadásokat).
A nagyvárosok közül legkevésbé fenntartható pályán a több mint 18 milliárdos adósságot felhalmozó Dunaújváros mozog: idén csak mintegy egymilliárd forintot kell törlesztenie, de 2014-ben esedékessé válik egy 5,7 milliárdos, működési célú kötvény visszaváltása, így az éves törlesztési kötelezettség 7,6 milliárdra ugrik (ugyanis egy éven belül kell visszafizetni a pénzt). 2014-re négymilliárd forint fölé szökik Pécs és Miskolc adósságszolgálata is, Szombathelynek pedig már jövőre 3,5 milliárd forintot kell törlesztenie. Székesfehérváron csak 2015-ben üt be a mennykő, amikor törleszteni kell a svájcifrank-alapú kölcsönt.
Csak egyszer lehet megcsinálni
Az önkormányzati adósságok kérdése már idén februárban, a kormánypártok egri frakcióülésén is felmerült, de akkor Orbán Viktor miniszterelnök határozottan jelezte, hogy nincs lehetőség olyan megoldásra, mint a lakáshitelesek esetében, mert a bankokat nem lehet tovább terhelni. Ehhez képest Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hvg.hu-nak múlt héten adott interjúban már arról beszélt, hogy úgy kell konszolidálni az önkormányzati adósságokat, hogy „a bankok is adjanak valamilyen diszkontot”.
Rogán azt is felvetette, hogy az önkormányzati adósságokért cserébe a kormány állampapírokat adhatna a bankoknak, vagyis lényegében átkonvertálnák az önkormányzatok adósságát a központi költségvetés tartozásává. Ezzel igazából nem nő az államadósság, hiszen a költségvetés és az önkormányzati szféra is része az államháztartásnak. Gondot legfeljebb az okozhat, hogy az állampapírok hozama magasabb, mint a svájcifrank-kötvényeké, így a költségvetés kamatterhei nőnének.
Az új stabilitási törvény miatt ugyan az önkormányzatok már csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt, vagyis a konszolidáció elvileg egyszeri és megismételhetetlen. Ha ezen változtatna a kormány, akkor az adósságkonszolidáció nagyon rossz üzenetté változna: azt bizonyítaná, hogy bátran el lehet adósodni, az állam majd jön, és kifizeti a számlát. Ahhoz viszont, hogy ne kelljen változtatni a szigoron, elengedhetetlen az önkormányzatok finanszírozásának teljes körű reformja.
A hvg.hu fideszes forrásból úgy értesült, hogy a Belügyminisztériumban készült egy koncepció, ami bevezetne egy általános település-fenntartási normatívát, amit viszont „ütköztetne” a helyi adóbevételekkel, vagyis kevesebbet kapna az az önkormányzat, amelynek sok a bevétele például az iparűzési adóból. Hasonló rendszerre utalt szerdán Kósa Lajos is, aki szeretné saját lábára állítani az önkormányzati rendszert, de szerinte is szükség lenne valamilyen kiegyenlítésre, hiszen például nem az önkormányzat érdeme, hogy Százhalombattán van a Mol olajfinomítója.
Információink szerint a fideszes polgármesterek szombaton találkoznak a kormány képviselőivel, ekkor alakulhat ki az adósságkonszolidáció menetrendje. Dancsó József, Orosháza fideszes polgármestere, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke már szerdán sürgette a megállapodást. Úgy fogalmazott: "január 1-jétől furcsa helyzetek állhatnak elő”, ha november közepéig nem születnek meg a szükséges döntések.
