2012. október. 25. 20:16 MTI Utolsó frissítés: 2012. október. 25. 20:13 Itthon

Civilek: az átalakítás után is megmaradna az "autópályaérzés" a Ferenciek terén

Támogatja a budapesti Ferenciek tere átalakítását, de további forgalomcsökkentő lépéseket és kerékpársávok kialakítását javasolja négy civil szervezet.

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Szeretem Budapestet Mozgalom, valamint a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) csütörtökön azt közölte: az eddigi egyeztetéseken mindig szempont volt a kerékpáros közlekedés javítása a Kossuth Lajos utca tengelyében, és cél volt a villamos visszaépítésének előkészítése, ezek azonban a bemutatott anyagban szerintük nem szerepeltek.

A civil szervezetek álláspontja szerint továbbra is megmaradna a "durva zaj- és levegőszennyezés, az autópályaérzés", amely zavarja a lakókat és a turistákat.

Arra kérték a belvárosi önkormányzatot és a Budapesti Közlekedési Központot, hogy az építkezés után ne állítsák vissza a kétszer kétsávos autóforgalmat a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca teljes hosszában, vigyék középre mindkét buszsávot, és legyen mindkét oldalon kerékpársáv.

Feleslegesnek tartják a tér északi oldalára tervezett járdaszigetet, és nagyobb teret adnának a gyalogos-kerékpáros forgalomnak. Hozzátették: a többi csak a sávok felfestésének kérdése.

Ezek az átalakítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy később megvalósuljon a Kossuth Lajos utcai forgalomcsillapítás is, ha azonban a tervek nem változnak, akkor az az ötéves változtatási tilalom miatt hosszú időre lekerülne a napirendről - írták a civil szervezetek.

Rogán Antal, az V. kerület polgármestere szerdán jelentette be, hogy a következő két évben átépítik a Ferenciek terét. Átalakítják a forgalmi rendet, a buszokat a középső sávokba vezetik, megszüntetik a közúti aluljárót, és mindenütt felszíni gyalogos kapcsolatokat létesítenek. A Március 15. tér déli szakaszán pedig új fel- és lehajtót alakítanak ki az Erzsébet hídra.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.