A vádirat szerint Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester politikai támogatóját, személyes bizalmasát, 2004-től politikai főtanácsadóját folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják.

A tárgyaláson Mesterházy Ernő tagadta bűnösségét, és vitatta az ellene folyó eljárás törvényességét. Vallomását írásban nyújtotta be, Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdéseire "egyelőre" - beszédhibájára és magas vérnyomására hivatkozva - nem kívánt válaszolni.

A tárgyalóteremben a bíró felolvasta a másodrendű vádlott ugyancsak írásban megfogalmazott álláspontját, amely szerint ártatlan, és felmentését kéri az őt érintő két vádpontban. Jelezte: értetlenül áll az ellene folyó eljárás előtt, mely szerinte "koncepciós, súlyosan törvénysértő, és kizárólag politikai, emberi és anyagi ellehetetlenítését szolgálja".

Vitatta a vádirat tényszerűségét, és hangsúlyozta: sem az ott említett szerződések előkészítésében, illetve végrehajtásában, sem bűnszervezetben nem vett részt. Úgy fogalmazott: az ügyészségi eljárás során érzékeltették vele, hogy kedvezményekre számíthat, amennyiben Demszky Gáborra és Hagyó Miklósra terhelő vallomást tesz. Emlékeztetett: az ügy nyomozati szakaszában 14 gyanúsításból 12-ben megszűntették az ellene folyó eljárást.

Mesterházy Ernő korábbi nyomozati vallomásaiban arról is beszélt, hogy feladata politikai egyeztetés volt az akkori kormány és a főpolgármesteri hivatal között. Szerepe és lehetősége sem volt közreműködni a BKV-s szerződésekben - állította. Úgy vélte: "Hagyó és Demszky között kommunikációs háború folyt". A BKV vezérigazgatója azt csinálta, amit a fővádlott mondott, ám nem zárható ki, hogy a cégnél dolgozók megpróbálták nem stratégiai kérdésekben félreinformálni a hajdani főpolgármester-helyettest" - tette hozzá. Ezzel együtt hangsúlyozta azt is, hogy a közműcégek menedzsmentje a per tárgyává tett időszakban önállóan döntött operatív ügyekben.

Mesterházy Ernő a nyomozati vallomásainak ismertetésére nem tett észrevételt, kérdésekre nem válaszolt. Kijelentette: Hagyó Miklós inkább politikai ellenfele volt, mint partnere. Az ő megbízásából nem tett semmit, kizárólag politikai ügyekben egyeztettek egymással.

Hagyó Miklós az elhangzottakra reagálva jelezte: a Mesterházyhoz fűződő viszonyukról szóló gondolatokat nem kommentálja, megerősítette viszont a másodrendű vádlott tanácsadói feladatkörére vonatkozó információkat. A tárgyaláson több alkalommal tett észrevételeiben aláhúzta: "soha, senkire, semmilyen formában" nem ruházta át és nem lépte túl saját hatáskörét. Nem gyakorolt munkáltatói jogokat, így a metróbiztos sem volt a beosztottja, és ugyancsak nem adott utasításokat a közlekedési vállalat belső ügyeivel kapcsolatban a BKV vezérigazgatójának.

Hagyó Miklós cáfolta azt is, hogy az uniós fejlesztési támogatások felhasználását koordináló hivatali ügyosztályt saját hatáskörben hozta létre, és abba saját embereit delegálta. A főpolgármester elégedett volt munkájával, ezért félévente 3 havi illetményének megfelelő jutalomban részesítette - közölte.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.

A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.

A tárgyalás jövő kedden Antal Attila egykori BKV-vezérigazgató meghallgatásával folytatódik.