Az új örökségvédelmi központtól a kormányhivatalokhoz kerülnek a építésügyi és régészeti feltárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok – ismertette az új örökségvédelmi rendszerről szóló, várhatóan a napokban megjelenő kormányrendeletet a kultúráért felelős államtitkár pénteken egy sajtóreggelin, az MTI kérdésére.

L. Simon László hozzátette: az örökségvédelmi törvény módosítása után is a szervezetnél maradnak a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági ügyek, például a műtárgyak védetté nyilvánítása, kivitele, valamint a világörökségi funkciók, a határon túli örökség kezelése, a nemzetközi feladatok, a tudományos munka, az adat- és térképtárak, illetve a gyűjteményi funkciók. Megmarad az Előadóművészeti Iroda is, de nem az örökségvédelmi központ részeként, hanem a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságához kapcsolva.

A következő hetekben felálló hivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alatt fog működni a KÖH jelenlegi székházában és vezetőjével, Cselovszki Zoltánnal – mondta az államtitkár.

L. Simon László kifejtette: az örökségvédelmi rendszer átalakítása során a második lépés a széttagolt szervezetek egyesítése lesz, így október 31-ével a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) – az állami műemlékvagyont kezelő szervezet – beolvad a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba.

Mint az államtitkár közölte, az MNG elnöke, Varga Kálmán vezetői megbízatása november 30-án amúgy is lejárt volna, tehát az átalakítással nem a feltehetően az új hivatal állományában maradó szakember eltávolítása volt a cél.

Újságírói kérdésre kitért egy hétfői sajtónyilatkozatára: "nem azt mondtam, hogy a KÖH korrupt, de ahogyan más területeken, itt is jelen van a korrupció" – hangsúlyozta. "Az elmúlt két hónapban vidéki látogatásaim során számos egyházi és önkormányzati vezető arról számolt be, hogy a jelenlegi örökségvédelmi gyakorlat mellett lehetetlen feladatnak tűnik megfelelő színvonalon felújítani az épületeinket" – jegyezte meg.

L. Simon László leszögezte: nem szabad pusztulni hagyni magyar műemlékeket azért, mert nem lehet őket felújítani egy "vaskalapos" örökségvédelmi rendszerben, ezért az átalakítások a nemzeti identitást adó műemlékvagyon védelmét szolgálják.

A Magyar életrajzi lexikon szerint az új hivatal névadója, Forster Gyula báró (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.) művészeti író, aki a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt (1899-1904). A pesti egyetemen végzett jogi tanulmányokat. 1872-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba nyert beosztást, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője lett. 1887 és 1911 között a Magyar Földhitelintézet egyik igazgatójaként dolgozott, 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett.

Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében. Forster Gyuláról a magyar műemlékvédelem szakmai díját nevezték el.