Külön örmény-magyar baráti tagozat létrehozását kérte a Fidesz a parlament megalakulása után, de eddig a Jobbik által vezetett azeribarát parlamenti lobbi aktívabbnak és erősebbnek bizonyult. Az örménybarát tagozat – örmény származású – fideszes vezetője arra gyanakszik, hogy az azeriek „átvágták” őket, de a napok óta tartó botrányt ennél részletesebben eddig nem kommentálta.
A sajtót figyeljük mi is, illetve az ellenzéki frakciók felvetései és támadásai miatt tájékozódunk, hogy vannak-e hivatalos teendőink az illetékes parlamenti bizottságokban" – mondta egy neve elhallgatását kérő befolyásos fideszes országgyűlési képviselő arról, milyen a hangulat a nagyobbik kormánypárti képviselőcsoport vezetésében az örmény társát 2004-ben egy baltával Budapesten agyonverő Ramil Safarov kiadatása miatt kirobbant botrány miatt.
Miután Ilham Alijev azeri elnök azonnal kegyelemben részesítette Safarovot, majd Örményország még pénteken felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Budapesttel, az MSZP-s Molnár Zsolt indítványozta, hogy nemzetbiztonsági bizottság – melynek az ellenzéki politikus az elnöke – soron következő ülésén hallgassák meg a külügyminisztert, a miniszterelnök-helyettest, valamint az Információs Hivatal főigazgatóját. (Korábban az MSZP elnöke az alkotmányügyi, a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte.) Molnár Zsolt lemondásra szólította fel a külügyminisztert, a Demokratikus Koalíció pedig a kiadatást intéző igazságügyi miniszter távozását követelte. Az LMP-s Ertsey Katalin, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja, felszólította a kormányt, tisztázza, hogy milyen alku lehet a háttérben. Eddig egyedül a Jobbik állt ki az azeri ügyben a kabinet mellett: szombaton az örmény reakciókat túlzónak és hisztérikusnak nevezte Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese, aki üdvözölte a „keleti nyitás” politikáját.
„Átvágtak minket”
Most kezdenek visszatérni a képviselőink a nyári szabadságról – mondta az egyik fideszes politikus, aki szerint sem hivatalosan, sem informálisan nincs még egyeztetés, vita a frakción belül a kormány döntéséről. A parlament csak jövő héten hétfőn tartja első ülését, igaz, több képviselő is azt valószínűsítette, hogy a Fidesz és a KDNP szerdán kezdődő sárvári kihelyezett frakcióülésén szóba kerül a téma, ha nem más, a szokásos miniszteri meghallgatásokon tájékoztatni fogja a képviselőket Navracsics Tibor és Martonyi János. Sőt, arra számítanak, hogy a miniszterelnöki-pártelnöki bevezető előadásban is szóba kerülhet az ügy. Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitóján hétfőn a hvg.hu kérdésére azt válaszolta: „Ez egy demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan.”
A Fidesz, akárcsak Schmitt Pál volt államfő plágiumügyének egyetemi feltárása után, most is egy rövid közleményben reagált az azeri ügyre, jelezve, hogy "lezártnak tartja az ügyet" – akárcsak annak idején Schmitt Pálét. Szombaton Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője az MTI-nek azt mondta, „a Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy”.
Eddig Selmeczin kívül egyedül Kupper András képviselő, az Országgyűlés Magyar-Örmény Baráti Tagozat nevű csoportjának elnöke szólalt meg. Kupper a facebookos oldalán azt írta: „Világos, hogy az azeriek átvágtak minket”. A politikus április 24-én még hosszan beszélt a parlamentben az 1915-ben kezdődött örmény népirtásról. „Nekünk, akik lehetőséget kaptunk arra, hogy nemzetünk mindennapjait meghatározó döntéseket hozzunk, kötelességünk tetteinkkel, üzeneteinkkel megálljt parancsolni az embertelenség és az erőszak terjedésének” – ítélte el az etnikai, vallási alapú megkülönböztetést beszéde végén a baráti tagozat elnöke. Szombaton kommentár nélkül osztotta meg a hírt, hogy Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, majd amikor Facebook-oldalán éles vita alakult ki az ügyről, jelezte, hogy szerinte „átvágtak minket”. Bár ezt facebookos ismerősei vitatták – volt, aki szerint a kormánynak tudnia kellett, hogy mit tervez az azeri elnök – a politikus eddig nem reagált az észrevételekre.
Tavaly májusban az Országgyűlés elnöke, Kövér László ellátogatott Jerevánba, ahol négyszemközti tárgyalásokat folytatott örmény parlament elnökével, Hovik Abrahamjánnal. Az örmény fél kérte egy új magyar nagykövetség megnyitását, hiszen a szomszéd országok közül kettőben is van képviselet, de Jerevánban még nincs. (Magyarországnak jelenleg is csak tiszteletbeli konzulja van az örmény fővárosban, a tüntetők pénteken az ő irodájáról tépték le és égették el a magyar zászlót.) A Külügyminisztérium akkori tájékoztatója szerint a Kövér László vezette magyar hivatalos delegáció tagja volt Kupper András és a külügyi bizottság elnöke, Balla Mihály is. Szerettük volna megkérdezni Kuppert, hogy mit gondol az azeri gyilkos kiadásáról és a nyomában kialakult örmény-magyar diplomáciai vitáról, de cikkünk megjelenéséig nem értük utol, ahogy Balla Mihály sem reagált megkeresésünkre.
Az örménybarát fideszesek
„Az interparlamentáris tagozat megalakítását kormánypárti oldalról kezdeményezték, a magát örmény származásúnak való Kupper András kérte, hogy legyen önálló örmény-magyar csoport is” – mondta az MSZP-s Mandur László a hvg.hu-nak, hogyan jött létre a ciklus elején a tagozat. Az ellenzéki képviselő szerint a tagozat „kormányoldalról fejnehéz”, ugyanis a kilenc tagból hat fideszes, illetve KDNP-s.
Az Interparlamentáris Unió (IPU) feladata – az Országgyűlés honlapja szerint – az egyes parlamentek közötti kapcsolatok ápolása, a megfelelő diplomáciai viszonyok kiépítése a többi ország törvényhozásával. Jelenleg a tagozatok száma meghaladja az 55-öt – ezekben közel 300 képviselő tevékenykedik –, ezek közül egy a Fidesz által kezdeményezett Magyar-Örmény Baráti Tagozat.
A parlament honlapja szerint a tagozat nem tartozik a legaktívabb csoportok közé, tagjai eddig négy eseményen vettek részt – mindegyik alkalommal a magyar ügyek intézésével eddig megbízott bécsi örmény nagykövetet fogadták Budapesten (utoljára tavaly októberben). Az egyik tavalyi fogadáson a honlap szerint jelen volt Balla Mihály, a parlament külügyi bizottságának elnöke is – aki szintén örmény származásúnak vallja magát. „Különösebb aktivitást nem tapasztaltam, a tagok a maguk módján formálják a kapcsolataikat” – állította a tagozat alelnöke, az LMP-s Vágó Gábor, aki azt mondta, a nyáron járt kint Örményországban, ahol találkozott örmény parlamenti képviselőkkel.
Az azeri lobbi aktívabb
Jóval aktívabb volt az IPU azeri csoportja, melyet egy jobbikos képviselő, Gyöngyösi Márton vezet, alelnöke a fideszes Papcsák Ferenc. A parlament honlapja szerint 2010 óta 8 eseményen vettek részt. Gyöngyösi Márton jegyezte azt a szombati jobbikos közleményt, mely szerint Ramil Sahib Safarov kiadatása Bakunak „teljes mértékben a nemzetközi joggal összhangban történt”.
Utoljára idén júniusban hivatalos meghívásra az elnök és az alelnök látogatást tett Bakuban. A parlament honlapja szerint sűrű programjuk volt: az azeri fővárosban megbeszéléseket folytattak Sahin Mustafajev gazdaságfejlesztési miniszterrel, Samed Sejidov nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnökével, Elmar Mammadjarov külügyminiszterrel, valamint fogadta a küldöttséget Oktaj Asadov parlamenti elnök is. Az azeri-magyar parlamenti tagozat vezetői Hejdar Alijev Azerbajdzsán össznemzeti vezetője síremlékén virágcsokrot helyeztek el.
Bár Gaudi-Nagy Tamás személyében a Jobbiknak van tagja az örmény tagozatban is, az ellenzéki párt inkább az azeri félhez húz, a képviselő tagságát inkább egyfajta megfigyelői státusznak tartja. A Jobbik képviselői tavaly például javaslatot is nyújtottak be az Országgyűlésnek, hogy az határozatban ítélje el a "hegyi-karabahi örmény agressziót". A külügyi bizottságban a jobbikos Hegedűs Tamás azzal érvelt a határozati javaslat mellett, hogy az azeri nép tragédiája mintha feledésbe merült volna Európában. A kormány és a Fidesz nem támogatta a javaslatot, így azt tárgysorozatba sem vette a parlament.
„Szerettem volna jobban megismerni a karabahi azeri-örmény konfliktust” – mondta a hvg.hu-nak Gaudi-Nagy arról, miért lépett be a magyar-örmény baráti tagozatba. A képviselő azt mondta, hasonló megfontolásból lett tagja a magyar-izraeli tagozatnak is: a palesztin nép sorsát szerette volna közelről figyelemmel kísérni. A magyar-örmény baráti tagozat Gaudi-Nagy szerint nem túl aktív, a képviselő úgy emlékszik, az elmúlt két évben legfeljebb egy-két meghívót kapott, és nem is járt semmilyen rendezvényen. Az azeriek ebből a szempontból jóval aktívabbak, a magyar-azeri baráti tagozat rendszeresen szervez találkozókat.
Azeri kiadatás: összefoglaló a mai nap eseményeiről
Az azeri kiadatást a nemzetbiztonsági bizottság elé vinné az MSZP
Átadtuk a Magyarországon elítélt azerit, azonnal kegyelmet kapott
Az MNO hazugsággal vádolja az azerieket egy levél alapján
"Magyarország hatalmas hibát követett el" - az azeri gyilkos ügyét elemzik külföldön
Megszólalt a Fidesz az azeri gyilkos ügyében
