„Egyik pillanatról a másikra jöttek és kikapcsolták az áramot. Egy kútból és egy ezer literes tartályból elektromos szivattyúval nyerjük a vizet, amit a kutyáknak adunk. A legnagyobb hőségben kapcsolták ki, amikor naponta minimum 500 liter elfogy” – mondta ott jártunkkor Nagy Rita, az Ócsán működő Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány egyik vezetője. Az Ócsától néhány kilométerre lévő telep egy tanyán működik, ide nincs bekötve a vezetékes víz, ezért a szivattyú. Illetve jelen állás szerint csak volt a szivattyú, az adósság ugyanis év eleje óta gyűlt, a szolgáltató pedig néhány napja megelégelte ezt. Egy önkéntes ugyan felajánlott egy aggregátort, ami ideiglenes megoldás lenne, de kétséges, hogy utána hogyan biztosítják majd a közel száz kutya vízellátását.

Az állatotthont egy nonprofit alapítvány működteti, leginkább 1 százalékos adófelajánlásokból. A pénz a jövő hónapban érkezne meg, ebből ki lehetne fizetni a villanyszámla-tartozást, a szolgáltató azonban nem adott haladékot. A menhely dolgozói ezen kívül a közeli Újhartyán önkormányzatával kötöttek szerződést kóbor kutyák befogadására, ott minden elfogott állatért 20 ezer forintot fizetnek, ez viszont nem számít biztos jövedelemnek. Más bevételi forrás pedig nincs: a kutyák örökbe fogadóitól nem kérnek pénzt, még a kötelező csipért és oltásért sem muszáj fizetni, az ócsai önkormányzattól semmilyen támogatást nem kapnak.

Örökbefogadás adatbázisból

„A mi menhelyünk egyedinek számít a környéken, mert szinte mindenhol van altatás, mi viszont akármeddig gondoskodunk az idehozott kutyákról. Az ócsaiak ezért, ha csak tehetik, idehozzák a talált vagy a saját állataikat” – állította Nagy Rita. Jelenleg három állandó dolgozója van a telepnek, de időnként helyi önkéntesek is besegítenek.

Stiller Ákos

Emellett az alapítvány kiemelten foglalkozik az agarakkal, amely az "egyik leginkább kihasznált kutyafajta Magyarországon". "Egyes helyeken falkákban tartják őket, megélhetésszerűen vadásznak velük illegálisan az erdőkben. Sokan szaporítanak átgondolatlanul kutyafajtákat, köztük agarakat, amiket aztán nem tudnak eladni. Emiatt sok kutya kerül az utcára, elvadul, vagy orvvadászokhoz kerül. Az alapítvány egyik célja, hogy visszafogja az amatőr tenyésztőket és segítsen az agarak és agár-keverékek eladásában" – érvelt a telepe mellett Nagy.

"Nem találták megfelelőnek az alapítvány munkáját"

Bár Ócsán közismert a kutyaotthon, az önkormányzat mégsem velük, hanem egy (több helybéli szerint egy helyi exrendőr által alapított) Fóton és Ercsin működő céggel, a POLISZ Biztonsági Kft.-vel kötött szerződést a kóbor ebek begyűjtésére. „Az önkormányzatnál érdeklődtünk, van-e lehetőség arra, hogy mi vegyük át a kutyabefogást” – mesélte Nagy Rita. „A jegyző azt mondta, pályázatot fognak kiírni, amin a Szent Ferenc Alapítvány is indulhat, és majd értesítenek, ha lesz lehetőség a pályázásra. Ez nem történt meg és a POLISZ Kft. egyik napról a másikra megkapta a támogatást.”

Az ócsai önkormányzat tájékoztatásából kiderült, a POLISZ Kft.-vel kötött szerződés értelmében a biztonsági cég 60 000 forintot kap minden egyes befogott kutya, illetve elszállított állattetem után. Mivel a cég alkalmazottjai más városokból érkeznek Ócsára, az önkormányzat - maximum havi nyolc alkalommal számlázva – 40 Ft/km+áfa kiszállási díjat is fizet az állatbefogóknak, illetve az "alapszolgáltatást meghaladó megrendelés esetén" 15 000 forint pluszt is. Az ócsai önkormányzat állítása szerint a POLISZ Kft. kedvező árajánlata alapján fogadták fel a biztonsági céget a gyepmesteri feladatra, azonban több önkormányzatot és állatbefogót megkérdezve úgy tapasztaltuk, átlagosan 20 000 forintot szoktak kifizetni egy kutya befogásáért. Újhartyánban a Szent Ferenc Alapítvány szintén ennyit kap egy munkáért, egy az önkormányzatban dolgozó köztisztviselő pedig kérdésünkre azt mondta, elégedettek az alapítvány által nyújtott szolgáltatással.

Folyik amúgy a vita a költségeken kívül a POLISZ Kft. szolgáltatásának színvonaláról is. A cégnek nincs ócsai székhelye, a befogók más településekről utaznak a városba, és gyakran egy óráig is eltart, amíg kiérkeznek, amikor egy kóbor állathoz hívják ki őket. Egy neve elhallgatását kérő helyi lakos szerint előfordult, hogy a kiérkező sintérek azzal az autóval jöttek el sérült kutyákért, amivel az elpusztult állatokat szokták szállítani, és a sérült ebet a tetemek közé dobták. Ráadásul a távolság más gondot is okoz, ugyanis a befogott ebeket a hivatalos gyepmesterek egy órát utaztatják, és a cég ercsi telephelyére viszik, így a helyieknek is utazniuk kell, ha vissza akarják kapni az elkóborolt kutyákat.

Nézze meg képeinket a két állatmenhelyről

Az ócsai menhelyen jobbak a körülmények, mégis Ercsire kerülnek a kutyák

Stiller Ákos

Legfeljebb öt kutyát tudnak elhelyezni

A POLISZ Kft. ercsi telephelyén szembeötlő a különbség az ócsai menhelyhez képest. Az egész telep alig nagyobb egy vidéki ház udvaránál, a kutyákat egymástól elválasztott, szűk, betonpadlójú ketrecekben tartják, és mint kiderült, a menhely egyszerre legfeljebb öt ebet tud befogadni, bár már épülőben van 10-12 új kennel. Az ercsi menhely dolgozója elmondta: ha ötnél több kutya kerül a telepre, a régebb óta ott levő állatokat (amennyiben nem sikerül gazdát találni nekik) a budapesti Illatos úti menhelyre viszik tovább. Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Állategészségügyi Szolgálata viszont jeleztezte, Budapest területén kívülről biztosan nem fogadnak be kutyákat az Illatos úti menhelyen, ezért ha Ercsiről, vagy máshonnan érkezett hozzájuk kutya, az csak szándékos megtévesztés útján történhetett.

Mint kiderült, a cég elsősorban általában nem kutyabefogással foglalkozik. A személyi- és vagyonvédelmi feladatok ellátása mellett a POLISZ Kft. főként veszélyes és ritka állatok befogását vállalja el, amelyeket szintén az ercsi telepen tartanak. Ha az adott állat gazdája nem jelentkezik, a cég eladásra kínálja fel az állatokat. Jelenleg a telepen öt kutyán kívül egy mosómedve-család, és 17 vaddisznó is él, a kutyáknál lényegesen jobb körülmények között. De korábban lovat, rókát és aligátort is tartottak a telepen – tudtuk meg a gondozótól. A kutyákat 6000 forintért, a ritkább állatokat lényegesen drágábban fogadhatja örökbe az, aki ellátogat a „rezervátumba”.

Stiller Ákos

Aljegyző: kiteszik az állatokat a Szent Ferenc-menhelyről a gondozók

Molnár Csaba, Ócsa aljegyzője kérdésünkre válaszolva e-mailben azt írta: a kóbor állatok hosszú ideje gondot jelentettek a településnek, ezért „információkat gyűjtöttünk az ezzel foglalkozó cégekről, s ennek során a POLISZ Kft. eléggé jó referenciákkal rendelkezett. A POLISZ Kft. tevékenysége más településen elvégzett feladataik alapján önkormányzatunk részére már korábban ismert volt, ennek alapján kértünk tőlük Ócsa városban ellátandó feladatokra nézve árajánlatot.” A POLISZ Kft. által felszámolt összeget „a kóbor ebek elszállításáért, továbbá az elhullott állatok elhelyezése érdekében biztosított dögkonténer időközönkénti elszállításáért fizetett díjakhoz mérten reálisnak ítélte meg” az önkormányzat az aljegyző szerint.

A cég mellett szólt az is szerintük, hogy „nemcsak kutyák és kisállatok, hanem veszélyes állatok, magánterületen illegálisan tartott veszélyes állatok befogását és elszállítását is” el tudták vállalni. „Korábban településünkön felmerült például elszabadult méhek befogásának szükségessége is, melyre e cég szintén fel van készülve." A szerződésben ez áll: „Megbízó megbízza Megbízottat az illetékességi területén veszélyesnek ítélt, vagy védett, valamint kóbor kisállatok/ hüllők, kutyák, macskák/ befogásával, közterületről történő elszállításával, hatósági határozata alapján eltávolítandó, magánterületen illegálisan tartott veszélyes kisállatok, valamint a helytelen tartási körülmények miatt veszélyeztetetté vált kisállatok elszállításával”.

Stiller Ákos

Molnár szerint egyszer sem vetődött fel, hogy az önkormányzat a Szent Ferenc Állatotthon Alapítványt bízza meg a gyepmesteri feladatok ellátásával, mivel az semmilyen hivatalos úton nem kereste meg őket. Emellett megjegyezte: „2011. év vége folyamán már több alkalommal is érkezett lakossági panasz a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvánnyal szemben. Ócsa Újerdő településrészen élő lakosok megkeresték hivatalunkat, hogy a közelben lévő állatotthonból folyamatosan engedik ki az állatokat, szerintük azért, mert nincs pénzük a fenntartásra, illetve mert magas az állatok létszáma és nem tudják ellátni őket. A kiéhezett kutyák pedig veszélyt jelentenek mind a lakosok testi épségére, mind háziállataikra nézve. Többször érkezett bejelentés, hogy a lakosok nem mernek a kutyák miatt elindulni a városba, ugyanis arról a településrészről leginkább kerékpárral járnak a városközpontba.”

"Mutassanak egy olyan kutyát, ami tőlünk szökött el!"

Nagy Henrietta, az alapítványt vezető testvérpár másik tagja „alaptalan és gyenge rágalomnak” nevezte az aljegyző állításait. „Az interneten elérhető, nyilvános, fényképes adatbázisuk van minden kutyáról, ami a telepre érkezik. Mutassanak nekünk csak egy olyan kóbor kutyát, ami előtte náluk volt!” – fogalmazott. „Ha valahol nem éheznek a kutyák, akkor az az ócsai menhely. Ráadásul Inárcshoz közelebb van az állatotthon, mint Ócsa lakott részéhez, hogy lehet az, hogy oda nem szöknek át a tőlünk állítólag kitett kutyák?” – mondta Nagy Henrietta. Kérdésünkre Inárcs polgármestere, Gál Imre László is megerősítette: eddig nem tapasztalták, hogy a község területére szöktek volna az állatotthon kutyái.

Nagy Henrietta szerint gyakori, hogy a lakosok nem adják be a talált vagy megunt állatokat a menhelyre, hanem egyszerűen kiteszik a kutyákat az Újerdő szélére. Emellett Budapestről is gyakran tesznek ki a környéken megunt háziállatokat. Emellett néhány régóta a telepen élő, már a gondozók háziállataként tartott ebet időnként kiengednek és a tanya környékén futtatnak, de azok sem szoktak a lakott részre tévedni. Nagy szerint Ócsán általában nincs megoldva a kóbor kutyák helyzete: „a lakosság fejét rendbe kéne tenni ez ügyben, mivel sokan felelőtlenül bánnak az állatokkal. Az utóbbi években sok idős ember halt meg a faluban, az állataik pedig az utcára kerültek. Korábban sokan a közeli szeméttelepre vitték a „fölösleges” kutyákat, és amióta azt felszámolták, messzebbre kószálnak a kóbor állatok.” A gondozó bírálta a helyi állatorvost is, mivel szerinte az „nem ért a kutyákhoz”, ezért a telepre érkező állatokat ellátására egy másik orvossal szerződtek. Szerinte az önkormányzat és az állatorvos közösen kellene, hogy fellépjen a túlzott kutyaszaporulat ellen – lakossági ivartalanítási akciókkal és közlemények kiadásával.

Az ügyben szerettük volna megismerni a POLISZ Kft. álláspontját is, de a cég vezetői többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.

Cikkünk megjelenése után az ócsai önkormányzat helyreigazítást kért, melynek itt adunk helyet, olvasóinktól elnézést kérünk a hibáért