Több kollégája is keresetet adott be – mondta a hvg.hu-nak az a kaposvári bírónő, aki most nyert pert az Országos Bírói Hivatallal szemben, mert október 1-el felmentették volna a munkavégzés alól kora miatt.
„Teljes mértékben a keresetünknek megfelelő ítélet született. Ebben bíztam, és ezért is nem fogadtuk el az Országos Bírói Hivatal ajánlatát az egyezségre, ugyanis szerettem volna tovább dolgozni, így nem lett volna értelme várni” – mondta a hvg.hu-nak Simon Andrea. A kaposvári bírónő azután fordult bírósághoz, hogy Áder János köztársasági elnök július 6-án (október 1-i hatállyal) felmentette a munkavégzés alól életkora miatt.
A parlament tavaly júniusban fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében a bíróknak kötelező nyugdíjba vonulniuk, miután betöltik 62. életévüket. A döntés ellen a bírói kar szakmai szervezetei már a kezdetektől tiltakoztak, és alkotmányellenesnek nevezték a korhatár leszállítását (korábban ez 70 év volt). A visszamenőleges hatályú törvényt az Európai Bizottság, és a Velencei Bizottság is kritizálta, és nemzetközi egyezményekkel ellentétesnek, valamint diszkriminatívnak minősítette.
Falnak mehet a kormány
A magyar kormány ennek ellenére sem változtatott álláspontján, így az ügy az Európai Bíróság elé került, amely július végén hozott végzésében gyorsított eljárást rendelt el, éppen arra hivatkozva, hogy ezzel kiküszöbölhetőek lennének a „törvény káros hatásai” azok esetében – mint például Simon Andrea is – akiknek december 31-el megszűnik a munkaviszonyuk. A nyári szünet előtti utolsó ülésén az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt.
Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke (Szájer József felesége) ennek ellenére azt mondta a Magyar Narancsban megjelent interjúban július végén, hogy az AB határozatából nem következik, hogy bármely felmentett bírónak visszaállítanák a státuszát. Arra a felvetésre, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán azok a bírók, akiknek idén már megszűnt, illetve megszűnik a szolgálati jogviszonya, vélhetőleg megnyerik azokat a munkaügyi pereket, amelyeket kinevezésük visszaszerzésére indítanak, Handó Tünde úgy válaszolt: azt, hogy mi következik a bírósági ítéletekből, majd akkor kell eldönteni, amikor ezek az ítéletek megszületnek.
Sokan perelhetnek
Ilyen ítélet pedig elég sok születhet a következő hetekben, ugyanis a felmentett, összesen 230 bíróból biztosan sokan pereltek, bár erről pontos számok nem állnak rendelkezésre. Simon Andrea ugyanakkor azt mondta lapunknak, a kaposvári bíróságon több kollégája is perel. Voltak, akik már a felmentési idejüket töltik, közülük három bíró nyújtott be keresetet, illetve rajta kívül még egy kollégája, akit szintén október 1-vel mentettek fel.
A bírónő arra a kérdésre, hogy mit gondol a 62 éves korhatár bevezetéséről, csak annyit mondott, „azt hiszem, a benyújtott kereset erről mindent elárul”.
| Az OBH elismeri, jogellenes a felmentés |
Ismereteink szerint kb. 150 munkaügyi per indult bírói szolgálati jogviszony megszüntetése miatt, egyedileg eltérő kereseti kérelmekkel - közölte csütörtök délután az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Ezekben a perekben az OBH azonos elvek mentén kialakított jogi álláspontot képvisel, és az ügy érdemét illetően a elismeri: a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenesnek minősül. A jogkövetkezmények (például bíró ismételt kinevezhetősége) tekintetében azonban az OBH az egyedi ügyekben, a felperesek eltérő kereseti kérelmeinek tartalma alapján alakítja ki az adott perben képviselt egyedi álláspontját. Az OBH nyitott a felperesek egyezségi ajánlataira, de természetesen a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva - írja a közlemény, vagyis hajlandók bizonyos összegig kártérítést is fizetni. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság az OBH szerint csütörtökön két ügyben hozott döntést, és nem fogadta el a hivatal jogi álláspontját. Az OBH az esetleges fellebbezésről az írásba foglalt határozat indokolásának ismeretében dönt majd - áll a közleményben. |
