Háromoldalnyi történelmi és irodalmi fejtegetéssel válaszolt Navracsics Tibor egy szocialista képviselőnek, aki arról érdeklődött, hogy is kell értelmezni Orbán Viktor kijelentését a "félázsiai magyarokról". A miniszterelnök-helyettes a magyar őstörténettől indulva Móricz Zsigmondig tartó gondolatfüzére végén azt írta: bár időnként megpróbálták Magyarországot visszafordítani Ázsiába, ez nem fog menni, mert a magyarok európaiak.
„Mi, magyarok a Kelet örökségét és a Nyugat adományát is évszázadok óta őrizzük abban a tudatban, hogy sajátos helyzetünknél fogva egyedül vagyunk Európában, mégis történelmi sorsunk és értékválasztásaink révén alakítói és részesei is vagyunk Európának” – írta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes abban a csütörtöki keltezésű levélben, amelyben Orbán Viktor kormányfő korábbi kijelentését igyekezett megmagyarázni Lendvai Ildikó szocialista képviselőnek.
Lendvai az után fordult írásbeli kérdéssel a miniszterelnökhöz, hogy Orbán július 26-án a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének rendezvényén arról beszélt: Magyarországon csak akkor lehetséges összefogás, ha "van erő" is mellette. „Lehet, hogy vannak olyan országok, ahol ez nem így működik, mondjuk, a skandinávoknál el tudom képzelni, de ilyen félázsiai származékoknál, mint amilyenek mi vagyunk, egész biztosan, hogy így van” – mondta a kormányfő.
Lendvai kérdésére, hogy hogyan is kell érteni ezt a kijelentést, az Orbán helyett válaszoló Navracsics háromoldalnyi történelmi és irodalmi fejtegetést küldött. A kormányfő-helyettes szerint ugyanis ahhoz, hogy Orbán szavainak árnyalt jelentéstartalmát, és megfogalmazásuk valódi okait feltárjuk, ismerni kell a szavak „értelmezési kereteit”, illetve azokat a logikai láncolatokat, amelyek alapján a miniszterelnök eljutott a kimondásukig.
Navracsics szerint a magyar őstörténet sok tekintetben a sötétben tapogatózik, de az biztos, hogy „az Urálon túlról, vagyis Ázsia nyugati részéről indultak útjukra”. Magyarország pedig „az elmúlt ezeregyszáz esztendőben mindvégig a Nyugat és a Kelet határvidékének számított”. Navracsics egyebek mellett Széchenyi Istvánt idézi, aki a Kelet népében azt írta: „a' magyar népnek nincs csekélyebb hivatása, mint képviselni – Európában egyedüli heterogen sarjadék – ázsiai bölcsőjében rejtező, eddigelé sehol ki nem fejlett, sehol érettségre nem virult sajátságit”.
A keleti származás gondolata beleívódott a magyar irodalomba is – írja Navracsics, aki idézi többek közt Kölcsey Ferencet, aki azt írta: „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak”. Hasonlóan fogalmazott később Móricz Zsigmond: „a magyarság ('tehát) idegen, vadidegen népség egész Európában. Egy keletről előre mozgott sejt, mely szinte kétezer év előtt megakadt a mai földön s ma is itt él. Keleti sejt, mely nyugaton él, keleti vér, nyugati élet.”
Navracsics szerint a magyarok akkor is Európához kötődnek, ha „időről időre megjelennek olyan eszmék és mozgalmak, amelyek megpróbálják a magyarokat erőnek erejével visszaterelni Ázsiába”. A miniszterelnök-helyettes egy kis fricskával azt írja: ezeket a törekvéseket neki nem is kell bemutatnia, hiszen Lendvai „jóval több ismerettel rendelkezik ezekről, mint hogy egy kívülálló magyarázatára szoruljon”.
„Ahhoz (…), hogy a magunk kezébe vehessük sorsunkat, önmagunk megértéséhez, az előrelépéshez elengedhetetlen nemzetünk mibenlétének megértése. Ezt a reflexiót egy nép sem spórolhatja meg magának” – zárja levelét Navracsics, aki reméli, hogy kellőképp meg tudta magyarázni Orbán Viktor szavait.
