Eredetileg létre sem kellett volna jönnie a Neo FM-nek, amelynek stábja hétfőn felmondott, így vagy elhallgat, vagy teljesen új struktúrával jelentkezik. A Neo FM a kezdetektől jelentős veszteséget termelt, és már a felmondások előtt is a megszűnés szélén táncolt. Az új kereskedelmi rádiók miatt korábban lemondott egy ORTT-elnök, magyarázkodásra kényszerült egy kormányfő.
A stáb kollektív felmondása miatt keddtől korábbi formájában biztosan megszűnik a Neo FM. A 2009 novembere óta sugárzó országos kereskedelmi rádió – akárcsak konkurense, a Class FM – botrányban született, rövid története során folyamatosan anyagi gondokkal küzdött, három tulajdonos kezén is megfordult, a szerződését pedig már június 20-án felmondta a Médiatanács az adót üzemeltető FM1 Zrt. által felhalmozott, a több mint 750 millió forintos médiaszolgáltatási díjhátralék miatt.
A politika eredeti szándéka szerint a Neo FM-nek létre sem kellett volna jönnie: 2008 decemberében, a Gyurcsány-kormány végnapjaiban a parlament – a Fidesz és az MSZP teljes egyetértésével – úgy módosította az akkor hatályos médiatörvényt, hogy a két korábbi országos kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger új pályázat nélkül is megtarthassa a frekvenciáit.
A nagy többséggel megszavazott (csak kilenc MDF-es és egy SZDSZ képviselő által ellenzett) módosítás mögött valószínűleg a két rádió tulajdonosainak lobbimunkája állt, amit kiegészíthetett brit és amerikai diplomácia is. Az Origo akkori cikke szerint a törvénymódosítás kijárásában segédkezett April H. Foley korábbi amerikai nagykövet is, aki személyesen kereste meg a parlamenti pártok vezetőit (a Sláger Rádió az amerikai EMMIS Communication tulajdonában volt).
Sólyom közbeszólt
A törvénymódosítást azonban az akkori államfő, Sólyom László az Alkotmánybírósághoz továbbította. A testület 2009. június végén megsemmisítette a jogszabály érdemi részét, de az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT, a Médiatanács elődje) már hamarabb nekilátott egy új pályázat előkészítésének, amelyet folyamatos viták kísértek. Majtényi László, az ORTT elnöke elérte, hogy ne szubjektív szempontok, hanem a megajánlott médiaszolgáltatási díj legyen a legfontosabb bírálati szempont.
Ezt használták ki aztán a győztes pályázók, amelyek irreálisan magas médiaszolgáltatási díjat, bevételük 50, illetve 55 százalékát ígérték az ORTT-nek, míg a frekvenciáikat korábban használó Sláger és a Danubius rádiók mindössze 10-15 százalékot. Az ORTT szocialista és fideszes delegáltjai az elnök tiltakozása ellenére is az FM1 konzorciumot, illetve a Class FM-et működtető Advenio Zrt.-t hozták ki győztesnek. A döntés miatt Majtényi lemondott, a két rádió szerződését Szalai Annamária fideszes delegált, a Médiatanács jelenlegi elnöke írta alá.
Az egész ügyet a kezdettől fogva körüllengte a gyanú, hogy az MSZP és a Fidesz mögött álló érdekeltségek megegyezéséből született. Ezt erősítette, hogy az Advenio Zrt. többségi tulajdonosa a kezdetektől fogva Nyerges Zsolt, a jelenlegi kormánypárthoz több szálon kötődő ügyvéd-üzletember. Az FM1-nek eredetileg nem volt ilyen direkt politikai kötődése: az Est Média Group (EMG) és a cég tulajdonában álló Radiocafé 98.6 konzorciuma volt, és csak egy nappal a frekvenciapályázat eredményének bejelentése előtt alakult át zártkörű részvénytársasággá.
A Neo FM-et működtető FM1 esetében az ügyészség is jogszabálysértőnek minősítette a pályázatot, arra hivatkozva, hogy az nem felelt meg az összeférhetetlenségi szabályoknak: az Est Média Groupnak volt már egy rádiója, a Radiócafé, ami az akkori szabályok szerint kizárta az országos rádió üzemeltetését. A Legfelsőbb Bíróság azonban 2011 februárjában, a Sláger Rádió által indított polgári perben végül elutasította a megszűnt rádió keresetét, mert úgy találta, a győztes pályázó megtette a szükséges nyilatkozatot arról, hogy ha megnyerik a pályázatot, megszüntetik a kizáró okot.
Maradhatott volna a Sláger
A döntéshozók a Sláger Rádiót kezdetben valószínűleg nem akarták minden áron megszüntetni, legalábbis erre utal egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat. Ebben Barbara Brill, a Sláger-tulajdonos Emmis Communications magyarországi képviselője azt mondta amerikai diplomatáknak: egyes, meg nem nevezett politikusok üzletet ajánlottak nekik, hogy megtarthassák a frekvenciájukat.
A két új csatorna indulásakor feltűnő volt az is, hogy míg a Class FM kész arculattal és médiakampánnyal kezdett, illetve már az első napokba leigazolta a Danubius Rádió húzóembereit, addig a Neo FM-nek nem volt kidolgozott profilja, és több hétig tartott, mire megegyeztek a Sláger legismertebb embereivel, a reggeli műsort készítő Boros Lajos, Bochkor Gábor párossal.
A magyar Wikileaks-táviratok közül egyébként több is foglalkozott a pályázatokkal: egy 2009. október 29-én, tehát a döntés másnapján kelt sürgöny szerint a győztesek a Fidesz és az MSZP támogatását élvezték, a pályázat eredménye pedig "nyilvánvalóan politikailag manipulált" volt. Egy másik távirat Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt idézte, aki diplomatáknak azt mondta: őt is nagyon zavarják a Sláger Rádió sorsához hasonló ügyek, de neki "nincs hatalma az MSZP frakciója fölött, hogy megfékezze a visszaéléseket".
Százmilliós mínuszok
A ma már EMG Médiacsoport Kft.-re keresztelt Est Media Group a tőzsdén is jegyzett Est Media Vagyonkezelő Nyrt. (korábban Econet.hu Nyrt.) tulajdonában áll, és nem sokkal a rádió alapítása után ért a csúcsra: 2007 óta fokozatosan felvásárolta a Sziget fesztivált szervező Sziget Kft.-t, amelynek 2010 őszére 51 százalékos tulajdonosa lett (azóta elvesztette a többségi befolyását és a kisebbségi tulajdonrészt is eladja). A társaság ebben az évben nettő 3,8 milliárdos forgalmat bonyolított, jelentős 602 millió forintos veszteség mellett.
Az EMG már 2010 augusztusában eladta a Neo FM-et működtető FM1 Zrt. 75 százalékát. A vevő az az FM1 Friends Kft. volt, amelynek 95 százalékos tulajdonosa Székely Gábor, egykori szabad demokrata főpolgármester-helyettes, aki 2002 és 2010 között a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. A maradék 5 százalék a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet kiadó Geomedia Zrt. vezetője, Horváth László tulajdonában van.
A részvények eladásának ellenére ekkor még nem volt egyértelmű, hogy az Est Media szabadulni akar a cégtől, vagy csak a rádió pályázatban vállalt kötelezettségeit akarja csökkenteni. A reklámidő értékesítése ugyanis az Est Media tulajdonában álló EMG Sales House Kft.-nél maradt, így ott jelentkezett a bevétel, nem közvetlenül az FM1 Zrt.-nél. Ennek oka az lehetett, hogy 2011 második félévétől már nem fix összeget, hanem a pályázatban vállalt árbevétel alapú díjat kellett fizetnie a médiahatóságnak.
Állami hátszél a konkurenciának
Az Advenio és az FM1 által beígért új díjfizetési rendszer azonban csak fél évig működött. A bevétel alapján a Classnak évente 1,5 milliárd, a Neónak 771 millió forintot kellett fizetnie, de erre előbb haladékot, majd részletfizetési lehetőséget kaptak. 2011 decemberében aztán a Médiatanács az új médiatörvényre hivatkozva átalakította a szerződéseket, és új díjszabást állapított meg. A konkrét összeget üzleti titokra hivatkozva nem közölték, de a hvg.hu több forrásból úgy értesült, hogy az nettó 460 millió forint, vagyis több százmillióval enyhítették a 2009-ben épp az árajánlattal befutó cégek terheit.
A Neo FM a jelentős könnyítés ellenére sem tudott nyereségessé válni: 2010-ben az FM1 Zrt. nettó 1,1 milliárd forint bevétel mellett 710 millió forint veszteséget termelt, 2011-ben 641 millió forintra csökkent a bevétel, és 1,2 milliárdra nőtt a veszteség, míg a konkurens Class FM 161, illetve 57 millió forint adózás előtti nyereséget hozott. Valószínűleg ez vezetett oda, hogy nehéz helyzetben lévő Est Media tavaly áprilisban eladta maradék részesedését is az FM1 Friendsnek, amivel együtt a reklámidő értékesítését sem végezte tovább, sőt a már leadott hirdetések ellenértéke is bent ragadt.
A most megszűnő rádió sikertelenségének egyik fontos oka, hogy az állami cégek, mindenekelőtt a Szerencsejáték Zrt. szinte egyáltalán nem vásároltak hirdetést, viszont szívesen hirdetnek a konkurens csatornán, pedig az Ipsos mérései szerint a Class és a Neo hallgatottsága csaknem megegyezett a teljes lakosság tekintetében. 2011-ben például a Szerencsejáték Zrt. bruttó 707 millió forintot költött rádiós felületekre, amiből a Class FM-en 580 millió forintért vásároltak hirdetést, a Neo FM-en viszont alig 8 millióért. Érdekesség, hogy a Szerencsejáték Zrt. már akkor is jóval többet hirdetett a Class FM-en, amikor még Székely volt a vezérigazgató.
Végjáték
A siralmas anyagi helyzetben lévő Neo FM idén január óta „egy fillért sem fizetett” a médiahatóság felé, így június elejére 700 milliós tartozást halmozott fel a médiahatóssággal szemben, illetve nem tudta pótolni a szerződésben vállalt bankgaranciát (a korábbi garanciát már tavaly júniusban lehívta a médiahatóság a korábbi tartozások miatt). A rádió vezetői egy 500 millió forint értékű váltót ajánlottak fel az adósság fejében, de a hatóság ezt nem fogadta el, mire az FM1 Zrt. csődvédelmet kért, a tulajdonosok pedig egy forintért ajánlották fel a céget annak, aki hajlandó átvállalni az adósságokat.
A Médiatanács június 20-án mondta fel a Neo FM szerződését – hivatalosan a bankgarancia hiánya miatt –, de az akkor még nem jelentette a rádió megszűnését, mivel az FM1 Zrt. megtámadta a döntést a bíróságon, így az ítélkezési szünet miatt szeptemberig haladékot kaptak. A rádió megmentésére remény mutatkozott azért is, mert június 28-án új tulajdonos vette meg – öt forintért – a cég részvényeit. A Dr. M-Media Kft., amelynek ügyvezetője Medveczky Mihály vállalkozó, tulajdonosa pedig a Dr.M.WORLD Beruházó és Befektető Kft., ami pedig egy szlovákiai címmel rendelkező, Ladislav Medveczky nevű férfi tulajdonában van.
Medveczky Mihály a stábtagoknak azt mondta: nem lesznek anyagi gondjaik, mert amerikai befektetőket képvisel Magyarországon, akik jó befektetési lehetőséget látnak a Neo FM-ben. Ezzel szemben a stábtagok a tulajdonosváltás óta nem kaptak fizetést, ami végül a felmondásukhoz vezetett. A stábból származó információink szerint a szakmai ügyek intézésével megbízott Berényi Attila vezérigazgató-helyettesnek többször is vitája volt az új vezetéssel, szóban pár nappal kinevezése után fel is mondtak neki, viszont csődeljárás miatt nem lehetett kirúgni.
A médiahatóságtól származó – hivatalosan meg nem erősített – információink szerint Medveczky már korábban felkereste őket, hogy tárgyaljanak a rádió helyzetéről, az időközben újabb 150 millió forinttal növekedett adósság esetleges újraütemezéséről, de egyelőre nem járt sikerrel. Ha a Neo FM végleg megszűnik, a Class FM akár monopolhelyzetben is maradhat a piacon, mivel a korábbi jogszabállyal szemben az új médiatörvényben nincsen olyan előírás, amely meghatározná, hogy hány országos kereskedelmi rádiónak kell működnie.
