Itthon MTI / hvg.hu 2012. augusztus. 05. 09:59

Ismét az Ab-nál támadja a kormány intézkedéseit az ombudsman

Az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelme miatt a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint e törvény nem biztosít kiszámítható jogszabályi környezetet, mert számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Ennek következtében a pedagógusoknak, szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakképzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására.

A szakképzésben való részvételnek döntő kihatása lehet egy egész életpályára, hiszen az ekkor elsajátított ismeretek alapvető jelentőségűek a későbbi munkaerő-piaci pozíció szempontjából – írta az ombudsman az indítványában.

Az elmúlt fél évben – mióta az új alkotmány és alkotmánybírósági törvény nem engedélyezi bárkinek, hogy az Ab-hez forduljon – Szabó Máté több törvényt is megtámadott a testületnél, mostanáig 11 jogszabály felülvizsgálatát kérte. Orbán Viktor a Fidesz ifjúsági társszervezetével, a Fidelitasszal folytatott két héttel ezelőtti konzultáción „ellenforradalmi kísérletnek” nevezte az ombudsman állásfoglalását a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban.

Több időre lenne szükség 

A szakiskolai és szakközépiskolai képzés rendszerének átalakításakor Szabó szerint a jogalkotónak megfelelő időt kellene biztosítani a rendszer egészének, az általános és a részletszabályoknak megismerésére, befogadására. Szabó Máté szerint azonban ez a követelmény nem érvényesült maradéktalanul, és még az sem egyértelmű, hogy a korábbi, hatályon kívül helyezett szabályozás alapján kezdett szakképzéseket milyen szabályok alapján lehet sikeresen lezárni, illetve ahhoz az állam milyen költségvetési támogatást, hozzájárulást köteles biztosítani.

Szabó Máté
Horváth Szabolcs

A szakképzési törvény csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé. Ez a szabályozás nincs figyelemmel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni, adott esetben méltányosságra alapot adó szempontok nem mérlegelhetők. Így az is eleshet az ingyenes középfokú oktatás lehetőségétől, aki nem felróható okból – hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt – kényszerül egy már megkezdett képzésről egy másikra váltani.

Az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsmannak ezért arra volt lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság figyelmébe ajánlja annak vizsgálatát, az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztése összhangban van-e az Alaptörvényben meghatározott, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel, vagy pedig jogalkotói mulasztás áll–e fenn.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.