„Rosszul áll Tóth Miklós szénája” – mondta a hvg.hu-nak a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) dékánjáról az intézet egyik oktatója a rektor döntése után. Az egyetem vezetése azután indított vizsgálatot a karon, hogy a hvg.hu szűk két hete megírta: ismeretlenek feljelentést tettek a rendőrségen amiatt, hogy a TF idei diplomaosztóján két hallgató – egyikük a sportügyekben illetékes fideszes politikus, Lasztovicza Jenő fia – úgy vette át a dékántól a testnevelő-edző szakos diplomáját, hogy közvetlenül az államvizsga előtt kettejüknek összesen még 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz is. A dékán június 18-án, az államvizsga napján, a kari adminisztráció tiltakozását figyelmen kívül hagyva, saját kódjával igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus tanulmányi rendszerében.

Az egyetem vezetése csütörtökön közleményben jelentette be, hogy „a tényfeltárás nyomán a kar zavartalan működésének biztosítása érdekében augusztus 6-i hatállyal felfüggesztette Tóth Miklós dékán és Szalma László dékán-helyettes vezetői megbízását, egyidejűleg Mandl József professzor személyében rektori biztost nevezett ki a Testnevelési és Sporttudományi Kar élére". Mint az egyetemen érdeklődésünkre elmondták, a TF dékánja a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökeként jelenleg Londonban tartózkodik.

A rektor hétfőtől felfüggesztette hivatlából a kar dékánját

Stiller Ákos

Adott is, meg nem is

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó források szerint a TF-en már szinte tényként kezelik, hogy a dékán a londoni tartózkodása végéig a posztján maradhat, és addig nem kérik tőle a felmondását. Az SE ugyanis azt a csapdát mindenképp el akarja kerülni, amelybe a plágium miatt végül a doktori címétől megfosztott és köztársasági elnöki címéről is lemondó  Schmitt Pál ügyében egyszer már besétált. Azt, hogy akkor az egyetem távollétében, Dél-Koreába látogatása idején fosztotta meg az államfőt meg a doktori címétől, s emiatt az ex-elnök beperelte az egyetemet. Forrásaink szerint ezt a helyzetet a rektor most el akarta kerülni.

A döntést megelőzően Szél Ágoston másfél hétig gyűjtötte az információkat, és Tóth Miklós meghallgatását követően több magas rangú egyetemi szakembert és tisztviselőt is a szobájába kéretett. Úgy tudjuk, eleinte szóba került, hogy egy vizsgálóbizottságnak kellene az esetet tisztáznia, viszont a rektor végül bizottság nélkül is arra jutott, hogy a dékánt fel kell függeszteni az állásából. Az egyetem vezetéséből származó információink szerint a rektor hétfőtől (augusztus 6.) szabadságra megy, és ezért választhatta ezt a napot Tóth és sportszakmai helyettese, Szalma László felfüggesztésre. Ugyanakkor egyelőre a dékán ügyében kivár - legalább a rendőrségi vizsgálat végéig.

Hiányzó kreditek

A diplomaszerzés egyik legfontosabb követelménye a TF vizsgaszabályzata szerint a záróvizsgáig teljesített 180 kredit megszerzése. Ha nincs ennyi, az illető nem engedhető záróvizsgára - ez az alapelv. Egy birtokunkba került e-mail azt bizonyítja, hogy június 13-án a dékán közvetlen munkatársán, a kari tanács titkárán keresztül érdeklődött a három hallgató kreditszáma ügyében. A válaszlevélből úgy tűnik, a dékán azt kérdezte, hogyan bocsáthatók záróvizsgára a diákok, és mit lehet tenni, hogy az előírt kreditszámuk meglegyen.

A tanulmányi osztályon dolgozó ügyintéző válaszlevelében megírta, hogy a hallgatók miért nem mehetnének államvizsgázni. Az országgyűlési képviselő fiának a június 13-i állás szerint ugyanis csak 146 teljesített kreditje volt és a záróvizsgára jelentkezéshez még 34-re lett volna szüksége. Az ügyintéző azt írta a kari tanácsi titkárnak, hogy amennyiben a hallgató nappalis maradt volna, akkor 20 kredittel többet számolhatna el neki a tanulmányi osztály - hiszen nappalin több olyan órát is felvett, amit levelezőn nem számítanak be a szummába -, de még így is hiányozna neki 14 kredit a záróvizsgához. Hozzátette: ha "hozzáadjuk azokat a krediteket is, amik az edzői modulhoz tartoznak (amiket a hallgató az elektronikus nyilvántartás szerint nem teljesített - a szerk.), akkor még 29 kreditet össze tudnánk kaparni, így összesen lenne neki 195 kreditje". Ez utóbbihoz - és így a záróvizsgára bocsátáshoz - viszont június 13-án még hiányzott az Edzésmegfigyelés I., II.,III., IV., VI. és a Sportági elmélet és módszertan II., III. kurzusa.

Az utóbb szintén diplomát kapott Gy. Zs.-nak az ügyintéző szerint 142 teljesített kreditje volt, F. M.-nek pedig 145 kreditjét tudta visszaigazolni.

Éjszakai időcsapda

Ezt az e-mailt az ügyintéző a birtokunkba jutott adatok szerint június 13-án, este hét óra után küldte el a kari titkárnak. Az időpont azért érdekes, mert - mint a hvg.hu korábban megírta - Tóth Miklós még aznap kapott több dokumentumot is, amelyeknek viszont valószínűleg az e-mailt követően kellett volna megszületnie. Június 13-i keltezésű az a levél, amelyben a három hallgató együttesen kérvényezte, hogy ismerjék el a hiányzó tanegységeiket (többnyire Edzésmegfigyelés és Sportelmélet és módszertan című tantárgyi modulokból). Szintén ez a dátum szerepel azon a levélen is, amelyben Istvánfi Dániel ügyvéd a dékánnak jelezte: teljesíteni kéne a hallgatók kérését, mert per esetén az egyetem nehezen tudná megvédeni az álláspontját. És szintén június 13-i az a dokumentum is, amelyben Szalma László sportszakmai dékánhelyettes azt állította, hogy a diákok a korábbi években már elvégezték a kurzusokat, csak azokat nem tudták felvinni az elektronikus rendszerbe. Sem az ügyvéd, sem a dékánhelyettes levelén nincs iktatási szám, tehát nem kerültek be az irattárba.

A dékán januárban Schmitt Pál plágium-ügyét magyarázta

Pataky Zsolt

Mint az ügyintéző e-mailjéből kiderül, a kart irányító dékán este tudta meg, hogy pontosan mi szükséges ahhoz, hogy a diákokat záróvizsgára engedhessék. Tóth tehát vagy ezt követően szerezte meg az ügyvéd és Szalma álláspontját, vagy már előre készült a "megoldó kulccsal". Ráadásul Tóth Miklós egy másik dékáni levele (az, amelyet 15-ei dátummal Hamar Pálnak írt, és amelyben konkrétan megjelölte az oktatási helyettesének, hogy milyen érdemjegyeket írasson be a Neptun rendszerbe) hivatalosan - az iktatási bélyegző tanúsítja - csak 18-án érkezett meg a címzetthez. Azon a napon, amikor a három egyetemista államvizsgája reggel 8-kor elkezdődött.

Egy másik fővárosi egyetemen dolgozó, de tanulmányi ügyekben évtizedes jártassággal rendelkező szakember szerint ha valamiért, emiatt az oktatási dékán-helyettesnek "kézzel-lábbal tiltakoznia kellett volna". A szakember szerint leginkább azért, mert a diákok úgy ülhettek be államvizsgázni, hogy 21 jegyük még hiányzott. Hamarnak legalább azt jeleznie kellett volna, hogy mindez szabálytalan. A kar érvényes vizsgaszabályzatát évekkel ezelőtt az oktatási dékánhelyettes dolgozta ki, tehát jól ismeri az előírásokat. Hamar Pált az elmúlt hetekben többször kerestük, de nem kívánt megszólalni.

Szólhatott volna a tanulmányi osztályt irányító Hrabacsik Mihály is, aki törvényi felelősséggel tartozik a köz- és magánokiratokkal dolgozó szervezet szabályos és törvényes működéséért. De mint korábban megírtuk: a tanulmányi osztál vezetője azt a névsort is megjegyzés nélkül aláírta, amely a diplomaosztón részt vevő hallgatók neveit tartalmazta, és amelyen a listát készítő ügyintéző a két, az ügyben szereplő végzős hallgató neve mellé odaírta: „??? határozottan elítélem”.

Nem kellően tájékoztatták?

A dékán által segítségül hívott ügyvédi iroda legfőbb érve az volt, hogy a három egyetemista "levelező tagozatra történő átvételük idején semmiféle külön tájékoztatást, felhívást nem kaptak a Kartól arra nézve, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek".

Ezzel érvelt Lasztovicza Jenő is: a veszprémi napilapnak, a Naplónak azt mondta: a fia lelkiismerete nyugodt, tisztességesen megdolgozott a diplomájáért. „Rendszerhiba lehet, úgy gondolom, hiszen az egyetem szabályzata szerint, ha valamelyik hallgatóval gond van az államvizsga előtt, azt jelezni kell az ügyintézőnek. Ezt nem tette meg senki, engedték a diplomamunka elkészítését. Az ötös lett, megvédte a fiam, időpontot kapott az államvizsgára. Másfél hétig készült rá, de a vizsga előtt pár nappal kapott egy e-mailt, hogy nem vizsgázhat. Úgy gondolom, sem a szülők, sem a gyerekek nem hibáztak, hiszen senki nem jelezte feléjük a hiányosságot” – közölte július 25-én a megyei napilappal.

Csakhogy az egyetemi jogszabályok nem tartalmaznak olyan előírást, mely szerint az ügyintézőknek külön-külön jelezniük kéne minden egyes a hallgatónak, hogy hogyan állnak a tanulmányi előmenetelükkel (egy ügyintézőre átlagosan 400 hallgató jut). Ugyanakkor az is igaz, hogy március 23-ai keltezéssel a Neptunban mégiscsak született egy mindenki számára kiküldött e-mail, amelyben az olvasható, hogy záróvizsgára április 23-ig lehet jelentkezni, azt lemondani pedig május 23-ig van mód. Ebben a levélben arra is felhívták a figyelmet, hogy "csak akkor jelentkezzetek, ha (úgy érzitek) megvan minden tantárgy, feltétel (kreditszám, táborok stb.) ahhoz, hogy záróvizsgára mehessetek, mert úgy is át kell néznem mindenkit, egyesével." Tehát az ügyintéző közel három hónappal a diákok június 13-i méltatlankodása előtt jelezte, mik a jelentkezés feltételei, miként azt is, hogy a hallgatóknak maguknak kell ellenőrizniük, hogy minden tantárgyuk megvan-e az államvizsgához.

Méltányosság: korábban elfogyott

Tóth Miklós az eset kirobbanása előtt lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a helyzet súlyosságára tekintettel, méltányosságból gyakorolt "kreditekvivalenciát" a triónál. Ám egy, a témában járatos, neve elhallgatását kérő egyetemi forrás felhívta rá a figyelmet: a TF tanulmányi és vizsgaszabályzata (tvsz) szerint a dékán a hallgató kérésére, csak a Tanulmányi és Vizsgabizottság véleményének figyelembe vételével gyakorolhat méltányosságot. A dékán azonban nem kérte ki a bizottság véleményét. Pedig a testület a június 18-i államvizsga időpontját megelőző napokban ülésezett: egy bizottsági tag a hvg.hu-nak kategorikusan tagadta, hogy bármiről is értesültek volna.

Tóth ráadásul a tvsz egy másik szabályát is figyelmen kívül hagyta, amely kimondja, hogy „tanulmányi ügyekben - a tanulmányok teljes ideje alatt - szakonként csak egy alkalommal gyakorolható méltányosság". Ugyanis Gy. Zs. tanulmányai alatt korábban már biztosan kért (és kapott) a dékáni méltányosságot. A hvg.hu birtokába jutott, a rendőrségi feljelentés dokumentációjában szereplő és Tóth Miklós által 2012. januárjában aláírt méltányossági kérelmen erről a hallgató tesz említést. A levélen szerepel azonban egy kézzel írt, a dékántól származó megjegyzés is: „Pali (Hamar Pál – a szerk.), igazából át kéne lökni a gyereket…”

Hányszor vette át?

A diplomaátadó után tett rendőrségi feljelentés szerint Tóth azért tartotta magánál a politikus fiának a diplomáját és ütötte rá a saját pecsétjét, mert „saját kezűleg” akarta megmutatni a parlamenti képviselőnek az oklevelet. Lasztovicza ezt azzal magyarázta az ATV-nek, hogy azért vette át a dékántól a fia diplomáját, mert a fiúnak Szombathelyre kellett mennie felvételizni, és ehhez szüksége volt az oklevélre.

A tanulmányi osztály egyik munkatársa a hvg.hu-nak azt mondta, a TF-en gyakran előfordul ilyen helyzet, ám soha nem adják ki idő előtt a diplomát. Helyette egy igazolást állítanak ki, amely hivatalos iratnak minősül, és amelyet más felsőoktatási intézmények ugyanúgy elfogadnak, mint ahogyan egy bemutatott diplomát. Egy birtokunkban lévő dokumentum szerint ugyanakkor ifjabb Lasztovicza az ünnepélyes diplomaosztón vette át a diplomáját és ezt az aláírásával is igazolta. Tehát vagy visszavitte az apja által korábban kikért oklevelet, vagy más okokból kellett a dékáni pecséttel azt hitelesíteni.