Rossz úton jár Európa nyugati fele Orbán Viktor szerint, mert nem ismerte fel a válság kirobbanása után, hogy radikális változásokra van szükség, "át kell állítani a vágányokat". Brüsszel nem tud úrrá lenni a válságon, régi recepteket követ, és túl nagy hatalmat, beleszólást követel magának a nemzetállamok belügyeibe, amelyektől még fél is - mondta a miniszterelnök a székelyföldi Tusnádfürdőn. A magyar miniszterelnök szokásos évi tusnádfürdői előadásában ismét a válság okait és következményeit elemezte, és újból kritizálta a nyugati világot.
„Európa holdkóros módon a saját vesztébe tántorog (...) Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni” – mondta Orbán Viktor szombaton a Tusnádfürdőn tartott előadásában.
A miniszterelnök ismét részt vett a Bálványosi Szabadegyetem nevet viselő rendezvényen, ahol a tavalyi előadásához hasonlóan ismét az európai válságról beszélt és élesen bírálta a nyugati válságkezelési metódusokat, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarország jó úton jár. A szombati rendezvényen Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt tiszteletbeli elnöke a romániai helyzetet elemezte, amely Traian Basescu államfő felfüggesztésével állt elő.
„Csak a nyugati világ romlott el”
„Ki kell mondanunk: az európai válság Brüsszel válsága, és Brüsszel az akadálya annak, hogy megtaláljuk a megoldást a nemzeti bajok kezelésére” – fogalmazott Orbán Viktor. Azt mondta, egyetért azokkal a közgazdászokkal, akik „brutalitás egyértelműségével” jelezték, hogy az európai politika képtelen radikális döntéseket hozni.
Európa válsága szerinte hosszabb és mélyebb, mint azt kezdetben gondoltuk, ráadásul a válság nem világválság, mert Ázsia, Dél-Amerika vagy Afrika fejlődik, csupán a nyugati világ romlott el. Mint fogalmazott, meg kell találnunk az okát Európa válságának, és amit a nyugati világban elrontottak, azokból tanulva a magunk javára kell fordítanunk a tapasztalatokat.
„A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él, mindentől fél, amiről azt hiszi, hogy okozója volt a két világháborúnak” – érvelt a kormányfő, aki szerint az Európai Unió azt gondolja, az okok között a nemzetállamok és a nacionalizmus húzódik meg.
Szerinte Nyugat-Európa ma egy ördögi körben vergődik, amelyben nem találja a kiutat. Azt mondta, Brüsszelben a tyúkketreceket méregetik, fontosabb, hogy a disznóknak játékot adjanak vagy meghatározzák, merre kunkorodjon az uborka, miközben egyre kevesebbet ér az emberek pénze. „Ha az abszurditások nem tűnnek el, esélyünk sincs arra, hogy a komoly, valódi kérdésekre megtaláljuk a választ” – tette hozzá Orbán.
A kormányfő szerint az európai uniós bürokraták féltik a nemzeti bankok függetlenségét, miközben szerinte nyilvánvaló, hogy az európai központi bank egyre inkább nemzeti-politikai döntések befolyása alá kerül. Orbám azt mondta az EU vezetői tiltakoznak a multinacionális cégek megadóztatása ellen, és "infarktus kerülgeti őket", ha a történelmi lemaradást sajátos gazdasági intézkedésekkel akarja valamely ország behozni.
Szerinte a tény, hogy miközben Nyugat-Európa bajba kerül, Közép-Európa pedig sikeres a válságkezelésben, azzal magyarázható, hogy utóbbi nem követte el azt a hibát, amit a Nyugat: vagyis hogy a válság kirobbanásakor további adósságba verte magát. „2009 után mi is bajba kerültünk: 80 százalék fölé ugrott az államadósság, most már az alatt van. Nyugaton 90 környékén, amiről sokan úgy tartják, önerőből innen nincs visszaút” – mutatott rá. Mint mondta, meg kell őriznünk az eszünket, nem szabad úgy csinálnunk, mint a déli országok, ahol államadóssággal válaszolnak a válságra.
"Ezt én szabadságnak tartom"
Orbán szerint az a gondolat, hogy esetleg a vágányokon kellene állítani, Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben nem volt szükséges, a hatalom elvi és intézményes jellegét elfogadták. Közép-Európában viszont nem épült fel a jóléti világ, így ez a gondolat nem alakult ki, ezért sikeresebbek a közép-európai országok a válságkezelésben, rugalmasabban tudnak a változásokhoz igazodni.
Az 1990-es évek elején meglátása szerint sokkal könnyebb volt a helyzet szellemi-intellektuális értelemben, mint most: akkor szükségszerű gondolat volt, hogy ha sikerül mindent úgy csinálni, mint a Nyugat, jó lesz. A mostani helyzet ezzel szemben az, hogy a nyugati világ súlyosabb válságba került, mint a közép-európai, így számunkra már nincs sikerrecept. „Nekünk kell beazonosítanunk a problémáinkat, de nem hihetjük azt, hogy onnan átültetve bizonyos dolgokat megváltozik az életünk. És ezt én szabadságnak tartom” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Sorsdöntő jelentősége van, kik kormányoznak, milyen döntéseket hoznak, a felelősség elve nem tűnt el” – tette hozzá Orbán, aki szerint egy-egy sikeres kormányzati időszak rendszerint "jönnek a szocialisták, akik előbb-utóbb összedöntik az országot", majd megint a jobboldalnak kell a dolgokat helyrehoznia.
"Nem tagadhatjuk meg Európát"
Orbán azt mondta, ennek ellenére óva int attól, hogy "megtagadjuk Nyugat-Európát". „Egy kontinensen vagyunk, egy hajóban evezünk, ezért azok a gondolatok, miszerint kívánatos lenne, hogy szétessen az eurózóna, teljes ellentétesek a nemzeti érdekeknek. Nekünk az az érdekünk, hogy a nyugat kezelni tudja válságát és egész Európa kilábaljon a bajból. Csak azt kell megérteni, hogy másképpen lehet ezt véghezvinni Nyugat-Európában, és másképpen Közép-Európában.”
Orbán szerint nem tagadható jelenség, hogy a mostani válság mögött rejtett amerikai-európai konfliktusok is állnak. Jól láthatóan erősebbek azok a személyek és érdekek, amelyek Európában és Amerikában egymás számára riválist látnak, és nem potenciális szövetségeseket. A szövetségességünk gyakorlatilag "egy NATO kódnevű biztonságpolitikára vonatkozik", de gazdasági területre csak nagyon lassan tudjuk kiterjeszteni.
A miniszterelnök szerint Európának és Oroszországnak meg kell találnia egy stratégiai együttműködés formáját. Miközben például Németország már tett is lépéseket, Közép-Európa számára is fontos, hogy az elkerülhetetlen együttműködésnek ne a vesztese legyen, mint ahogy hasonlóra már volt példa. „Nekünk, közép-európaiaknak, ha nem akarunk pórul járni, össze kell fognunk és nagyon erős együttműködéssel kell felkészülnünk a következő 25 évre” – tette hozzá a kormányfő.
| Jó döntés, ha nem döntenek - Orbán Băsescuról |
„A mostani román belpolitikai fejlemények a mi szemünkben nagy kockázattal járnak. Úgy látjuk, mintha Románia kockára tenné azokat az eredményeket, amelyeket az emberek teherbírásának köszönhetően megszerzett” – utalt Orbán a Romániában zajló politikai válságra, amelyet az váltott ki, hogy a korábban ellenzékben lévő szociálliberális szövetség megbuktatta az Ungureanu-kormányt, majd felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu államfőt, Orbán Viktor barátját. Băsescu ügyében vasárnap tartanak népszavazást Romániában, ezzel kapcsolatban Orbán Tusnádfürdőn azt kívánta a romániai magyaroknak, hogy „jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést rögtön, és utána majd a parlamenti választáson hozzanak olyan döntést, amellyel meg tudják védeni a létező alapokat”. A Băsescu mögött álló korábbi kormánypárt, a demokraták korábban bojkottra szólítottak fel, mert azt szeretnék elérni, hogy érvénytelen legyen a népszavazás. Az előzetes felmérések szerint a választópolgárok többsége az államfő leváltása mellett fog szavazni. |
"Ősfideszes" fesztivál
A kormányfő tavaly is a nyugati életmód válságáról beszélt Tusnádfürdőn. Akkori előadásában arról beszélt, az adósságokat felhalmozó nyugati életmód megbukott, de szerinte ezt nem érdemes sajnálni, mert a "régi világ", az a világ börtön, „legalább is kényszerlakhely” volt Magyarország számára.
A 23. alkalommal megrendezett Bálványosi Szabadegyetem "ősfideszes” fesztiválnak számít. A rendezvény hivatalos neve megtévesztő, ugyanis már hosszú évek óta nem Bálványosfürdőn tartják a fesztivált, hanem egy másik székelyföldi üdülőhelyen, Tusnádfürdőn, innen a Tusványos elnevezés.
A rendszerváltás után a liberális Fiatal Demokraták Szövetsége szervezte első szabadegyetem programját elsősorban szakpolitikai és tudományos előadások töltötték ki, ám idővel egyre nagyobb teret hódított a zene, egyre több lett a koncert. A szabadegyetem ma már inkább fesztiválnak számít, ahol a délutáni politikai és szakpolitikai előadásokat jóval kevesebben ülik végig, mint ahányan az együttesekre kíváncsiak. A több napig tartó rendezvénysorozat csúcspontja ennek ellenére továbbra is a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak a szombati felszólalása, amelyet a program szerint idén Magyarország és Közép-Európa megújul címmel tartott.
