Az MTI-nek szerdán adott interjújában elmondta, "ha élne Simon Wiesenthal, valószínűleg nem támogatná azt a tevékenységet, amit Zuroff mint megélhetési nácivadász művel". Mint mondta, Csatáry László rendőrtisztként vett részt a kassai zsidóság deportálásában, és az, hogy ő jelenleg Zuroff listáján az első helyen áll, annak tudható be, hogy a magyar holokauszt után 68 évvel próbál még mindig "legalább egy, többé-kevésbé életben lévő háborús bűnöst találni".

Karsai László rámutatott: Zuroff annak ellenére folytatja tevékenységét, hogy az izraeli titkosszolgálat és egyéb illetékes szervek évtizedekkel korábban abbahagyták az egyre öregebb "és bizonyos ütemben kihaló háborús bűnösök üldözését". A történész emlékeztetett arra: 2004-ben a Zuroff-fal folytatott sajtópolémia során megjósolta neki, hogy Magyarországon nem talál egyetlen háborús bűnöst sem, akire a vádat be lehet bizonyítani, és ebben igaza lett, mert egyedül az Ausztráliában élő Zentai Károly - akire egyébként ő lelt rá Zuroff helyett - került elő.

Kiemelte: amit a jelenleg a Zuroff-listán első helyen álló Csatáry tett, az valóban "embertelen, kegyetlen" volt. A távollétében megtartott népbírósági tárgyaláson is elhangzott és a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság jegyzőkönyveiben is szerepel az a visszaemlékezés, miszerint a női foglyokat arra kényszerítette Csatáry, hogy saját kezükkel ássanak árkot, ennek a célja nyilvánvalóan a megalázásuk volt - jegyezte meg.

Karsai László annak a véleményének adott hangot: figyelembe véve, hogy Csatáry részt vett a kassai gettó létesítésében, és a gyűjtőtáborban kegyetlenkedett, 3-5 évnél nemigen kapott volna többet. A történész úgy látja, Csatáry "tudta, vagy legalábbis nagyon erősen sejtette, hogy a halálba viszik a zsidókat", de ezt a bíróság előtt nem lehet bizonyítani. Felhívta a figyelmet arra, a korabeli népbírósági tárgyalásokon egyszer sem sikerült bizonyítani, hogy azok, akik részt vettek a gettók megszervezésében és a deportálásban, tudták volna, hogy a halálba viszik az embereket.

Arról is szólt, hogy az 1944-es közigazgatási iratokban azt tüntették fel a deportált zsidó emberekkel kapcsolatban: "ismeretlen helyen tartózkodnak", vagy a német katonaság, illetve rendőrség "ismeretlen helyre szállította" őket. Ezzel igyekeztek bizonyítani a helyi végrehajtók, hogy semmiről nem tudtak - tette hozzá.

Kitért arra, hogy ha mindenkit felelősségre szerettek volna vonni 1945 után, aki részt vett a zsidóság kifosztásában és deportálásában, akkor mintegy 200 ezer embert kellett volna bíróság elé állítani. Ha minden csendőr vagy rendőr századost, illetve alacsony rangú tisztet kivégeztek volna, akkor "lefejezték volna a Horthy-korszak hivatalnoki és csendőri-rendőri elitjét". Karsai László közölte, Csatáry a nyilasokkal együtt elmenekült a háború végén az országból, ami bizonyítja, hogy ő tudta magáról: "jelentős mennyiségű vaj van a fején".

Efraim Zuroff kedden Budapesten, Az utolsó esély akció - küzdelem a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért című könyve magyar nyelvű kiadásának bemutatóján arról beszélt, hogy szeretnék elérni: a magyar hatóságok gyorsítsák fel az eljárást Csatáry László ügyében, tekintettel az egykori táborparancsnok életkorára. Mint mondta, a jeruzsálemi intézmény Csatáry Lászlót tartja a legkeresettebb háborús bűnösnek az egész világon. 

A Fővárosi Főügyészség április 20-án közölte, hogy Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt a 95 éves Csatáry László ügyében Efraim Zuroff feljelentése alapján. Az ügyészség akkor azt közölte, hogy még nem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.

A The Jerusalem Post és a Háárec című izraeli lapok korábban azt írták, hogy Csatáry László Magyarországon él. Ő is Kanadába emigrált a háború után, de 1995-ben fény derült háborús szerepére, és megfosztották kanadai állampolgárságától, ezután elhagyta az országot. Csatáry a Simon Wiesenthal központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15.700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában.