"A hatályos szabályozás alapján az utcán csellengő diákot a rendőr igazoltathatja, és abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr testi kényszert és bilincset alkalmazhat" - írta a Belügyminisztérium sajtóosztálya a hvg.hu-nak azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely szerint a rendőrség bekísérheti az iskolába a lógáson kapott diákokat.

Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a parlament alkotmányügyi bizottságának múlt hétfői ülésén arról beszélt, a 14 éven aluli gyerekkel szemben semmi olyan kényszerítő eszközt nem alkalmazhat a rendőr, mint például egy bűncselekményen tetten ért felnőtt esetében. "Nyilván itt nem lehet szó semmiféle vegyi eszközről, bilincsről és egyebekről" – jelentette ki. A belügy válaszában kiemeli, hogy "a törvényjavaslat nem változtat a rendőr kényszerítő eszköz alkalmazási jogosultságán", vagyis ellenszegülés esetén jöhet a bilincs, egyébként nem.

A pedagógus szakmát megosztotta a június végén benyújtott törvényjavaslat, mely elfogadása esetén lehetővé tenné, hogy azt a 14 év alatti tanulót, aki felnőtt kísérete nélkül, tanítási idő alatt nem az iskolában tartózkodik és nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel van távol a tanítási órától, a rendőr az iskolaigazgatóhoz kísérheti, ellenszegülés esetén enyhébb testi erőszakot alkalmazhat, vagy meg is bilincselheti. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, orvos vagy a szülő állíthat ki. Az iskolaőrök ügyében már volt vita a kormányzat oktatáspolitikusai és a belügyminiszter között, most újabb ügyben nyílhat front.

Abban minden általunk megkérdezett érintett egyetértett, hogy a törvény - melyről csütörtökön dönt az Országgyűlés - betarthatatlan lesz. Kovács György, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) Közép-magyarországi Régiójának elnöke például azt mondta „az egyenruhások már így is sok feladatot látnak el, amihez nincs elég rendőr.” Az elnök úgy látja, ez plusz terhet ró a rendőrökre, ugyanis megnő az olyanok száma, akik ellen intézkedni kell.

"Kritikán aluli"

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnök kritikán alulinak nevezte a törvénytervezetet, mely több helyzetben sem nyújt egyértelmű magyarázatot: nem tudni például, hogy a lyukasórákon, amikor a tanár hazaküldheti a diákot, a tanulóknak mi a helyes magatartás. Keszei szerint a lyukasórákat kellene megszüntetni ahhoz, hogy a  csellengést visszaszorítsák, azonban az elnök tapasztalatai azt mutatják, hogy helyettesítő tanárokra általában nincs pénz. „Tudunk olyan intézményről, ahol havi száz lyukkasóra  van” – mesélte a hvg.hu-nak az MSZOE-elnök. Másik problémaként az igazolások valódiságának ellenőrzését említette Keszei Sándor, a „diákok leleményességének köszönhetően ugyanis pillanatok alatt készek előállni egy valódinak tűnő igazolással, melyet a szülők telefonos megkeresése híján a hatósági személy aligha tud majd ellenőrizni”.

A Belügyminisztérium a hvg.hu-nak küldött közleményében arról ír, hogy az igazolás valódiságát egy központi ügyeleten keresztül, az úgynevezett Köznevelési Információs Rendszer (KIR) segítségével tudják majd ellenőrizni. A közlemény szerint a rendszer lehetővé teszi, hogy az intézkedő rendőr telefonon felvegye a kapcsolatot az oktatási intézménnyel vagy a szülővel, így tudják igazolni, hogy a diák valóban jogszerűen van-e távol. A köznevelési törvény végrehajtási rendeletéből annyi derül ki, hogy a „KIR közel 40 alrendszerből épül fel, vannak olyan alrendszerek, amelyek hatósági nyilvántartásként funkcionálnak, vannak olyan részei, amelyek statisztikai célú jelentések lebonyolítására szolgálnak, továbbá olyanok, amelyek a hatóság szakmai munkáját hivatottak informatikai rendszerekkel támogatni”.

A KIR-t azonban nem erre tervezték, hanem arra, hogy a PISA-felmérésekhez, érettségi statisztikákhoz nyújtson adatokat az Oktatási Hivatal felé. A jogszabálytervezetből egyáltalán nem derül ki, hogy a rendőr kikeresheti-e például a KIR segítségével egy tanuló osztályfőnökének nevét, és az is kérdés, hogy a terjedelmes adatbázist mikor töltik fel egyáltalán, mikortól működik majd. Az olyan "apróságokról" nem is beszélve, hogy mi történik akkor, ha a rendőr telefonos érdeklődése idején az érintett pedagógusnak éppen órája van. Kovács György az FRSZ elnöke bár még nem hallott a rendszerről, hasonlóképp képzeli el, mit a körözési nyilvántartást. „Egy ilyen rendszer kiépítése nem két fillér, ráadásul minden tanulóról nyilván kell tartani az adatokat, az iskolaváltoztatásokat és a lakcímváltozást is”.

"Nem nevelési célzatú"

A Belügyminisztérium úgy véli, az intézkedés „nem nevelési célzatú, mert a rendőrnek ez nem feladata”, azonban a jelenleg is hatályos szabályozás értelmében „abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr testi kényszert és bilincset alkalmazhat”. Keszei nem tartja jónak a rendőri beavatkozást; „Beszéltem egy ezredessel, ő is úgy gondolta, hogy a rendőröknek a bűnözőkkel kell foglalkozniuk, nem a diákokkal” – mondta.

A pedagógus szakmában megoszlanak a vélemények a rendőri beavatkozásról: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy bár „bizonyos településeken és bizonyos intézményekben jól jönne a rendőri segítség, azonban a törvény nem lesz betartható”. Az elnök úgy véli, hogy a nincs pontosan meghatározva, hogy a jogszabály mit ért enyhébb testi kényszer alkamazása alatt, ugyanakkor a 2010-es közoktatási törvény kimondja, hogy a gyerek nem vethető alá testi fenyítésnek és csak szülő vagy gonviselő jelenlétében történhet a meghallgatása.

Bár a rendőrség szinte minden iskolai bűnmegelőzési programban hangsúlyozza, hogy bízzunk a rendőrökben, és ha baj van, ne féljünk segítséget kérni tőlük, Galló Istvánné szerint a testi kényszer alkalmazása bizalmatlanságot, félelmet és gyűlöletet válthat ki a gyerekben az egyenruhások irán. A szakszervezeti vezető szerint nem rendészeti eszközökkel kell megoldani a problémát, sokkal inkább segíthet pszichológus vagy családsegítő szolgálat. „Számtalan oka lehet annak, hogy a gyerek miért nem megy iskolába, például nincs megfelelő ruhája, vagy mert ő az egyetlen kereső a családban. Kimutatások igazolják, hogy rengeteg gyerek kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett” - mondta Gallóné.

Veszélyben

A vezető tapasztalata szerint „hosszú évek során kialakult egy bizalmi kapcsolat a tanárok és a szülők között, a törvénytervezet pedig ezt fogja szétzilálni”. Úgy vélte, a rendőr kizárólag az iskolák körül, intézményen kívül segíthetne, a diákokra leselkedő veszélyek – például drogdílerek – elhárításában. Az iskolai lógás megakadályozására egy törvény is elegendő volt, az 50 igazolatlan óra utáni családipótlék megvonás hatékony módszernek bizonyult, most viszont túl kemény eszközökhöz nyúlt a kormány” – mondta Gallóné.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: az államtitkárság egyetért azzal, hogy „a nevelés a család és az iskola, a köznevelési intézmények dolga”, ám úgy vélik, a nevelés folyamatában a környezeti és társadalmi hatások is szerepet játszanak, így „a rendőr fellépése, intézkedése során magatartása, stílusa sem zárható ki a nevelésből”. Gloviczki úgy véli, a szabadságjogokon túl más szempontok alapján is végig kellene gondolni a tervezett intézkedést, hiszen „a gyermek 14 éves kora alatt „cselekvőképtelen”, nagykorúságáig pedig „korlátozottan cselekvőképes” személy, ez pedig nem pusztán egy jogi kategória, hanem a szellemi érettség mutatója is”.

A helyettes államtitkár szerint „kár lenne szépíteni a dolgot, hiszen aligha akad olyan felnőtt, aki tanítási idő alatt ne találkozott volna utcán, tereken, plázákban magányosan vagy csoportosan csellengő gyerekekkel”. Gloviczki Zoltán szerint ekkor vannak a legnagyobb veszélyben a nebulók: „miközben a szülő azt hiszi, hogy gyermeke biztonságos, védett környezetben szorgalmasan tanul, valójában bármi megtörténhet vele, baleset érheti, rossz társaságba keveredhet, drogdíler áldozatául eshet, olyan helyzetekbe sodródhat, amik testi, lelki épségét veszélyeztetik.”