Miközben jelentősen megnövekedtek az egyháznak járó állami támogatások a 2010-es kormányváltás óta, Erdő Péter bíboros, a Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a kifizetések késedelmére hívta fel a figyelmet. A bíboros úgy nyilatkozott, hogy, „az összegek nem jönnek”, ami problémát okoz az egyháznak, mert „nincsen olyan tartalékuk, ami ezt a hiányzó részt pótolná”. A kormány ad hoc bizottság felállításával tárgyalná újra a vatikáni szerződést, ami a pénzek elosztását szabályozza.
Jelentősen nőtt az egyházak állami támogatása a kormányváltás óta, igaz, a tendencia nem teljesen új: az egyházi kezelésű oktatási intézmények normatíváját például a Bajnai-kormány is komolyan megemelte. Az Orbán-kabinet ezzel szemben elsősorban az 1 százalékos adófelajánlások állami kiegészítését emelte. Míg tehát a 2010-es évben az szja felajánlások utáni állami kiegészítés 8,2 milliárd forint volt, ez 2011-ben 10,7-re emelkedett, majd idén 10,58 milliárd forintra mérséklődött.
A kormány a vatikáni szerződésben foglaltak alapján növelte a kifizetéseket. Az 1997-es szerződés szerint, ha felajánlások összege nem éri el a szja-bevételek 0,5 százalékát, akkor az állam erre a szintre emeli a támogatást. Ez a rendelkezés a katolikusok kérésére került bele a szerződésbe, annak érdekében, hogy arányossá tegyék a kifizetéseket, ugyanis a katolikus vezetők arra hivatkoztak, hogy a híveik jó része (fiatalok, idősek) nem rendelkezik önálló keresettel, így tőlük nem tudják megkapni az 1%-ot.
Örök élet, örök járadék
Az egyházak számára a legnagyobb költségvetési tétel minden évben az örökjáradék. Ennek mértéke a 2010-es 10 milliárdról 2011-re 15,9 milliárdra emelkedett, 2012-ben 16,9 milliárd forintot állapított meg az állam, a 2013-as büdzsében szintén ez a szám szerepel. A rendszerváltást követően (1991-ben) a vonatkozó törvény elfogadásával megindult a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését célzó folyamat. Ez a törvény minden olyan egyháznak biztosítja az összeget, amelynek 1948 előtt volt ingatlantulajdona. Az állam mindaddig köteles a támogatást megfizetni, ameddig az egyház fennmarad. Az járadék éves összegét az adott évi, úgynevezett „fogyasztói árindex”-szel kell valorizálni - mondta el a hvg.hu-nak Gulyás Kálmán, a Medgyessy-kormány alatt az egyház ügyekért felelős államtitkár.
A jövő évi törvénytervezetben azért szabták meg ugyanazt az összeget, mint a 2012-es tervezetben, mivel az adott évre vonatkozó tényleges fogyasztói árindex pontos megállapítására csak az azt követő év első felében kerül sor - mondta el Popovics Andrea az Emberi Erőforrás Minisztériumának (Emmi) munkatársa. Ez a folyamat mindenképpen késlelteti az egyházaknak szánt kifizetések jó részét, amire Erdő Péter bíboros is utalt.
Uszodaeffektus
Az egyházi iskolák támogatásának összege 2011-ben a 2010-eshez képest 21%-kal nőtt, tanulónként 230 ezer forintra. Az ilyen intézmények száma a 2011-2012-es tanév kezdetére az előző évinek csaknem negyedével nőtt meg, mert ezzel az önkormányzatok spórolni tudtak. A 2012-es évi egyházi fenntartású közoktatási intézmények támogatására előirányzott normatív és egyházi kiegészítő támogatás összesen 65 milliárd forint, a 2013. évi támogatásokról csak annyit tudni, hogy a költségvetésben „egyéb oktatás” címén a tavalyi 381 milliárd forintos összeget 1000 milliárd fölé emelték – ebbe tartozik az egyházi, alapítványi oktatás finanszírozása is. Ezek egyházi fenntartású intézményekre vonatkozó összegével kapcsolatban még egyeztetések várhatóak - mondta el Popovics Andrea, az Emmi sajtómunkatársa.
| Gyurcsány bizottsága |
Éppen egy szocialista kormány, a Medgyessy-kabinet növelte 0,9 százalékosra az szja-felajánlások kiegészítő támogatását, ami nagyon előnyös volt az egyházaknak. Ez az összeg 2011 óta lecsökkent az egykulcsos adó bevezetésével. 2006 júliusában Gyurcsány Ferenc bizottságot hozott létre a vatikáni szerződés tapasztalatainak átértékelésére. A katolikus egyház akkor fogékony volt a tárgyalásokra, ami magával vonta volna a többi egyházzal kötött megállapodás felülvizsgálatát is. Erdő Péter esztergomi érseket akkor inkább a világnézeti kérdések hatékonyabb képviselete foglalkoztatta, mint egy-két milliárdos, a hívek szemében is visszatérő anyagi viták - derül ki a Magyar Narancs 2006-os cikkéből. A bizottság felállítása végül nem vonta maga után a szerződés újra megváltoztatását – úgy tűnik most, hat évvel később, újra fontossá vált a kérdés. |
A vatikáni szerződés – és a mintájára kötött többi megállapodás – értelmében az egyházi intézményeket ugyanolyan támogatásban kell részesíteni, mint az állami és az önkormányzati iskolákat. Az alapnormatívát – az összeg kétharmadát – meg is kapják, csakhogy a kiegészítő támogatások megállapítása minden évben komoly gondokat okoz. Az összeget úgy számolják ki, hogy a kormány megnézi, mennyivel egészítik ki az önkormányzati iskolák az előző évben az alaptámogatást, ezt elosztják az önkormányzati iskolák diákszámával, majd felszorozzák az egyházi intézményekben tanulók számával. A kalkulációt végző szakemberek szerint a rendszer túl sok ellentmondást hordoz magában. Ilyen az ún. "uszodaprobléma" – azaz sokszor olyan önkormányzati ráfordítás kerül a rendszerbe, mely nem feltétlenül oktatási kiadás; például az önkormányzat az iskolája területén épít uszodát.
Az egyházak sokszor arra hivatkoznak, hogy megkésve jutnak a pénzükhöz, miközben az önkormányzatok rendszerint időben utalják az intézményeseiknek a támogatásokat. Erdő Péter az MKPK júniusi ülésén azt hangsúlyozta, hogy „számos más kifizetés is akadozik, például az iskolai kiegészítő támogatások átutalása, pedig már június van, lassan itt a tanév vége”. Mivel a 2013-as költségvetési tervezetből kikerült a normatíva összegére vonatkozó szabályozás - a kormány a feladatalapú finanszírozásra kíván áttérni - így nem tudni hogyan alakul a jövőben az egyházi iskolák támogatása.
Ami nem változott
Voltak olyan kifizetések, amelyek nem növekedtek a 2010-es kormányváltás óta. Ilyen például az 5 ezer lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása, 2010 óta 1,6 milliárd forintot szánt a kormány, ezt az összeget határozta meg a 2013-as költségvetési tervezetben is. Szintén azonos maradt az egyházi örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordított összeg, ez 1,3 milliárd volt 2010-ben és ugyanennyi a jövő évi költségvetésben. A hittanoktatást 2010-ben 3,008 milliárd forinttal támogatta az állam, ez az összeg 2011 óta 3,1 milliárd és jövőre is ennyit határoztak meg. Erdő Péter a finanszírozási nehézségekre hivatkozva pont ezt a három területet emelte ki.
Habár a 2010-es támogatások folyamatosan növekedtek, az állam bőkezűen bánt a kifizetésekkel, annak érdekében, hogy kedvezzen az egyházaknak, a takarékosság és a hiánycsökkentés miatt az állam ebben a szférában is spórolásra kényszerül - ennek része lehet a vatikáni szerződés módosítása. Ez vitát generálhat az egyházakkal, pedig a viszony már így sem felelőtlen, Erdő Péter a már idézett interjúban azt mondta például, az egyházügyi államtitkárság átkerülésével az Emberi Erőforrások Minisztériumába „még egy okot lehet felhozni, hogy miért késnek a pénzek”. „Majd megtátjuk, hogy reálisan mi lesz ennek az eredménye, reméljük a legjobbakat” - tette hozzá.
Információink szerint most ad hoc bizottság alakul, amely áttekinti a vatikáni szerződést. A megállapodás megkötése óta a magyar jogrendszer jelentősen átalakult, különös tekintettel az új Alaptörvényre, a sarkalatos törvényekre, illetve a közfeladatok ellátására vonatkozó törvényekre, amelyek az egyházakat is érintik. Az előkészítő megállapodásról tárgyaló bizottság kormányzati tagjainak kijelöléséről szóló határozat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben, a szentszéki delegáció kijelölését követően a bizottság megkezdi a munkát - mondta el a hvg.hu-nak Popovics Andrea.
