A járó és fekvőbeteg szakellátásra fordítható pénzt is csökkentette a kormány, az így átcsoportosított mintegy 28 milliárd forintból valósul meg az idei béremelés az egészségügyben. A Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint „tragédia ami történik”, a Kórházszövetség egyik vezetője azt mondta, a drága betegeket „tologathatják” majd az intézmények egymás között, de béremelésre mindenképpen szükség volt.
Sajátos ajándékkal lepte meg a kormány pénteken, a magyar egészségügy ünnepén, a Semmelweis Napon az ágazat szereplőit: az aznap megjelent Magyar Közlönyből megtudhatták a szereplők, hogy a járó-, és fekvőbeteg szakellátásra fordítható állami normatíva is csökken még az idén. Járóbeteg ellátásra 123 milliárd helyett csak 120-at lehet idén költeni, míg a fekvőbeteg szakellátás költségvetési sora 426 milliárdról 400 milliárd forintra változik. Ezzel világossá vált, hogy a Szócska Mihály egészségügyi államtitkár által még márciusban megígért béremelésre nem sikerült plusz forrásokat kilobbizni, vagyis, - mint megírtuk – a kormány úgy adott, hogy valójában elvett. Szócska Miklós korábban rendszeresen a népegészségügyi termékdíjat nevezte meg a béremelés forrásának, azonban a köznyelven chipsadónak nevezett teherből végül csak a tervezett bevétel töredéke folyt be a költségvetésbe.
„Ez éppen olyan, mintha Szócska Miklós megegyezne a mostani béremelésből kimaradó háziorvosokkal, hogy nekik is ad béremelést, majd másnap bejelentené, hogy ’rendben, de akkor ugyanennyivel csökkentem a praxisaitok támogatását’: semmit nem javítana összességében a helyzeten” – kommentálta a döntést a hvg.hu-nak Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.
Varga Imre – hangsúlyozva, hogy ezúttal magánvéleményét mondja, mert még nem volt idejük hivatalos álláspontot kialakítani – „tragédiának” nevezte a járóbeteg szakellátásra fordított pénzek csökkentését. „Húsz éve folyamatosan mondja mindenki, hogy az otthon gyógyuló beteg a legolcsóbb, ráadásul neki is az a legjobb, ha otthon lehet, és csak a beavatkozásokra kell bemennie; húsz éve bólogat erre minden kormány, hogy ’persze, fejleszteni fogom a járóbeteg szakellátást’, és húsz éve nem történik semmi. Most sem fog” – mondta. Szerinte a működési források csökkentése egyértelműen az ellátás színvonalának romlásához, a várólisták hosszabbá válásához, ezáltal pedig egészségkárosodáshoz fog vezetni.
A forráselvonás éppen akkor következik be, amikor az egész ellátórendszert átszervezik: mint ismert, július 1-től három kategóriába (városi, megyei, országos) sorolják a kórházakat, kilenc helyen teljesen megszűnik az ellátás, hat kórház megyei intézmények fiókszervezeteként működik tovább – szűkített ellátással. Varga Imre ezzel kapcsolatban azt mondta: már most is előfordult, hogy olyan intézményt minősítettek súlypontinak, vagyis országosnak, ahová már eddig is sem tudott beteget tovább küldeni, mert nem volt már hely, a forráselvonás ezen csak rontani fog.
„Mindenképpen szükség volt a béremelésre, hiszen már most is nagyon sok helyen nincs elég orvos, béremelés nélkül még többen mondtak volna fel, akut helyzet alakulhatott volna ki” – mondta lapunknak Varga Ferenc, a Kórházszövetség volt elnöke. A siófoki kórház főigazgatója szerint ugyanakkor a forráselvonás miatt elképzelhető, hogy – különösen a kisebb, kevesebb pénzből gazdálkodó intézmények – gazdasági kényszerből igyekeznek tovább küldeni a drága kezelést igénylő pácienseket más kórházakba. Így előfordulhat, hogy az ilyen betegeket a kórházak a rendszer különböző szintjei között „tologatják” majd.
