Felbontotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Neo FM rádiócsatornára vonatkozó frekvenciaszerződést, mert a csatornát üzemeltető cég a hétfői határidőig nem kezdte meg frekvenciadíj-tartozásainak törlesztését – jelentette be a Médiatanács szóvivője szerdán. A Neo FM-et működtető cég szerint a tanácsnak nincs joga felmondania a szerződést, mert a társaság csődvédelem alatt áll, illetve ideiglenes fizetési haladékot kapott.
A Neo FM nem élt a Médiatanács által felkínált mentőcsomaggal, a hétfői határidőig pedig nem kezdte meg adósságainak törlesztését, így a hatóság felmondta a csatorna frekvenciaszerződését – közölte Kiricsi Karola, a médiahatóság szóvivője szerdán.
A bejelentés szerint a Neo FM üzemeltetőjének 30 nap áll a rendelkezésére a fellebbezéshez, ezalatt a csatorna folytathatja a sugárzást. Kiricsi szerint a döntés végleges, akkor sem vonják vissza, ha a rádió időköben elkezdi a fizetést.
Az egyelőre nem tudni, hogy mikor némulhat el a Neo FM, az Antenna Hungáriánál a hvg.hu kérdésére azt válaszolták, a határozat kézhezvétele után megvizsgálják a helyzetet, utána döntenek. A Neo FM később közleményt ad ki a döntéssel kapcsolatban.
A Neo FM rádió hétfői sajtótájékoztatóján kért csődvédelmet. Horváth László, a rádió mögött álló cég, az FM1 Friends Kft. ügyvezetője értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Neón nem hirdetnek az állami vállalatok. A Neo FM vezérigazgatója, Földes Ádám szerint a magyar vállalatok nem akarnak „megbélyegzettek lenni” és ezért nem támogatják a Neo FM rádiót.
Földes azt mondta, ha valaki átvállalja a rádió összes tartozását, annak 1 forintért odaadnák a rádiót. A rádió üzemeltetői hétfőn felajánlottak egy 500 milliós váltót, de az NMHH elutasította a felajánlást, hagsúlyozva, hogy az értékpapírral nem tudnak mit kezdeni, olyan, mintha "egy gázszámlát egy cetlivel akarná kifizetni" az adós.
Betelt a pohár
A Médiatanács bírósági eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a tulajdonosok nem rendezik adósságukat – jelentette be június 6-án Auer János, a Médiatanács tagja. A médiahatóság június elején szólította fel a rádiót, hogy kezdje el a tartózásai törlesztését, különben visszavonják az engedélyét. Az állami tulajdonban lévő frekvenciák hasznosítását felügyelő Médiatanács tagja akkor azt nyilatkozta, hogy a hatóság elengedi a felgyülemlett 40 milliós késedelmi kamatot, de amennyiben a rádió nem él a lehetőséggel, akkor azt úgy fogják értelmezni, hogy a tulajdonosok "az adósságot hátrahagyva maguk kívánják bezárni a rádiót".
A Méditanács hétfőig adott időt a Neo FM üzemeltető cég adósságtörlesztésének elkezdésére és a bankgarancia felmutatására (153 millió forint). Elengedtek továbbá 40 milliónyi késedelmi díjat. A rádió decemberről tartozik a tavalyi frekvenciadíjuk egy részével, az idei frekvenciadíjjal (a hvg.hu korábbi értesülése szerint ez 464 millió forint + áfa/év - a szerk.), illetve a tavalyi árbevétel alapú díj idénre halasztott részleteivel (771 millió/év). A Médiatanács szerint a rádió 750 millió forintos kötelezettséget halmozott fel a hatóság felé.
A Neo FM tulajdonosainak a reklámpiac 3 éve tartó pangása mellett azt is tudatosítaniuk kell, hogy a kormányzati és az állami vállalatok nem hirdetnek a közel másfél milliós hallgatóval rendelkező rádión. Egyetlen percnyi hirdetést sem helyeztek el a Neo FM műsorában az állami intézmények – derül ki a Kantar Média Kft. hvg.hu-hoz korábban eljuttatott adataiból. Ezzel szemben az állami hirdetések nagy részét a Közgép nevű építőipari céget is vezető Nyerges Zsolt többségi tulajdonában lévő rádió, a Class FM kapta meg. (A Class és az állami vállalatok viszonyáról, a rádió által megszerzett állami kampány- és reklámköltéskeről itt olvashat részletesebben.)
Neo FM: nincs joga felmondani a szerződést a Médiatanácsnak
Az FM1 Zrt csődvédelem alatt áll, valamint ideiglenes fizetési haladékot kapott, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának nincs joga felmondania a társaság médiaszolgáltatási szerződését – így reagált szerda délután a Neo FM-et üzemeltető társaság néhány órával a Médiatanács döntésének kihirdetése után.
A hatályos jogszabályok értelmében ideiglenes fizetési haladék vagy csődvédelem alatt "az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési haladék időtartama alatt tartozását nem egyenlíti ki". Tekintettel arra, hogy a fizetési haladék egy nappal korábban már hatályba lépett, az FM1 Zrt. ezért nem tehet mást, mint hogy az ügyet a jogászokra bízza – olvasható a cég közleményében.
Az FM 1 Zrt. közölte azt is, hogy a közelmúltban tárgyaltak befektetőkkel, de a megbeszélések állításuk szerint a hatóság kommunikációjának hatására megszakadtak, így kevés esélyt látnak arra, hogy a hitelezők a pénzükhöz juthassanak.
A Danubius és a Sláger "esélyt sem kapott"
A két rádió tulajdonosai 2009 őszén botrányok közepette, vállalhatatlan ígéreteket téve szerezték meg a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat. A Sláger helyére pályázó Neo azóta tulajdonost váltott: többségi részvényese 2010-ben egy volt SZDSZ-es politikus, Székely Gábor lett.
Felosztott piac? |
A Sláger helyére pályázó FM1 Zrt. tulajdonosa a Radiocafé Kft, majd a Pesti Estet is kiadó Est Media Group Kft. volt, ami mögött egy tőzsdei cég, az Econet Nyrt. állt. A Neo FM rossz teljesítményének nagy szerepe volt abban, hogy az Econet 2009-es utolsó negyedéves nyeresége veszteségbe fordult, majd eladta médiaérdekeltségeit. Az FM1 Zrt. új tulajdonosa 2010-ben az FM1 Friends Kft. lett, amelynek 95 százalékos tulajdonosa Székely Gábor, 5 százalékot pedig a Geomedia Zrt. vezetője, Horváth László birtokol. A Geomedia adja ki többek között a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet. Székely Gábor, aki az első ciklusban Budapest SZDSZ-es főpolgármester-helyettese volt, 2002 és 2010 között pedig a Szerencsejáték Zrt.-t vezette. 2010 decemberétől 2011 augusztusig Grósz Tamás – Grósz Károly egykori állampárti főtitkár unokája – volt az FM1 vezérigazgatója, aki korábban a stop.hu-nál dolgozott. Az ő helyét vette át Földes Ádám, aki korábban a Sláger és a Danubius vezetőségében is megfordult, valamint vezetett egy, az Emmis tulajdonában lévő bolgár rádiót. Nem Földes az egyetlen, akit a két rádió átvett a Danubiustól és a Slágertől: a két adó stábját – köztük a Bumerángot készítő Bochkor Gábor - Boros Lajos párost – átvették az újak. (Boros idén márciusban jelentette be, hogy kiszáll a Bumerángból.) A Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. a Közgépet irányító Nyerges Zsolt 72 százalékos tulajdonában áll, a Lánchíd Kereskedőház Kft. pedig 26 százalékot birtokol. A kft.-ben 50 százalékos részesedése van Nyergesnek. Korábban az Advenióban közvetve – az Infocenter.hu Zrt-én keresztül – részesedése volt Fellegi Tamásnak is, de miniszteri kinevezése előtt 2010-ben eladta részesedését. Az Infocenter részvényeinek 52 százalékát akkor Nyerges Zsolt és Stumpf István vásárolta meg. A Szolnokon élő Nyergesnek a médián kívül jelentős érdekeltségei vannak az építőiparban és mezőgazdasági cégekben is. A cégvezér korábban állatorvosként dolgozó testvére, Nyerges Attila tavaly politikai főtanácsadó lett a fejlesztési minisztériumban. |
A Danubius és a Sláger által használt frekvenciák ügye közel egy éven keresztül húzódott és számos politikai botrány övezte. A két rádió brit, illetve amerikai tulajdonosai később perre mentek az ORTT-vel, majd idén áprilisban jelentették be, hogy a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon beperlik Magyarországot.
A felperesek azt állítják, hogy a 2009-es pályázat idején ellenzékben lévő Fidesz, valamint az akkor kormányzó MSZP képviselői megkeresték a két rádióállomás befektetőit arra kérve őket, hogy állapodjanak meg a politikai pártokkal, hogy „esélyük legyen” meghosszabbítani az engedélyeket. A pályázat eredménye ellen tiltakozva, az Országos Rádió és Televízió Testület – a Médiatanács jogelődjének – elnöke, Majtényi László lemondott posztjáról.
Az újak viszont óriási engedményt kaptak
A két nyertes 2009-ben azt ígérte, hogy az első év után befizetik az árbevételük 50-55 százalékát – ezzel megkapták a maximális pontszámot kiütve a 10-15 százalékos árbevétel alapú díjat ígérő Slágert és Danubiust. Ám a nyertesek által beígért új díjfizetési rendszer mindössze fél évig – 2011 júliusa és decembere között – működött, pedig hét évre kapták meg a frekvenciát. A pályázati nyertesek ugyanis 2011 júliusáig egy fix díjat fizettek, hiszen az elsőéves árbevételüket tartalmazó mérlegük csak ekkorra készült el. A fix díj az első másfél évben az Advenio esetében 700, az FM1 esetében 355 millió volt. A rádiók tulajdonosai 2011 közepén le is adták a mérlegüket: az Advenio 2,4 milliárdos, az FM1 1,1 milliárdos nettó árbevételre tett szert. A médiahatóság ezek alapján a Classnál 1,5 milliárdban, a Neónál 771 millióban határozta meg az új éves díjat.
Viszont a hatóság rögtön haladékot is adott az év végéig arra hivatkozva, hogy az új médiatörvény előírja a frekvenciahasználati szerződések átalakítását hatósági szerződéssé, hogy a hatóság hatékonyabban tudjon fellépni a szerződésszegőkkel szemben, és az új kontraktusban a díjszabást is átalakítják. Ez 2011 decemberében meg is történt, a Médiatanács a hvg.hu-val a múlt héten azt közölte, hogy az „új díjszámítási módszer gyakorlati alkalmazása ténylegesen csökkentette a rádiók és televíziók fizetési nehézségeit”. Ám a konkrét összeget üzleti titokra hivatkozva nem adták ki. Piaci forrásokból származó információink szerint az új díj nettó 464 millió lett, de ezt sem a Neo tulajdonosai, sem a Médiatanács nem akarta kommentálni – igaz, nem is cáfolták az értesülésünket.