A vád szerint a csepeli alapítványi iskolában 2009 januárjában Kun Tamás elsőrendű vádlott, az intézmény gondnoka által aljas indokból, előre kitervelten elkövetett gyilkosság hátterében az áll, hogy az iskolát vezető Deme Gábor másodrendű vádlott megpróbálta megakadályozni sokmilliós pénzügyi visszaéléseinek napvilágra kerülését.

Az ügyészség szerint a kihalt iskolában Kun lőtte le közvetlen közelről az alapítvány vezetőjét és egy másik jelen lévő tanárt, Deme jelenlétében. A kivégzésszerű gyilkosság során elhangzottakat azonban - a kriminalisztika történetében szinte példátlan módon - rögzítette az egyik áldozatnál lévő magnó, és a hangfelvétel a történtek után néhány órával a hatóságok birtokába került, így nyomban Kunra és Demére terelődött a gyanú.

A két férfi azonban az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét: Kun egy váratlanul felbukkanó símaszkos, álarcos, kommandósruhába öltözött, 130 kilogrammos ismeretlen elkövetőről beszélt, akivel kénytelen volt együttműködni, majd hozzá került a fegyver, Deme pedig arról, hogy nem látta, ki lőtt, de a két áldozaton, illetve rajta és Kunon kívül más nem volt a tetthelyen. A hangfelvételről vádbeszédében idézett az előző tárgyaláson az ügyész, eszerint az egyik áldozat így könyörgött az életéért: "Ne lőj le, Tamás! Légy szíves, Tamás!"

Kunt több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés tetteseként indítványozta tényleges életfogytiglanra ítélni az ügyész. Deménél azonban csak ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi magatartását látta bizonyítottnak a vádhatóság képviselője, ezért a volt igazgató esetében azt kérte: a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját harminc évnél hosszabb időpontban határozza meg a bíróság.

Az ügyész korábban többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Kun töltött fegyverrel érkezett a gyilkosság helyszínére, a lövések után pedig mindkét vádlott racionálisan cselekedett, a bizonyítékok eltüntetésére koncentráltak, és mindez kizárja, hogy az ölés hirtelen indulati cselekmény lett volna.

Kedden perbeszédében Kun Tamás és Deme Gábor ügyvédje is egyaránt felmentést kért bizonyítottság hiányában, és mindketten egybehangzóan fogalmazták meg, hogy a történtek valódi oka, racionális magyarázata a többéves eljárás során sem derült ki. A mintegy húszperces hangfelvétellel kapcsolatban is egyezően mutattak rá arra, hogy teljesen váratlanul dörrentek el a gyilkos lövések.

Kun ügyvédje perbeszédében elsősorban azt vitatta, hogy védence esetében akár az aljas indok, akár az előre kiterveltség bizonyított lenne, hiszen semmiféle anyagi vagy más természetű érdekeltsége nem fűződött a gondnoknak a gyilkossághoz, és bár vannak az előre kiterveltségre utaló jelek, tisztázatlan maradt, hogy mikor, miben állapodtak meg a vádlottak. Az elsőrendű vádlott védője igazságos ítéletet kért a bíróságtól a két vádlott és a két áldozat szempontjából egyaránt, hogy a csepeli közvéleményt felzaklató ügy végre megnyugtatóan lezáruljon.

Deme Gábor ügyvédje szintén azt emelte ki, hogy semmi bizonyíték az előre kiterveltségre, ügyfele esetében pedig a mintegy hatmillió forintnyi alapítványi pénz eltüntetésére vonatkozó vádak nem szolgáltathatnak elegendő indokot egy kettős emberöléshez, különösen azért, mert a két áldozaton kívül még legalább félszáz ember hallott az ügyről, így nem életszerű az a feltételezés, hogy Deme a kettős gyilkossággal akarta volna leplezni a néhány milliós állítólagos pénzügyi visszaélést.

"Deme Gábor nagyon rosszkor volt rossz helyen" - mondta ügyvédje. Szerinte védence kis híján áldozata lett a gyilkosságnak, de mindenképpen azzá vált a büntetőeljárásban, holott nem volt tudomása arról, hogy mi fog történni 2009. január 7-én a csepeli alapítványi iskolában, és ha esetleg a gyilkosság után bűnpártoló módon együttműködött is az elkövetővel, azt csakis kényszer, fenyegetés hatása alatt, félelemből tette, és emiatt nem büntethető. A csepeli kettős gyilkosság első fokú büntetőpere jövő héten a vádlottak utolsó szó jogán előadott felszólalásával folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

A sajtóban a bűnügy számos mellékszála is nagy nyilvánosságot kapott. Így például az, hogy az akkori csepeli rendőrkapitány kapcsolatban állt Kunnal, és órákkal a gyilkosság előtt hosszan beszélt az egyik áldozattal, illetve az, hogy helyi szocialista politikusok és egy akkori országgyűlési képviselő is kapcsolatban volt az egyik elkövetővel és az egyik áldozattal.

Deme Gábor a bűncselekmény idején a csepeli MSZP oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A szocialista párt a bűncselekmény után nem sokkal kizárta Demét.