A szocialista képviselő a jelenleg is működő parlamenti vizsgálóbizottság szakembereinek megállapítására hivatkozva azt mondta: mivel a Malév mint márkanév most is állami tulajdonban van, 20-30 milliárd forint befektetéssel, valamint a jogok megtartásával újra lehetne indítani a légitársaságot. Ezzel a befektetéssel évente 100 milliárddal lenne növelhető a nemzeti össztermék, így ez olyan beruházás lenne, amely nagyon gyorsan megtérülne - tette hozzá.     A Malév pilótagárdája és szakemberei együtt most még olyan értéket képviselnek, amely még megmenthető - hangsúlyozta Józsa István, hozzátéve: ezért azt kérik a kormánytól, hogy függessze fel a repülési jogok eladását, és tegyen gyors intézkedéseket a Malév mielőbbi újraindítására

Elkezdték eladni a résidőket

A korábban a Malév Zrt. által birtokolt jogok a légitársaság üzemben tartási és működési engedélyének megszűnését követően váltak kihasználatlanná. A Malév engedélyeit az NKH Légügyi Hivatal 2012. április 17-i határozataival vonta vissza, amelyek nemrégiben emelkedtek jogerőre. A légiközlekedési hatóság ezt követően kezdhette meg a kiosztási eljárásokat - fogalmaz az NFM. A folyamatok megindításához szükséges tájékoztatást első körben az izraeli, moldovai, tunéziai és vietnámi repülési jogok esetében tette közzé honlapján.

A Malév Zrt. működési engedélyének megszűnését követően a repülőtéri résidők (slotok) a résidőalapba visszaszállnak, azokat a résidő-koordinátorok a kérelmező légitársaságok között osztják el - jegyezték meg. A Malév február 3-i leállása után Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, aki korábban a Malév vezérigazgatója is volt, bejelentette: jelezték a fejlesztési tárcánál igényüket a Malév leállása miatt felszabaduló, bilaterális repülési jogokra. Elsősorban a moszkvai, kijevi, isztambuli, Tel-Aviv-i jogokat szeretnék megszerezni - mondta akkor.