Miért kérhetnek pénzt a temetők?
Csak a törvényben meghatározott jogcímeken szedhetnének pénzt a városi temetőkben, az üzemeltető ezeken felül semmi másért nem kérhet pénzt – állapította meg átfogó vizsgálata során Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, aki az ezzel ellentétes gyakorlat felszámolása érdekében a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult.
Az ombudsman hivatala az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: Szabó Máté állampolgári panaszokból értesült arról, hogy a városi temetők különböző jogállású szervei (a tulajdonos, a fenntartó vagy az üzemeltető) díjat kérnek a temetőbe látogatóktól a parkolásért vagy a belső utak használatáért, illetve több önkormányzat rendeletben kötelezi az eltemettetőt hulladékszállítási díj megfizetésére.
A panaszok alapján az ombudsman országos vizsgálatra kérte a belügyminisztert. Ez kiterjedt a városokban lévő valamennyi temetőre, azok tulajdonosától függetlenül, és arra az eredményre jutott, hogy több településen meg nem engedett jogcímeken is szednek díjakat, ami sérti a jogbiztonságot és túlterjeszkedik a helyi önkormányzáshoz való jog keretein.
Utaltak arra: a vonatkozó szabályozás szerint a települési önkormányzat feladata, hogy gondoskodjon a köztemető fenntartásáról. A temető tulajdonosa köteles gondoskodni annak üzemeltetéséről, az ehhez kapcsolódó feladatokat - szerződés alapján - más gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Köztemető esetén a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni.
A vonatkozó törvény az üzemeltetéssel összefüggésben három díjcsoportot különböztet meg: a sírhelydíjat, a temetőfenntartási hozzájárulást és a létesítmények igénybevételi díját - közölte az ombudsmani hivatal, hozzátéve: a végrehajtási rendelet azt is rögzíti, hogy a temető üzemeltetője a szabályzatban szereplőkön felül más díjat nem állapíthat meg, így nem szedhet pénzt a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a sírhely gondozásához igénybe vett vízért sem. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozhatja meg a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit és a három díj tételeit, a felhatalmazás kereteinek túllépésére azonban már nincs joga.
Az alapvető jogok biztosa a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, kérve, hogy az a belügyminiszter bevonásával – a kormányhivatalokon, valamint a temetkezési közszolgáltatások felügyeletét ellátó hatóságokon keresztül – intézkedjen a jogszabályokba ütköző módon szedett temetői díjak gyakorlatának felszámolásáról.