A kabinet jelentésének - amelyet Pintér Sándor belügyminiszter terjesztett a parlament elé - tartalmaznia kellett többek között azt, hogy a 2006. szeptember 19. és 22. közötti, valamint a néhány nappal későbbi, október 23-i tömegdemonstrációkon "a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül, egyben morálisan elfogadhatatlan módon" fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi, illetve büntetőeljárás, és ezek milyen eredménnyel zárultak.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint - mint azt korábban a kormányszóvivői iroda már tudatta - fegyelmi eljárás 47 emberrel szemben indult, közülük hetet már jogerősen elmarasztaltak: négyen feddésben részesültek, egy rendőr megrovást kapott, egynek meghosszabbították a rendfokozati várakozási idejét, egynek pedig megszüntették a szolgálati viszonyát. Három rendőr esetében még nincs jogerős döntés.

Büntetőeljárás 71 rendőrrel szemben folyt, közülük 13-at már jogerősen elítéltek: két embert letöltendő, kilencet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, kettőt pedig próbára bocsátott. A büntetőeljárás 15 rendőr esetében még folyamatban van. A többiek ügyében az igazságszolgáltatási szervek vagy megszüntették a nyomozást, vagy felmentő ítélet született.

A kormányzati összefoglalónak szólnia kellett arról is, hogy a bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, továbbá az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan rendelkeznek ma is aktív szolgálati jogviszonnyal, és a mostani kabinet hivatalba lépése után láttak-e el, illetve töltenek-e be jelenleg bármilyen rendőrségi vagy állami vezetői feladatot.

Pintér Sándor közlése szerint azok közül, akiket jogerősen elmarasztaltak, tízen rendelkeznek aktív szolgálati jogviszonnyal. Közülük egy rendőrnek a fegyelmi elbocsátása már folyamatban van, további kilencnek pedig "az eltávolítása záros határidőn belül megtörténhet".

A rendőri fellépés szervezési és irányítási feladataiban felelős vezetőként - például műveletirányítóként, biztosítás-, helyszín- vagy útvonalparancsnokként - részt vevők közül legalább osztályvezetői szintű beosztást 73-an töltöttek be. Több mint 80 százalékuk azonban jelenleg már nem tagja a rendőri vezetésnek - áll a tárcavezető jelentésében, amely szerint "a megtisztulás egyértelmű jeleként értelmezhető, hogy az érintettek közül a kormányváltást követően senki nem került állami vezetői munkakörbe".

Beszámolt arról is, hogy a Készenléti Rendőrség - akkori nevén Rebisz -, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományába tartozott és a vizsgált események során a rendőri erők irányításában részt vett vezetők közül 32-en "a várható felelősségre vonás vizsgálata előtt" elhagyták a testületet, túlnyomó részük még a kormányváltás előtt.

A jelentés következtetései között a miniszter azt írta, hogy a 2006. október 23-ai budapesti rendőri biztosításban részt vevő, illetve a rendőri intézkedésekbe bevont vezetői és alparancsnoki állományból 2006 óta 192-en távoztak nyugdíjazással, közös megegyezéssel vagy fegyelmi eljárás eredményeképpen. Ezekből "az események során tanúsított magatartásával, viselt felelősségével összefüggésben a testület által kivetettek száma" 96 - tette hozzá, majd tudatta azt is, hogy a Balsai-jelentésben a 2006. október 23-án történtekkel összefüggésben név szerint megemlített 26 vezető beosztású közül 16-an már nem dolgoznak a rendőrségnél. "Az állományban dolgozó vezetők közül azok dolgoznak továbbra is, akiknek területén erőszakos cselekmény elleni jogtalan fellépésre nem került sor" - jegyezte meg.

A kormányjelentés szól a 2006. őszi események során ártatlanul sérelmet elszenvedettek kártérítésről is: eszerint 149 károsultnak összesen 270,5 millió forintot fizettek ki. A parlament március 12-én fogadta el Balsai Istvánnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről készített jelentését. Az időközben alkotmánybíróvá választott fideszes politikus miniszterelnöki megbízottként arra jutott, hogy az ügyben szükséges Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálata, és úgy ítélte meg, felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

A Balsai-jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat rendelkezett arról, hogy a kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie: a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A Ház arra is felkérte a kormányt, hogy foglalja össze, a 2006. szeptember 19. és 22. között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi és büntetőeljárás.