A média általános megítélése ugyan kedvező, az újságírók presztízse már kevésbé előnyös, az emberek csaknem fele nem ajánlaná a gyermekének, hogy erre a pályára lépjen - hangzott el szerdán a siófoki Media Hungary konferencián.
Bár a média az elmúlt 25 évben a magyar intézményrendszerhez képest kedvezőbb pozíciót töltött be a társadalomban, az újságírók presztízse már kevésbé előnyös, megítélésük az ügyvédekével azonos - ismertette egy friss kutatás eredményét Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója. Az emberek 43 százaléka nem ajánlaná rokonának, hogy ezt a pályát válassza, 29 százalékuk viszont - jellemzően az alapfokú végzettségűek - javasolná. Beszámolt arról is, hogy az emberek megítélése szerint a média elég nagymértékben biztosítja a tájékozottságot.
A média megítélésének történeti változásait bemutatva Závecz Tibor azt mondta: 1988-ban a tömegtájékoztatás volt a legelismertebb intézmény, a bizalmi értéke azonban rendre csökkent, így a szektor - bár megítélése folyamatosan kedvező volt - 2000-re elveszítette előnyét. Závecz Tibor ezt azzal magyarázta, hogy a rendszerváltáskor zászlóshajó szerepet betöltő média a kilencvenes évek első felében "csatahajóvá" vált.
Nincs nevelő szándékuk a TV2 hírműsorait készítőknek, inkább egy termékkel próbálják kiszolgálni a nézőket – mutatta be a szerkesztési elveket a csatorna hírműsorokért felelős vezetője. György Bence elmondta: elsősorban azt tekintik feladatuknak, hogy minél több néző válassza a műsort, ehhez pedig olyan tartalmakat kell készíteni, ami érdekli az embereket.
Mint mondta, tudomásul vették, hogy közönségük átlagát a szakképzett kisvárosi emberek adják, ezért hírműsoraikat is nekik készítik, ezt a munkát pedig - mint mondta - nehéz úgy végezni, hogy ne irritálják az értelmiséget.
A tévé két éve minden nap, percalapú kimutatások segítségével elemzi a saját és a konkurens csatorna kínálatának és nézettségének összefüggéseit, ezekből pedig kiderül, hogy a politikai anyagoknál csökken, míg a bűnügyieknél emelkedik az érdeklődés a hírek iránt.
A blogok és a hagyományos szerkesztőségek közötti, néhány fős, úgynevezett mini szerkesztőségek elterjedésére számít Weyer Balázs (Főszerkesztők Fóruma), aki rámutatott arra: vannak olyan területek - például a gasztro- vagy az utazási újságírás területén - amelyeken már a blogok adják a fősodort.
