Itthon Dreissiger Ágnes 2012. május. 08. 10:38

Kaotikus betegszállítás: Szigetvár helyett Mohácsra küldték a mentőt

Múlt héten vette át az Országos Mentőszolgálat a betegszállítás irányítását országszerte a különböző szervezetektől. Bár erről először a Semmelweis-tervben esett szó, és az időpontok is rendre kitolódtak, az OMSZ állítja: azért akadozik a rendszer, mert számos, nem várt problémával kellett szembesülniük. A Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete viszont állítja: a hibák egy része fél óra alatt orvosolható lenne.

Május elsején vette át országos szinten a mentőszolgálat a betegszállítás irányítását, az átadás-átvétel azonban nem volt zökkenőmentes. Múlt héten ugyanis azt lehetett hallani, az erre a célra életre hívott négyjegyű hívószám, a 1820 túlterheltsége miatt az eredeti 104-es hívószámra ment át a hívások egy része. Múlt héten a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete (MBOE) közelményt adott ki, amelyben jelezték: a túlterheltség már a mentést is veszélyezteti.

„Nem számítottunk rá, hogy ennyire pontatlan adatbázisuk van” - ezt mondta Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat műveleti és szervezési igazgatója arra a kérdésünkre, vajon kellően felkészült-e a mentőszolgálat a május elsejei időpontra. Szerinte az OMSZ számos, előre nem látható problémával szembesült egy hete. (Ezt némileg cáfolja, hogy 2010 óta tudott, a mentőszolgálatnak át kell vennie a betegszállítás irányítását országosan. Erről először a Semmelweis-tervben esett szó: eleinte még 2010. július 1., később 2012. január 1. volt a dátum. Ezt módosították aztán május elsejére - a szerk.)

Előbb papírra, aztán gépbe

Göndöcs azt is mondta, az országban több mint kilencven betegszállító szolgálat működik, ezek többsége együttműködött, de néhányan a folyamatos egyeztetések ellenére sem örültek a változásnak. Példának hozott fel egy Győr-Moson- Sopron megyei esetet, ahol a helyiek maguk között egy ügyeleti rendszert építettek ki. Most vasárnap azonban az egyikük azt közölte: csak a területileg hozzájuk tartozó betegszállításokat vállalják. „A többi betegszállítást az OMSZ-nak kellett megoldania” - mondta Göndöcs.

Idő, míg helyreáll a rend az irányításban
MTI / Szigetváry Zsolt

A Mentők és Betegszállítók Egyesületének elnöke viszont lapunknak azt mondta: mivel a jogszabályból kikerült az a passzus, hogy az ügyeleti rendszer szervezésének és irányításának feladata a megyei irányítószervekhez tartozik, „most senki nem tudja, ki szervezi az ügyeleteket”. Bíró Ferenc szerint nem az kérdés, hogy javul-e majd az irányítás az OMSZ keze alatt, hanem, hogy mikorra. „A problémák jelentős része fél óra alatt orvosolható lenne. Most a kezelők előbb papírra vetik az adatokat, majd ha van idejük, átvezetik a gépbe, és azt küldik nekünk tovább.” Ezt maga az OMSZ is bemutatta hétfő délelőtt az újságíróknak. A mentőszolgálat azt is jelezte, próbálják kijavítani a hibákat és kerülni a felesleges adatokat. "Ma már a beteg adatainál az anyja neve nem szerepel a felvételi lapon" - mondta Göndöcs Zsigmond. Bíró szerint így fordulhat elő, hogy egy reggeli rendelés hat órával később érkezik meg, vagy hogy száz kilométert fut üresen egy autójuk. Bíró egy hétfői példát is felhozott: a papírozás következménye az is, hogy lyukra futott egy kocsijuk, mert Szigetvár helyett Mohácsra küldték őket a központtól.

Göndöcs Zsigmond azt is mondta, a vonalak terheltségét csökkenthetné az a webes felület, amin az ezer jogosult orvos megrendelheti a betegszállítást. Eddig viszont összesen 490-en regisztráltak a rendszerben, és közülük is csupán 208-an adtak le kérést. Az első napok adatai alapján hétköznaponként átlagosan 3500-4400, hétvégén 1500-1800 betegszállítási hívás érkezett az OMSZ-hoz. Most derült ki egyébként az is, hogy több kórházból például nem lehet az egységes betegszállító négyjegyű telefonszámát tárcsázni. Göndöcs szerint hetek kérdése, és érezhető javulás lesz az irányításban.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.