Nehéz döntés előtt áll Lázár János, akinek arról kell határoznia, hogy elfogadja-e a második legfőbb posztot Orbán Viktor mellett. Ha igent mond, elveszítheti jelenlegi önállóságát, ha azonban ellenáll a miniszterelnök hívásának, megrendülhet a pozíciója a Fidesz-frakció élén. Információink szerint jelenleg is folyik az egyeztetés arról, hogy Lázár milyen feltételekkel venné át a Miniszterelnökség irányítását, ahol a kormányzati munkába bekapcsolódott Századvéggel és Orbán bizalmasaival kellene megküzdenie mozgásterének bővítéséért.
„A miniszterelnök felismerte, hogy a jelenlegi kormányzati struktúra nem működőképes, de csúcsminisztériumi építményen nem fog változtatni. Inkább egy üzemmérnököt keres, aki képes lenne javítani a hatékonyságon, felpörgetné a munkát. Ha János vállalja a feladatot, akkor kvázi-miniszterelnök lehet belőle” – beszélt a hvg.hu-nak a tervezett kormányátalakításról és benne a Lázár Jánosnak szánt szerepről a Fidesz egyik vezető politikusa.
A miniszterelnök-pártelnök 24 Óra nevű Komárom-Esztergom megyei lapnak adott április 13-i interjújában ismerte el, hogy változásokat tervez a kormányban. Másnap a Népszabadság arról írt, hogy Orbán Viktor a Miniszterelnökséget is át akarja alakítani, és egy olyan erőskezű vezetőt keres, aki képes lenne koordinálni a kormányzati ügyeket. Erre a feladatra a napilap szerint a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét szemelte ki. Az Origo később megerősítette, hogy folynak az egyeztetések, a hírportál értesülései szerint Lázár a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, Varga Mihályt válthatja, aki az IMF-tárgyalásokért lenne felelős a jövőben.
Bár Lázár János április 18-án egy sajtótájékoztatón azt mondta, „semmilyen, személyét illető változásról nincs tudomása, nem tervez ilyen jellegű változást”, nem cáfolta egyértelműen a kiszivárgott információkat. „Meglátjuk, hogy mit hoz a kormányátalakítás, amely a közeljövőben be fog következni” – hárította egy hete a sajtó érdeklődését. Több vezető fideszes politikus, kormányzati forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a kormányfő a napokban is komoly nyomást gyakorolt a még mindig hezitáló Lázárra, hogy vállalja a kabineten belüli konfliktusok elsimítását.
Forrásaink szerint a frakcióvezetőnek tetszik ugyan a kihívás, de egyelőre nem világos, mekkora mozgástere lenne. Nem zárható ki ugyanis, hogy a Miniszterelnökségen komoly ellensúlyokat kapna, ráadásul a döntések előkészítésére kevés ráhatása lenne: ebben az Orbán főtanácsadójához közel álló Századvég-csoportnak van meghatározó szerepe.
Se Navracsics, se Varga nem vállalt konfliktusokat
„Viktor egy stratéga, aki víziókat, nagy terveket szeret szőni, a napi ügyeket, a miniszterek, államtitkárok mozgatását, a konfliktusok kezelését unja. Úgy ítéli meg, hogy János pont ebben volt jó eddig a frakció élén, ezért mindenáron be akarja húzni” – mondta a párton belüli döntéshozatalra rálátó, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő forrásunk.
Kormányzati forrásaink szerint míg az első Orbán-kabinet idején a miniszterelnök rengeteg időt töltött a döntések előkészítésével és bonyolult szakpolitikai kérdések megértésével, a második kabinetjének felállításakor tudatosan távol akarta tartani magától ezeket az ügyeket. Ezt a kormányfői igényt is figyelembe vette Navracsics Tibor, amikor 2010-ben kialakította a csúcsminisztériumi struktúrát.
„Azzal a szereppel, amit most Lázárnak nézett ki a miniszterelnök, Navracsicsot bízta meg a kormányalakításkor. Tibor viszont nem szán elég időt a kormányon belüli egyeztetésekre” – mondta a Fidesz elnökségéből származó forrásunk, aki szerint a kormányzati koordinációért felelős miniszterelnök-helyettest a közigazgatás átszervezése köti le. Ugyanakkor tudatosan távol tartja magát a kabineten belüli politikai konfliktusoktól, nem vállalkozik arra, hogy ő vigye keresztül a miniszterelnöki szándékot. Állítólag eleinte próbálkozott ugyan ilyesmivel, de falakba ütközött.
„Matolcsy György például egy adott pillanatban közölte, hogy neki Orbán a főnöke, vele kíván egyeztetni.” Kormányzati forrásaink szerint részben ezért egy idő után Navracsics az egyeztetést inkább közigazgatási államtitkárára, Gál András Leventére bízta, aki rálátott a teljes kormány jogszabály-előkészítő tevékenységére. Ő viszont információink szerint összeütközésbe került a miniszterelnökkel, amikor pontatlanul fogalmazta meg a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről szóló kormányhatározatot és olyan jogkörökkel is felruházta őt, amit a kabinet nem hagyott jóvá. (Gál ezért fegyelmit is kapott tavaly októberben Navracsicstól, novemberben pedig lemondott az államtitkári posztról és kormánybiztos lett.) Úgy tudjuk, a közigazgatási minisztert azért is kritika érte Orbán részéről, mert - Semjén Zsolttal ellentétben - miniszterelnökhelyettesként "nem áll bele a politikai vitákba".
A minisztériumok felett álló Miniszterelnökséget vezető Varga sem szánt túl sok energiát az elmúlt két évben a koordinációra. „Misi ért a számok nyelvén, néha csatázik is Matolcsyval gazdaságpolitikai kérdésekben, de olyan, tőle távol álló ügyekben, mint a víziközművek, nem fog elmélyülni” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik vezető politikusa arra utalva, hogy Vargának csak néhány, számára fontos területre terjedt ki a figyelme.
Orbán „bulldog típusú” végrehajtott keres
Orbán ezért most – ahogy egy parlamenti képviselő fogalmazott – „egy bulldog típusú”, nagy munkabírású embert keres, akinek politikai ereje is van ahhoz, hogy a minisztériumokat munkára biztassa, a konfliktusokat kezelni tudja. „János a frakció élén bizonyította, hogy rövid idő alatt átlátja a komplikált ügyeket, ráadásul a miniszterelnök akaratát is érvényesíteni tudta a képviselőcsoporton belül” – mondta a Fidesz-frakció egyik befolyásos tagja.
Lázárt nem először próbálja behúzni a kormányba Orbán Viktor. Tavaly októberben a Népszabadság arról írt, hogy a kormányfő őt szánta a miniszteri feladatot eredetileg 2011 végéig vállaló Réthelyi Miklós helyére. Ezt Lázár akkor nem cáfolta, ahogy azokat a kiszivárgott információkat sem, hogy feltételeket szabott a miniszterelnöknek. Végül a minisztercsere elmaradt – információink szerint Lázár azért is szabott ilyen szigorú feltételeket, mert akkor még nem akart belépni a kormányba.
„Ha erős a hívás, nincs apelláta, most nem egy minisztérium, hanem a kormány élére invitálják” – mondta egy volt kormánytag a hvg.hu-nak, úgy vélve, egy ilyen fajsúlyú ügyben nehéz lesz ellentmondani a miniszterelnök-pártelnöknek.
Minimum miniszter |
„Lehet nemet mondani a kormányfőnek, de túl sokszor nem érdemes” – mondta a kormányátalakításról szóló egyeztetésekre rálátó fideszes forrás. Ahogy tavaly, amikor a miniszterelnök a Nefmi élére hívta, úgy információink szerint most is vannak feltételei Lázárnak. Úgy tudjuk, ahhoz mindenképpen ragaszkodik, hogy ne csak Varga Mihály államtitkári posztját és jogköreit kapja meg, hanem miniszteri rangban kívánja vezetni a Miniszterelnökséget. Forrásaink szerint szeretné, ha a döntés-előkészítésben és nem csak a végrehajtásban kapna szerepet, bizonyos közigazgatási feladatokat pedig átkérne a KIM-től. Az egyik vezető fideszes politikus szerint a titkosszolgálat-felügyelet egyes feladatai is átkerülhetnek a Belügyminisztériumból a Miniszterelnökségre – ám ezeket az információkat más források nem tudták megerősíteni. A hvg.hu által megkeresett, az egyeztetésekre rálátó fideszes politikusok szerint az átszervezés konfliktusokkal járna, hiszen mind Navracsics, mind Pintér Sándor jogköreit érintené. Az egyik forrásunk szerint a miniszterelnöktől függ, hogy vállalja-e ezeket a konfliktusokat és teljesíti-e a frakcióvezető feltételeit. |
A Századvég kormányoz?
„A következő két év a hibák kijavításának ideje lesz a kormányzásban” – mondta januárban a fideszes frakcióvezető a berlini magyar nagykövetségen tartott előadásában, jelezve, hogy ő sem teljesen elégedett a kormány teljesítményével. Fideszes és kormányzati forrásaink egybehangzóan állítják, Lázárnak a Miniszterelnökségen sokkal korlátozottabb lesz a mozgástere, mint a Nefmi élén lett volna.
Az Origo múlt hét kedden arról írt, hogy Szijjártó Péter, Orbán miniszterelnöki biztosként dolgozó szóvivője nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár lesz, továbbá államtitkári rangot kaphat a Miniszterelnökségen eddig tanácsadóként foglalkoztatott Győri Tibor. Forrásaink mindkét politikust Orbán bizalmasának tartják, akik szerintük akár Lázár ellensúlyai is lehetnek majd a Miniszterelnökségen.
Egy volt kormánytag szerint szinte kizárt, hogy teljesen szabad kezet kapna, a döntések előkészítésében ugyanis már most is meghatározó szerepe van Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának, illetve a körülötte szerveződött csapatnak: a Századvég-cégcsoportnak. Egy másik forrásunk szerint a döntés-előkészítést lényegében kiszervezték a kormányból. A Századvég Politikai Iskola Alapítványból, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-ből és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ből álló csoport tavaly novemberben – egyedüli indulóként – nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kiírt havi harmincmillió forintos, a ciklus végéig tartó milliárdos pályázatot. (A Századvégben és a Strategopolisban kinevezéséig érdekelt volt a Habonnyal baráti viszonyt ápoló kormányszóvivő, Giró-Szász András is, aki tavaly megvált az egyes cégekben lévő részesedésétől – hivatalosan pont azon a napon, amikor a csoport elnyerte a minisztérium pályázatát.)
Kiszervezett referatúrák? |
A Századvég-csoport szerződését februárban kiegészítette az NFM, így a Századvég már nemcsak tanulmányokat ír és tanácsokat ad, hanem jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos felvetéseket tehet, és nemcsak a fejlesztési tárcának, hanem a többi minisztériumnak is. Erről február 29-i sajtótájékoztatóján a kormányszóvívő azt mondta, a Századvég-csoporttól "a központi közigazgatás valamennyi intézményi szereplője igényelhet" információkat.
A kibővített szerződés szerint a magyar állampapírok értékesíthetőségével, a szerencsejáték-, az iparfejlesztési, a posta- és a MÁV-stratégiával kapcsolatban, valamint Budapest fejlesztéséről és a határon túli magyarok ügyében tehet a csoport jogszabály-előkészítő javaslatokat, továbbá tanácsokat ad a nemzetközi gazdaságfejlesztéssel, a foglalkoztatáspolitikával, a közigazgatással, a vagyongazdálkodással és az európai uniós támogatások elosztásával kapcsolatban. Ebből egy sor feladatot már május 31-ig teljesítenie kell, amiért addig bruttó 940 millió forintot kaphat.
„Ez nem más, mint az államigazgatási feladatok kiszervezése egy magánvállalkozáshoz” – mondta a kormányzati döntéshozatalra rálátó forrásunk, aki szerint a jövőben a Századvég lesz az igazi kapcsolattartó a Miniszterelnökség és a tárcák között, a cégcsoport hozza mozgásba a kormányt, hajtja majd az apparátust. Egy másik forrásunk úgy jellemezte a helyzetet, hogy a Századvég stábja jelentheti azokat az úgynevezett tükörreferatúrákat, amiket még az első Orbán-kormány idején hoztak létre az akkori Miniszterelnöki Hivatalban a minisztériumok ellenőrzésére. Amennyiben a frakcióvezető elfogadja a felkérést, forrásaink szerint Orbán jelölné ki a stratégiát, a Századvég készíthetné elő a törvényeket, Lázár pedig a végrehajtást, és a menet közben az apparátusban keletkező feszültségek elsimítását végezné. |
Feladja a hátországát?
„Nehéz döntés előtt áll Lázár. Ha bemegy, elveszítheti azt a függetlenségét, amit jelenleg a frakció élén élvez” – véleményezte a helyzetet a fideszes képviselőcsoport egyik befolyásos tagja. Több forrásunk is azt mondta, ha Orbán ragaszkodik a kinevezéséhez, de Lázár mégis nemet mondana, az a frakcióvezetői posztra is kihatással lehet, hiszen számos ügyet eddig úgy tudott keresztülvinni a 263 fős csoporton, hogy a képviselők tudták, élvezi a miniszterelnök-pártelnök teljes bizalmát. „Nagy dolog a kormányfő jobbkezének lenni, de mégis függeni fog tőle” – mondta az egyik fideszes forrás.
Kinevezése esetén Lázárnak nemcsak a viszonylagos önállóságot biztosító frakcióvezetést kell maga mögött hagynia, hanem a hátországát jelentő hódmezővásárhelyi polgármesterséget is. Bár a frakcióvezető volt az első fideszes politikus, aki már tavaly márciusban úgy nyilatkozott, hogy három letöltött ciklusa után „alapból” szeretné befejezni a polgármesterkedést, ha bemenne a kormányba, akkor a miniszterek és az államtitkárok összeférhetetlenségét szabályozó törvény alapján már most le kéne mondania a városvezetői tisztségéről – Hódmezővásárhelyen pedig időközi választásokat kellene kiírni.
Az már biztossá vált, hogy Lázár 2014-től nem lesz polgármester: az Országgyűlésről szóló, nemrég elfogadott törvény szerint a képviselőséget és a polgármesterséget szét kell választani a következő ciklusban. Múlt héten a Fidesz Csongrád megyei 4. választókerületi tanácsa úgy döntött, őt jelöli a választókerület elnökének, a pártban pedig az a szokás, hogy a kerület elnökét indítják a következő országgyűlési választáson.
