hvg.hu: Brüsszeli információk szerint akár újabb kötelezettségszegési eljárások is indulhatnak Magyarország ellen. Ön valószínűnek tartja ezt?

Andor László: Amikor januárban három ügyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, jeleztük, hogy más területeket is vizsgálunk, hiszen olyan gyorsaságú, volumenű törvényalkotás zajlott Magyarországon, hogy számos témában még nem tudtuk megítélni, hogy a döntések illenek-e az uniós joganyaghoz.

hvg.hu: Ön szerint indulnak újabbak?

A. L.: Nem akarok tippelni olyan ügyekben, amik más biztosokhoz tartoznak.

hvg.hu: A Bizottság szóvivője nemrég 20-30 vitás ügyről beszélt, még ha csak ironizált is esetleg. Jól látható, hogy újabb és újabb fejezetek nyílnak meg, a Velencei Bizottság, és az Európa Tanács is számos kérdést vizsgál. Hol lehet a vége ennek a folyamatnak?

A. L.: Ez a szóvivői nyilatkozat, amire utalt, elég szerencsétlen volt. A Bizottság szóvivőjének nem lett volna szabad olyan látszatot keltenie, hogy itt egy definiálatlan történetről van szó. Nem kellett volna új dolgokat mondania egy olyan történetben, amiben nincsenek új fejlemények. Ez a hiteltárgyalásokra vonatkozó kérdésre adott válaszként hangzott el. Ami nem ezzel kapcsolatos, ott sem arról van szó, hogy a Bizottság új problémákat keresne, hanem, hogy a testület mindenre odafigyel, amit az Európa Tanács vagy a Velencei Bizottság mond, és ezek most, márciusban futottak be.

hvg.hu: Csak a Velencei Bizottság nyolc kérdést vizsgál, legutóbb öt pontban tették közzé kifogásaikat az igazságszolgáltatással kapcsolatban. Ezekből lehet újabb eljárás?

A. L.: Nincs ilyen automatizmus, mert a Velencei Bizottság és az Európa Tanács nem az EU hivatalos szervei. A Bizottságnak az uniós jogot, annak érvényesülését kell vizsgálnia, és nagyon sok olyan kérdés van, ami nem ide tartozik, hanem nemzetközi szerződések szabályozzák. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet például számos kritikát fogalmazott meg a magyar Munka törvénykönyvével kapcsolatban, de nekünk csak azt kell vizsgálnunk, hogy ez az uniós jogba nem ütközik-e.

hvg.hu: De a Bizottság egyre kiterjesztőbb módón értelmezi saját szerepét mint a „szerződések őréét”, és már nem csak azt figyelik, hogy egy-egy paragrafus konkrétan megfelel-e az uniós jognak. Ez az, amit a magyar kormány úgy értelmez, hogy politikai feltételeket támaszt a Bizottság a hitel megállapodáshoz.

A. L.: Az Európai Bizottság sem fordíthat hátat, ha az egyik tagállamáról komoly viták folynak, mint például most Magyarországról az Európai Parlamentben. Amikor José Manuel Barroso részt vett a parlament ülésén, és beszédet mondott, annak volt egy politikai, politizáló része is. De a pénzügyi segítségnyújtásnak más logikája van. Ott, ha a Bizottság egyszer deklarálta, hogy milyen feltételekkel nyitja meg a tárgyalásokat, nyilván nem hagyhatja, hogy összekeveredjenek ezek a dimenziók.

A magyar biztos szerint a Bizottság nem "utazik" Magyarországra, de reagálnia kell a vitákra

AP / Virginia Mayo

hvg.hu: Ön szerint mikor születhet döntés erről a pénzügyi segítségnyújtásról? Voltak olyan információk, hogy akár már a jövő hét közepén. (Az interjú április 20-án készült.)

A. L.: Ezt nem zárom ki, de most még én sem ismerem azokat a következtetéseket, amiket Olli Rehn vagy Viviane Reding levontak a magyar válaszokból, vagy amik a frankfurti tárgyalásokon kialakultak a magyar nemzeti bankkal kapcsolatban. Ami számomra egyértelmű: ha Magyarország pénzügyi segítséget kér, annak oka van, akkor kell, hogy legyen egy világos menetrendje ennek. Most ebben még elég sok a zaj.

hvg.hu: Mik a várakozások az Orbán-Barroso csúccsal kapcsolatban?

A. L.: Ezt inkább nem kommentálnám. Minden magas rangú találkozó nagyon fontos.

hvg.hu: A válságra hivatkozva több országban is korlátozták a munkavállalók jogait a nemzeti kormányok, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére, a versenyképességre hivatkozva. Mit tud, mit tehet ez ellen a Bizottság a munkavállalók érdekében?

A. L.: Ezek a kérdések nagyrészt tagállami hatáskörben vannak, hiszen a munka világa – a képzéstől kezdve a szabadságoláson át a nyugdíjazásig – nagyon eltérő hagyományok mentén fejlődött. Az egyéni és kollektív munkavállalói jogokkal kapcsolatban azért van egy általános jogi keret, ezek betartatására figyel a Bizottság. De van egy célszerűségi szempont is, az, hogy az adott állam szabályozása szolgálja-e a foglalkoztatás bővülését, a versenyképességet, a szociális kohéziót. Kiemelt cél a munkavállalás szempontjából hátrányban lévő rétegek (fiatalok, gyermeket nevelő nők, fogyatékosok, etnikai kisebbségek) elhelyezkedésének segítése. Az egy rossz reakció a válságra, ha munkavállalói jogokat csökkentünk. Valóban nagy a tiltakozás most Spanyolországban, ugyanez történik Olaszországban vagy Portugáliában is, a kormányok pedig a munkaerőpiac kiegyenlítésére hivatkozva léptek, mert ezekben az országokban nagyon szegmentált a munkaerőpiac: egyes rétegek nagyon komoly védelmet élveznek, míg – jellemzően a fiatalok – alig tudnak elhelyezkedni, egyik fix határidős munkából bukdácsolnak a másikba.

hvg.hu: A szociális párbeszéd is visszaszorulóban van, miközben a szakszervezetek is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Ez ellen mit lehet tenni?

A. L.: Ezért is beszéltem rossz reakcióról. Elég csak megnézni, mely országok teljesítenek jól a válság viszontagságai között is: Németország, Dánia, Ausztria, Svédország – csupa olyan tagállam, ahol nagyon fejlett a szociális párbeszéd, és senkinek eszébe sem jutna a válságra hivatkozással a szakszervezeteket nehezebb helyzetbe hozni.

hvg.hu: Márpedig ez történik Magyarországon is.

A. L.: Nem is dicsérte soha egy szóval sem a Bizottság ezt.

hvg.hu: Szintén több tagállamot érintő, egyre súlyosabb gond az orvosok elvándorlása. Ezt a problémát tudja valahogy kezelni a Bizottság?

A. L.: Az EU alapvetően kívánatosnak tartja a munkaerő áramlását, persze ez nem fordulhat agyelszívásba. Az a jó, ha a folyamat oda-vissza irányú, tehát valaki pár évre elmegy külföldre dolgozni, és ott magába szív egy magasabb munkakultúrát esetleg, új technológiákkal ismerkedik meg, és hazatérése után ezzel az ottani gazdasági környezet fejlődéséhez is hozzájárul. A tagállamok saját maguk persze többféle módon is megakadályozhatnak károsnak tartott folyamatokat, elsősorban persze a bérezés javításával. Tavaly márciusban volt egy konferencia a visegrádi négyek munkaügyi minisztereivel, ahol én magam vetettem fel, hogy a német és az osztrák munkaerőpiac megnyitásával nem látnak-e veszélyeket az orvos-elvándorlással kapcsolatban. Senki nem mondta, hogy ezt komoly veszélynek tartja.

hvg.hu: A magyar kormány részéről olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy uniós segítséget, uniós forrást is igénybe vesznek erre, de tudtommal ilyen célokra nincs pénz, vagy tévedek?

A. L.: Uniós forrás nincs erre, nem tudom, mire gondoltak a nyilatkozók. Kutatás-fejlesztésre rendelkezésre állnak pénzek, esetleg ezeknek lehet hozadéka egyes konkrét szakmáknak, de ez is egy áttételes hatás.

hvg.hu: Vizsgálják az úgynevezett „röghöz kötést” eredményező hallgatói szerződéseket is. Lehet valamit tudni erről? A szabad munkaerő-áramlással nyilván nehezen egyeztethető össze.

A. L.: Vizsgáljuk az ügyet, nagyon alapos munkát igényel ez, ennél többet most nem tudok mondani. Lehetnek legitim formái annak, hogy egy ország a jól képzett munkaerőt igyekszik otthon tartani, de hogy a magyar megoldás ebbe a kategóriába tartozik-e, most nem tudom megmondani.