Bár a hivatalos statisztikák szerint teljesülni fog a 2003-ban meghirdetett és az Orbán-kabinet által is átvett terv az alkoholizmus visszaszorítására, a szakemberek szerint az adatok nem fedik a valóságot, nyolc éve egyértelműen növekedett az alkoholbetegek száma, ami akár a 800 ezret is elérheti. A hvg.hu által megkeresett toxikológus szerint a dizájnerdrogok terjedése is komoly gondokat okoz.
Félmillió alá akarta csökkenteni 2012-re az alkoholisták számát az előző kormány a 2003-ban meghirdetett "Johan Béla" nevét viselő programja. Ugyan az önálló Egészségügyi Minisztériumot a kormányváltáskor beolvasztották a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, a terv nevét pedig "Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programjára" módosították, a tartalma változtatások nélkül érvényben maradt.
Bár a 2011-es statisztikát a KSH csak augusztusban hozza majd nyilvánosságra, a 2003 óta becsült adatok inkább csökkenő tendenciát mutatnak: 2003-ban 718 ezerre becsülték az alkoholfüggők számát, ami a következő években drasztikusan csökkent, 2005-ben 432 ezerre esett vissza. A KSH adatai azóta hullámzó tendenciákról árulkodnak, a legutóbbi, 2010-es adat szerint 522 ezer ember rabja a szeszes italoknak.
Torzító tényezők
Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője szerint a KSH adatai nem fedik a valóságot, hiszen csak a kórházak adataira, azon belül is a betegség számadataira épülnek és nem veszik figyelembe például az éves eladott szeszes ital mennyiségét és az egyéb, alkohollal kapcsolatos problémákkal küszködő betegek számát. Ehhez ráadásul a toxikológus szerint még hozzá kell venni az ismeretlen mértékű házi szeszfőzés hatásait is.
A KSH a májzsugorból indul ki |
Az alkoholizmus valós méreteit csak becsülni lehet. A KSH az egy évben alkoholos májzsugorban meghaltak számából kiindulva becsüli meg az alkoholisták számát. Külön statisztikákat vezet a nyilvántartott alkoholistákról, azokról, akik legalább egyszer addiktológiai vagy pszichiátriai kezelésben részesültek alkoholproblémáik miatt. Utóbbiak aránya az összes függőhöz képest elenyésző: a KSH által becsült adatokkal számolva az összes alkoholista kevesebb mint tíz százaléka részesült valamilyen ellátásban, 2008 óta pedig az arány öt százalék alá esett. Emellett nem szorult vissza az illegális drogok fogyasztása sem: 2003 óta a droghasználat miatt orvosi kezelésben részesültek száma húszezerrel növekedett. |
Zacher szerint ma Magyarországon 800 ezerre lehet becsülni az alkoholfüggők számát. A toxikológus azt mondta, a fenti adatok alapján 2003 óta „egyértelműen növekedett” az alkoholbetegek száma. A KSH alkoholproblémákkal kezelt betegekről vezetett statisztikáit jelentősen torzítja az orvos szerint, hogy 1997 óta jelentősen előretört a magánszektor a pszichológia és addiktológia területén, a statisztikai hivatal viszont csak az állami pszichológiai intézetek forgalmát méri. A főorvos szerint körülbelül 40 ezer ember lehet országosan, akik hasonló kezelésben részesültek, vagyis a páciensek fele magánklinikára jár vagy egyénileg praktizáló terapeutát látogat.
A toxikológiai osztályon az alkoholbetegeknél "intenzívebben emelkedett" a drogproblémákkal küszködő páciensek száma – mondta Zacher. 2011-ben körülbelül kétezer ember került a klinikára kábítószer-túladagolás miatt.
Pia vagy drog?
Az elmúlt években nem változott jelentősen a droghasználat miatt kezeltek aránya az alkoholistákhoz képest – számolt be a tapasztalatairól Simor Péter, a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának orvosa. Az alkoholproblémák főként az idősebb korosztályt érintik, részben azért, mert az alkoholfogyasztás hatásai csak évekkel később jelentkeznek, míg drogproblémákkal inkább fiatalok kerülnek be a klinikára.
| Ki az alkoholista? |
Az alkoholizmus definíciója nem egyértelmű, általában azokat nevezik így, akiknél huzamosabb, ivás nélkül eltöltött idő után elvonási tüntetek jelentkeznek. Ivási szokások szerint kétféle alkoholistát különböztetnek meg. Az egyik csoportba azok tartoznak, akiknek mindennap szeszes italt kell fogyasztaniuk, de nem feltétlenül részegednek le. A másik csoportba tartozók ezzel szemben általában csak hetente vagy hétvégén isznak, de nem képesek megállni a teljes lerészegedésig. Náluk olyan is előfordul, hogy hónapokig nem isznak egy csepp alkoholt sem, aztán pedig napokig ittasak. |
Komoly változás Simor szerint a dizájnerdrogok elterjedése és a heroin visszaszorulása. Az új, részben ismeretlen hatású kábítószerek fogyasztói jellemzően hamarabb, gyakran pár hónappal az első fogyasztás után fordulnak orvoshoz, míg a heroinisták gyakran évekig élnek függőként, amíg egészségi állapotuk elviselhetetlenné nem válik, és segítséget nem kérnek.
Ennek az az oka, hogy a „hagyományos” kábítószerekhez képest a dizájnerdrogok egészségügyi és pszichotikus hatásai (szorongás, paranoia, depresszió) hamarabb és nagyobb intenzitással jelentkeznek. Ez persze azt is jelenti, hogy ezek a drogok az egészségre ártalmasabbak a korábbi szereknél, ráadásul hatásaik egy része az orvostudomány előtt ismeretlen és a drogteszteken nehéz egyértelműen megállapítani, éppen milyen anyag található a páciens szervezetében – mondta Simor.
| A Johan Béla-terv |
| A 2003-as program a problémát "az alkohol túlzott fogyasztásából eredő egyéni és családi, közösségi kockázatok bemutatásával", az ezeket bemutató egyesületek és a leszokást segítő szakmai és civil szervezetek támogatásával érte volna el. A kormányzat komoly hangsúlyt kívánt fektetni az iskolai prevencióra, a túlzott italfogyasztás káros hatásainak korai bemutatására és a rehabilitációs intézmények (főleg a munkahelyeken működő alkohol- és drogprevenciós szervezetek) fejlesztésére. Az illegális drogfogyasztás "növekedésének korlátozására" a minisztérium a Nemzeti Drogstratégia erősítését, valamint az drogmentes szabadidős tevékenységek népszerűsítését tűzte ki célul. A program rámutat: "Az alkoholfogyasztással, helyenként drogterjesztéssel működő kereskedelmi szórakozóhelyeken kívül a fiatalok szabadidejének eltöltésére alig létezik igazán egészséges lehetőség." A több éven keresztül szakértők bevonásával készített Nemzeti Drogstratégiát a Johan Béla-tervvel ellentétben a jelenlegi kormány visszavonta és tavaly új stratégiát készített, amit a civil szervezetek élesen bíráltak. |
Harc az új szerek ellen
Míg az alkoholizmus elleni küzdelem 2003-as tervét a Orbán-kormány átvette, az új Nemzeti Drogstratégiát heves viták közepette fogadták el 2011-ben. Az addiktológus szakma nagy része bírálta az új kormány stratégiáját, amiért az a megelőzés és a függők rehabilitációja helyett az elrettentésre helyezi a hangsúlyt.
Sok bírálat érte a programot azért is, mert nem foglalta törvénybe a dizájnerdrogok, vagyis a hagyományos kábítószerekétől eltérő képletű, de hasonló hatású hatóanyaggal rendelkező drogok szabályozását. Ezeket a szereket jogi kiskapuk miatt így legálisan lehet árusítani, hiszen gyakorlatilag nem minősülnek illegális drogoknak. A szakma szerint pedig a 2009-ben elfogadott drogstratégia csupán emiatt szorult volna módosításra, hiszen a dizájnerdrogok csak ezután terjedtek el a magyar piacon.
A dizájnerdrog szabályozására április 3-ig kellett várni, amikor hatályba lépett az a rendelet, amely nemcsak az eddig ismert szereket tiltja, hanem az alapvegyületeket felsoroló úgynevezett C-listát is tartalmazza. Eszerint a dizájnerdrogok a „hagyományos” kábítószerekkel azonos megítélés alá esnek, forgalmazásuk akár három év szabadságvesztéssel is büntethető.
Alkohol nélkül, már az ivás rítusától is beindulunk
Elveszi a kedvünket az alkoholtól egy új gyógyszer
Zseniális grúz ötlet alkoholista turistáknak
