A kormány március végén rendezte ugyan a kórházi orvosok fizetését, de az alapellátásban dolgozók kimaradtak az emelésből. Ők tárgyalni akarnak, és ha nem járnak sikerrel, "egyéb eszközökhöz" folyamodnak. A háziorvosok nem tartják elképzelhetetlennek, hogy tömegesen egyszerre menjenek nyugdíjba, vagy hogy ügyeleti rendszerben dolgozzanak. A 6800 háziorvos harmada nyugdíjkorhatár felett van, harmaduk pedig annak közelében.
Miközben 86 ezer ember béréről sikerült márciusban megegyeznie a szakmai szervezeteknek a kormánnyal, az is kiderült: nagyjából 35 ezer, szintén az egészségügyben dolgozó háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos és védőnő egyetlen forintot sem kap. Az alapellátók képviselői - azon túl, hogy igazságtalannak tartják a döntést, és ezt több fronton is kifejezték - most, úgy tűnik, más eszközökhöz folyamodnak.
Trükközés a számokkal
Az alapellátó orvosokat tömörítő Fakoosz (Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége) hétvégén tartott gyűlést, ahol arról döntöttek, létrehoznak egy „sztrájkbizottságot”. (Mivel a háziorvosok nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként dolgoznak, ezért jogilag értelmezhetetlen a sztrájk az esetükben.)
Vezetőjük, Selmeci Kamill a hvg.hu-nak ugyanakkor azt mondta: az új alaptörvény szerint már van lehetőségük a háziorvosoknak is a sztrájkra. A betegeiket nem akarják cserbenhagyni, ezért adott esetben ügyeleti rendszerben dolgoznának.
„Mi nem kedvet kaptunk a béremelési tárgyalások sikeressége után, hanem a jogos igényünket már elég régóta jelezzük: tízéves elmaradásban van velünk szemben a mindenkori kormányzat.”
Ma nagyjából 162-166 forint a kártyapénz praxisonként, ennek harmadával való emelését tartanák megfelelőnek. Ezenkívül a praxisalap feltöltéséért és az eszköztámogatás amortizációs díjjá alakításáért is harcolnak - utóbbi így folyamatosan járna, nem úgy, mint most. (A praxisalapot egyébként még azzal a szándékkal hozta létre a kormány, hogy segítsék azokat a fiatalokat, akik háziorvosi körzetet akarnak nyitni. A Fakoosz szerint itt csúsztat a kormány: nem kapták meg a praxisalap feltöltésére ígért összeget.)
A Magyar Orvosok Szövetsége "háttérszervezetként támogatja" a Fakoosz törekvését, ugyanis Bélteczki János elnök szerint „elképzelhetetlen, hogy az alapellátó réteg kimaradjon a bérrendezésből”. Miközben a kormány értelmezése szerint a praxisalap emelésével már segítettek a háziorvosi rétegnek, az alapellátók úgy látják: ez csak kommunikációs fogás. Hiába döntöttek ugyanis az alap létrehozásáról, ha a korábban ígért másfél milliárd helyett csupán 300 millió forintot juttattak ide. Miközben a háziorvosi pálya egyáltalán nem vonzó a fiataloknak, és hiányszakmának számít, a praktizáló doktorok (nagyjából 6800) harmada túl van a nyugdíjkorhatáron, másik harmaduk pedig néhány éven belül eléri azt.
„Bár nem ez a cél, nem riadnának vissza a háziorvosok attól sem, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, hogy a nyugdíjas kort elért kollégák egyszerre vonuljanak nyugdíjba. Ez pedig a teljes alapellátást bedöntené” - mondja a MOSZ elnöke. A másik „fegyver” a kezükben a rendelés lassítása, például úgy, hogy valamennyi szakmai protokollt betartanák. Bélteczki szerint ebben az esetben a napi hatvan beteg helyett maximum húszat tudnának ellátni.
A gyerekorvosok is
Az akcióhoz csatlakozott a Házi Gyermekorvosok Szövetsége is, vezetőjük szerint - bár a tárgyalásokban hisznek - sikertelenség esetén ők is elszántak a nyomásgyakorlás egyéb eszközeire. „Mi már régóta mondjuk, hogy racionalizálni kellene a rendszerünket. A minisztérium asztalán van a javaslatunk arról, hogyan lehetne a gyermekellátást országos szintre kiterjeszteni, amihez kevesebb házi-gyermekorvosra lenne szükség, mint amennyien ma dolgoznak.”
Összesen 1570 házi gyerekorvos praktizál az országban, harmaduk 60 év feletti. Az alapellátásban érdekelt szakmai szervezetek szerint ha a kormányzat nem tesz valamit, néhány éven belül a komplett háziorvosi szakma eltűnik.
A Nefmiben elismerték, hogy "az alapellátás finanszírozása még nem ideális", de "apró lépéseket már tettek és folyamatosan tesznek az érdekükben". Beneda Attila kabinetfőnök az MTI-nek azt mondta: a háziorvosok ultimátuma emiatt indokolatlan, hiszen szó sincs arról, hogy ők kimaradnának a bérrendezésből. Ráadásul Beneda Attila szerint miután a háziorvosi teljesítményfinanszírozás alapjául szolgáló mutatószámok körét bővítették legkorábban, a háziorvosok voltak az elsők, akiknek több pénz jutott a rendszerben.
E mutatószámok körét a közelmúltban pedig ismét bővítették - tette hozzá. Ezen felül csak a közelmúltban 10 milliárdos nagyságrendű források kerültek az alapellátásba.
A hvg.hu úgy tudja: két héten belül leül a háziorvosi szakma képviselőivel tárgyalni az egészségügyi államtitkárság.