A Heti Válasz főszerkesztője maga tüntette Stumpf András publicisztikáját, amelyben az újságíró elítélte az egyetemi Schmitt-jelentést. Borókai Gábor saját cikkében azonban azt írja, hogy az "egyenlőbb az egyenlők között" rossz üzenet, amely visszaüthet a kormányzó pártokra.
Stumpf András tegnapi publicisztikáját visszavontam, amint megtudtam, hogy szerkesztői láttamozás nélkül került ki a Heti Válasz online oldalára - közölte szerdán Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, azt állítva, hogy a lapnál nem szokás, hogy fontos ügyekben a szerző – legyen az akár a főszerkesztő is – ne konzultálna kollégáival. Az írást saját maga vette le az oldalról a főszerkesztő.
Stumpf András írása elítélte az egyetemi vizsgálóbizottság „sovány és gyáva” véleményét, és azt javasolja az elnöknek, hogy álljon neki egy igazi doktori megírásának, és szerezze meg tisztességesen a címet. Emellett felidézi azt az egyetemi szabályzatot, amely szerint a plagizálással szerzett doktori cím visszavonandó. Az írás azonban rövidesen eltűnt a Heti Válasz oldaláról, Stumpf András az esetről nem kívánt nyilatkozni a Hírszerzőnek. (Itt azonban megőrizte az internet az írást.)
Borókai Gábor főszerkesztő szerdai cikkében karaktergyilkosságnak nevezi az ügyet, amelyben a hvg.hu tényfeltárása nyomán kiderült, hogy Magyarország elnöke húsz évvel ezelőtt lényegében összeollózta doktori disszertációját. Borókai úgy véli, a doktori a formai követelményeknek megfelelt, csak a tartalmiaknak nem, miközben a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottsága jelentésében a formai hibákról is említést tesz.
"A könnyített dolgozatírás és a könnyített elfogadási eljárás húsz év elteltével megbosszulta magát. Mára súlyosbító körülménnyé vált. A kétharmados többségnek kell tudnia, hogy mennyire súlyossá" - írja Borókai, aki leszögezi: "Van tehát egy dolgozatunk, amelyről húsz év elteltével kiderítették, hogy ma nem menne át a szűrőn, és a saját idejében sem volt magától értetődő, hogy átment".
Borókai szerint a történet masszívan politika, vélekedése szerint egy máig ismeretlen, és tettét sikere ellenére sem vállaló „oknyomozó” újságíró (itt Borókai a hvg.hu külsős, névtelenséget kérő szerzőjére gondol) a köztársasági elnök presztízsének leértékelése végett fogott bele az ügybe. A főszerkesztő szerint az ügynek jogi relevanciája nincs, etikai vonatkozásai azonban vannak.
Az akkori könnyített dolgozatírás és könnyített elbírálás ma súlyosbító körülmény, a politikai térben a lopásnak, a csalásnak és mindenféle gazemberségnek túlzó, mégis könnyen megérthető vádját hozza magával azt üzenve, hogy bár mindannyian egyenlőek vagyunk, azért vannak közöttünk egyenlőbbek - írja Borókai, megállapítva, hogy ez rossz üzenet.
Borókai szerint, aki 1998-2002 között a Fidesz-kormány szóvivője volt, a Schmitt-ügy támadási felületet jelent a kormánypártoknak. "Eddig Schmitt Pál teljes múltjával erősítette a kétharmados többséget, most már a kormányzó erők vállát nyomja a köztársasági elnök disszertációs ügye. Amíg bírják" - fogalmaz végül sejtelmesen a főszerkesztő.
