2012. március. 18. 12:58 MTI Utolsó frissítés: 2012. március. 18. 12:47 Itthon

"Budapest a lengyel jobboldal új zarándokhelye"

Romániában legyőzi a nacionalista láz az erdélyi magyarokat címmel számolt be szombat délután megjelent számában a Le Monde a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar kara körül kialakult politikai vitáról. A lengyel lapok a március 15-i eseményekkel kapcsolatban cikkeztek.

A mértékadó francia liberális lap szerint "a látszólagos nyugalom ellenére a nacionalizmus szellemei megszállták a helyes kisvárost", miután a román kormány rendeletet tervez magyarok és románok elkülönítéséről a MOGYE-n belül. Leonard Azamfirei dékán - aki az egyetem autonómiájának tiszteletben tartását kérte a kormánytól - a lapnak elmondta: egyes politikai pártok az egyetemet használják fel szavazatszerzésre, s az egyetemi élettől függetlenül avatkoznak be az intézmény működésébe. 

A tudósító, Mirel Bran megemlítette, hogy magyar nyelvű oktatás eddig is volt az egyetemen, a feszültséget viszont szerinte most az okozza, hogy az önálló kart kezdeményező RMDSZ számára a kérdésnek a közelgő választások miatt "politikai tétje" van. A román pártoknak - mint emlékeztetett a Le Monde - jobb- és baloldalon egyaránt eddig mindig szövetségre kellett lépniük a kormányozhatóság érdekében az RMDSZ-szel, amelynek biztos politikai jövője volt sokáig. 2008 óta azonban "két kisebb radikálisabb párt verseng vele, és halássza el a szavazóit".

A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi kiadásában Budapestet a lengyel jobboldal új zarándokhelyének nevezi, a salon24.pl független publicisztikai honlap két írásában a magyar kormányfő csütörtöki ünnepi beszédét és az unió reakcióját kommentálja. Az újság szerint a lengyel jobboldal támogatói Budapestre "új világi szentjükhöz", a magyar kormányfőhöz zarándokolnak. Kiemeli, hogy a Magyarországot a szabadság példaképének tekintő lengyel "mentális menekültek" támogatását a magyar kormányzat ki tudta használni marketingjében, de valójában "nélküle is boldogul".

A lap kitér arra, hogy a Magyarországon meghonosodott unióellenes politikai narratívák a magyar miniszterelnök és Vona Gábor ünnepi beszédeiben is megjelentek. Véleménye szerint a következő választásokon esélyes Fidesznek lehet, hogy a Jobbikkal kell majd koalíciót alapítania, amit Brüsszel képtelen lesz elfogadni.

A salon.24.pl kitér arra, hogy Magyarország volt az első uniós tagállam, amely szót emelt szuverenitása védelmében. A szerző szerint az ország totális alárendeltségének megteremtésével, amelyet "a szovjetek a hadsereg és az NKVD/KGB gyilkosainak bevetésével oldottak meg, az Európai Bizottság pénzügyi és jogi manipulációs szakembereket bízott meg". 

A salon24.pl másik írása szerint a miniszterelnök ünnepi beszédében kimondta azt, ami nem titok: az Európai Uniót (EU) valójában nem a "közös európai érdekek", hanem az uniós politikai játszma legfontosabb játékosainak érdeke vezérli. Hangsúlyozza, hogy "Orbánnak ugyanolyan joga van harcolni a magyar érdekekért, mint Németországnak saját érdekeiért".

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?