Az ELTE minden gyakorlógimnáziumának támogatását csökkentenie kellett az egyetemnek, miután a kormányzati támogatást 2,7 milliárd forinttal redukálták– mondta a hvg.hu-nak Fábri György rektorhelyettes. A Radnóti Miklós gimnázium a szülőkhöz és a volt diákokhoz fordult segítségért, mert az egyetem 2012 januárjától az iskolára terhelte közüzemi díjaink felét, 22 millió forintot. A gimnáziumnak nincs pénze.
„Folyamatosan tárgyalunk több minisztériummal, így a költségvetés készítésében meghatározó nemzetgazdasági tárcával, mivel nem az Oktatási Államtitkárság döntése nyomán állt elő ez a helyzet” – mondta a hvg.hu-nak Fábri György, az ELTE rektorhelyettese. Az egyetem ugyanis kénytelen volt mindhárom tradicionális gyakorló gimnáziumának támogatását csökkenteni, miután a központi költségvetési támogatásuk 2011-2012-ben 2,7 milliárd forinttal lett kevesebb, mint a 2010-es. Fábri György szerint az állami normatíva már évek óta nem fedezte a gyakorlógimnáziumok teljes fenntartási költségét, az egyetem mindig saját büdzséből pótolta ki azt, de egy ilyen mértékű elvonást már ők sem tudnak kigazdálkodni.
A Radnóti Miklós gimnázium igazgatója a héten körlevélben fordult a szülőkhöz és a volt diákokhoz, mert az egyetem 2012 januárjától az iskolára terhelte közüzemi díjaink felét, 22 millió forintot. „A nemrég elfogadott köznevelési törvény és az alakulófélben lévő új Nemzeti Alaptanterv előírásainak megfelelően a jövőben mindenképpen újra kell gondolni oktatási szerkezetünket. Várhatóan az iskola finanszírozási rendszere is változik. De tanév közben nem oldható meg semmiféle átszervezés azért, hogy a közüzemi díjakat fedezni tudjuk. 22 millió forintos gyors segélyre lenne szükségünk” – írta Tomcsányi Péter igazgató. Az intézményvezető megkeresésünkre annyit mondott, „nem szeretne médiakampányt”, csak jelezni akarta a problémát az érintetteknek, hátha érkezik segítség, egyébként pedig minden lehetséges szereplővel tárgyalnak, elsősorban persze az ELTE vezetésével.
„Nem csak a Radnótit érinti az ügy, minden gyakorlógimnáziumunk esetében hasonló lépésekre kényszerültünk, így a Trefort Ágoston Gimnáziumban, és az Apáczai Csere János Gimnáziumban is” – mondta a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a különbség annyi, az egyes intézmények eleve eltérő gazdasági helyzetben voltak, emiatt ki ilyen, ki olyan lépésekre kényszerült. Ezt minden esetben az iskola vezetése döntötte el.
Az ELTE rektori kabinetje a jövő héten foglalkozik az üggyel, Fábri György szerint azon túl, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordulnak, „egyéb politikai kapcsolataikat is igyekeznek kihasználni”.
A Széll Kálmán-terv végrehajtása miatt egyébként éves szinten több tíz milliárd forinttal kevesebbet költ az állam a felsőoktatásra, összességében 15 százalékkal kevesebb a pénz, mint tavaly. Emiatt számos intézmény kényszerült drasztikus lépésekre. A Debreceni Egyetemen 87 embert, a Pécsi Tudományegyetemen több mint 50 főt bocsátanak el a felsőoktatási források csökkentése miatt. Utóbbi helyen éves szinten 3 milliárd forinttal kevesebből tudnak gazdálkodni. Hoffmann Rózsa államtitkár ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak adott interjújában, „a főiskolák és az egyetemek szuverén, autonóm intézmények, így az ilyen típusú intézkedéseiket nem lehet, de nem is lenne szerencsés semmilyen módon befolyásolni. A létszámleépítések mögött értelemszerűen semmiféle központi szándék nincs”.