A jogászképzés állami támogatásának visszavágásával, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállításával és kistafírozásával közvetlen politikai és közvetett társadalmi célja van az Orbán-kormánynak a szuveren.hu szerzője szerint.
A jogászképzés állami támogatásának összezsugorításáról ír Bencze Mátyás a szuveren.hu-n. Rámutat arra, hogy „az újonnan alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) évfolyamonként 450 államilag finanszírozott igazgatásszervező hallgatót vehet fel 2012 szeptemberétől. A NKE közigazgatási kara továbbá számos olyan előny nyújtásával csábítja a potenciális jelentkezőket, amelyekkel más, a közigazgatási pályára szintén felkészítő képzések (akár a jogi, akár a gazdasági karokon) nehezen tudnak versenyezni: tandíjmentesség, speciális ösztöndíjmodell, a biztos elhelyezkedést garantáló életpályamodell, a főváros vonzereje stb.”
„Nem csupán arról van szó, hogy a kormány centralizációs törekvéseibe jól illik egy olyan intézmény, amelyet kiemelnek a felsőoktatás rendszeréből, monopolizálja az államilag támogatott igazgatásszervezői alapképzést, és egy »fenntartói tanács« révén közvetlenül három minisztérium (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium) vezérlése alá kerül. A jogász- és közgazdászképzéssel összehasonlított rendkívül magas államilag finanszírozott létszám másra is utal. A Magyar Közigazgatás című szakfolyóirat a 2011. decemberi, részben tematikus számát szentelte az új egyetem előtt álló feladatok elemzésének, amelyben az intézmény prominensei írtak az előttük álló feladatokról. Ezekből az írásokból az alapos olvasó számára fény derül a jogász- és közgazdászképzés elsorvasztásának magyarázatára is.”
Ezek szerint nagy az esélye annak, hogy „a jövőben akár nyíltan felvállalva (de jure), akár burkoltan, más képzési helyek anyagi ellehetetlenítésén keresztül (de facto) csak az NKE-n végzett hallgatóknak lesz esélyük elhelyezkedni a közszolgálatban.” Bencze figyelmeztet rá, hogy az új egyetem értékrendjében a „nemzeti érdek iránti elkötelezettség” meghatározó, amíg olyan értékek, mint az európaiság, alkotmányosság, demokrácia vagy jogállamiság, csupán mellékesen vagy egyáltalán nem jelennek meg.
„A kormányzat törekvése világosan látszik: a közigazgatást a lehető legrövidebb időn belül fel kell tölteni egy olyan személyi állománnyal, amely a kidolgozás alatt álló képzési anyagból tanulva és a megfelelő értékrendet elsajátítva másként kezeli a problémákat, mint azt a jogászok tennék” – véli Bencze Mátyás.