Másfél év után ismét a nyilvánosság elé állt Bajnai Gordon, aki csütörtökön borsodi polgármesterekkel találkozott, majd délután az edelényi művelődési házban elemezte a gazdasági és politikai helyzetet. Üzent a kormánynak „180 fokos fordulatot” javasolva, viszont kitért a visszatérését firtató kérdések elől. A vele tartó Lengyel László viszont közel sem volt ilyen visszafogott: egy békét hozó, ellenzéket összefogni képes államférfi eljövetelét jósolta. A leírás kísértetiesen illett Bajnaira.
„Arra nem vágyom” – válaszolta egy lakossági fórumon Bajnai Gordon arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha beülhetne Orbán Viktor székébe, hozzátéve, hogy a miniszterelnök még a tanácsait sem szokta kikérni. A volt kormányfő csütörtökön egy edelényi lakossági fórumon elemezte az ország gazdasági helyzetét, és az előadása végén többen is megkérdezték, tervezi-e, hogy visszatér a politikába. A rendezvényen Bajnait mindenki „miniszterelnök urazta”, s bár több alkalommal próbálták rávenni, hogy bírálja Orbánt vagy a Fideszt, az erre vágyók kénytelenek voltak beérni Lengyel László politológussal, aki hosszú levezetésben bizonygatta, hogy rövidesen elfogy a Fidesz tábora, és „egyszer majd feldühödik az átlagpolgár”.
Bajnai Gordonnak miniszterelnöki megbízatása 2010 júniusi lejárta óta ez volt az első nyilvános fellépése. A fórumot az Edelényi Közéleti Klub nevű egyesület szervezte, amely tavaly októberben azzal került be a hírekbe, hogy megpróbálta egy asztalhoz ültetni a helyi polgármestert, a Fideszből az országgyűlési választások előtt kilépett – a Jobbik által támogatott – Molnár Oszkárt, a MSZP és a Fidesz parlamenti képviselőit, Gúr Nándort és Daher Pierre-t. A fideszes politikus végül azzal mondta le a részvételt, hogy nem akar egy „MSZP-s rendezvényen” részt venni. Az „MSZP-közeliségnek” lehet alapja, az előadás után a közönségből többen is azt mondták a hvg.hu-nak, hogy a párt tagjai, mások meg azt, hogy baloldaliak, és Gúr is végigülte a beszédeket.
A fórumra Bajnait elkísérő, a volt miniszterelnök stábjához tartozó Szigetvári Viktor a hvg.hu-nak azt mondta, a korábbi kormányfő egész napját a borsodi térségben töltötte, dél körül polgármesterekkel találkozott. Szigetvári szerint egy tavaly novemberi meghívásnak tettek eleget, a rendezvény nem volt meghirdetve, kiplakátozva. Bajnai az előadásában azt mondta, ha a mélyszegénység leküzdése a cél, akkor „ide kell eljönni”.
Húsz év, nyolc év, egy év, másfél év
Legalább tízperces, egyetemi előadásnak beillő, nehezen követhető előadást tartott Bajnai, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért „írják le nullára” Budapestről és a Dunántúlról a borsodi térséget. Az előadásban esett szó rendszerváltáskori célokról, korrupcióról, elhibázott gazdaságpolitikáról, pártosodó médiáról. Kiderült, a volt miniszterelnök szerint három fajta hiba van: amiket az elmúlt húsz évben, az elmúlt nyolc évben, és amiket az elmúlt egy évben követtek el. Bármennyire nehéz a helyzet, szerinte nem reménytelen, megfelelő elszántsággal ki lehet javítani ezeket.
Felvezető előadásában a gazdasági válságot elemezte, mely szerinte a második szakaszába lépett, és annak a következménye, ahogy az első időszakban kezelték a krízist: úgy vélte, a kormányok túlköltekezéssel próbálták útját állni a válság terjedésének. Ugyanakkor méltatta a saját kormánya teljesítményét, amely szerinte a nemzetközi trendtől eltérően meg tudta fékezni az államadósság növekedését, és a 13. havi nyugdíj és fizetés megszüntetésével „megállította Magyarországot a szakadék szélén”.
Bajnai ezt követően ráfordult a jelenlegi kormány kritikájára. Szerinte az Orbán-kabinet látja a problémákat, felveti a demográfiával, az oktatással, az egészségüggyel és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, de a „kétharmaddal történelmi lehetőséget kapott” kormány rossz válaszokat ad ezekre. A volt miniszterelnök szerint a legfőbb gond abból adódik, hogy a Fidesz egyszerre ígérte meg a felsőbb osztályoknak, hogy mérsékli a terheiket és a szegényebb rétegeknek, hogy nem lesz megszorítás.
A két ígéret közti ellentmondást csakis az államháztartási hiány elengedésével lehetett volna feloldani, de miután ezt az EU nem tette lehetővé, a kabinet felélte a nyugdíjkasszák és a külföldi befektetők megtakarításait. Bajnai azt mondta, ebből próbálták meg teljesíteni legalább a középosztálynak tett ígéretüket az adórendszer átalakításával, de a volt miniszterelnök szerint ezzel mindenki rosszul járt, aki a 230 ezres átlagbér körül vagy az alatt keres. Ráadásul Bajnai szerint a munkahelyteremtés sem lesz sikeres így, mert az új rendszerben egyre drágább az alacsonyabb végzettségűek, a szegényebbek foglalkoztatása.
Bajnai azt mondta, az Európai Bizottság szerdai döntésével, mellyel a 144 milliárdnyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését javasolta, az elmúlt másfél év elhibázott gazdaságpolitikáját büntette. Szerinte ez „a pénz még nem veszett el végleg”, ha a kormány az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásai alatt „180 fokos gazdaságpolitikai fordulatot” hajt végre, akkor meg lehet úszni a büntetést.
„Megfélemledett társadalom”, olvadó Fidesz-tábor
A közönség kérdéseire előadott előadásait a 40-50 főből álló, főleg idősebb emberekből álló hallgatósága türelmesen végigülte, de vidámságot végül Lengyel László csempészett a fórumba. Bajnait ugyanis hiába noszogatták, hogy küzdjön meg Orbánnal, ahogy „leküzdötte az MSZP ellenállását” is 2009-2010-ben, a korábbi kormányfő rendre kitérő választ adott a visszatérésére vonatkozó kérdésekre.
A politológus – aki maga is „miniszterelnök úrnak” szólította Bajnait – viszont rögtön a dolgok közepébe vágott. A közönség felélénkült, amikor Lengyel kijelentette, a kormány nincs könnyű helyzetben, hiszen ő egy jobboldali budai környéken lakik, de már nem lát maga körül egy fideszest sem. Merthogy a politológus szerint a kormánypárt a kórházak, az iskolák, óvodák bezárásával, a fizetések 5-10 ezer forintos csökkentésével maga ellen dolgozik, a saját táborát olvasztja.
Lengyel László szerint a közvélemény-kutatásokban magukat bizonytalannak vallók nem is annyira bizonytalanok, csak a „megfélemledett társadalom” nem akarja bevallani, hogy kire szavazna. Igaz, pár perccel később már arról beszélt, hogy amíg a polgárok nem látnak alternatívát, addig „a csalódott választó beragad a Fidesz mellé”. Éppen ezért szerinte sok függ attól, hogy a helyi közösségek véleményformálói – így az orvosok, tanárok – mit mondanak a helyzetről. Lengyel szerint a „külföldre küldöm a fiam”, „hallom, nálatok is elveszítette a munkáját Józsi, a férjemet is most rúgták ki”, „vedd ki a pénzedet a takarékból” típusú beszélgetések hozhatják el a fordulatot. Azt mondta, ekkor fog kiderülni, hogy a kisembernek nincs kihez fordulnia jóvátételért, mert még a bíróságokat is magára szabta a Fidesz.
Lengyel szerint azért nincs sikere még az ellenzéknek, mert a korábban kormányzó szociális és liberális körökről már nem hiszik el, hogy kormányozni képesek. Itt rögtön hozzátette, hogy a Bajnai-kormány kivételt képez, de hát Bajnairól senkinek nem az jutott korábban sem az eszébe, hogy „szoci”. Szerinte az MSZP-nek, az LMP-nek és a civileknek (a felsorolásból feltűnően kimaradt Gyurcsány és a DK) már nem elég Orbán leváltására törniük, alternatívát kell felmutatniuk, hogy higgyenek is bennük, amihez Lengyel szerint „hiteles arcok kellenek”, ráadásul csak az tudja a többséget megnyerni, aki a háborúk lezárását ígéri és megköti a békét – írta körül a közönség örömére Bajnai Gordont.
Visszatérőben? |
A Gyurcsány Ferencet 2009 áprilisában váltó korábbi kormányfő hosszú hallgatás után idén január 9-én tette közzé az ország helyzetét értékelő, az Orbán-kabinet tevékenységét élesen bíráló írását az alapítvány blogján. Bajnai azt fejtegette, a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek reménye a mielőbbi kormányváltásban van, ez viszont csak akkor lehetséges, ha választható alternatíva szerveződik a Fidesz ellen.
A „szétvert demokráciáról”, „államcsőd felé sodródó gazdaságról”, „szétszakadó társadalomról” és „Európából kifelé haladó Magyarországról” szóló értekezése megjelenését követően Bajnai egymás után adott interjút a Klubrádiónak, az ATV-nek és a HVG hetilapnak. Az ATV-ben Bajnai arról is beszélt, hogy volt miniszterelnökként felelősséget érez az országért, és szeretne segíteni a jelenlegi rendszer megváltoztatásában. Mint mondta, azt nem tudja, miként járulhatna ehhez hozzá, és még arról sem döntött, vállalna-e miniszterelnök-jelöltséget a következő választáson. A HVG-nek pedig azt mondta, még nem látni ugyan, hogy a következő években hogyan alakul az ellenzéki pártok helyzete, de ha egyikük sem erősödik meg, akkor 2014-ben a demokratikus erőknek össze kell fogniuk.
Az Origo a volt miniszterelnök stábjából való – meg nem nevezett – forrásra hivatkozva január 17-én arról írt, hogy Bajnai egy új párt élén térhet vissza a nagypolitikába. Ezt a miniszterelnök titkársága még aznap cáfolta, hangsúlyozva, hogy a névtelenséget kérő informátor „provokatív szándékkal” téveszthette meg az újságírót. Később a hvg.hu-nak a volt miniszterelnök stábjának több tagja azt mondta Bajnai terveiről, bár fontolgatták az ötletet, biztosan nem alakítanak új pártot, a Haza és Haladás viszont a kutatásaival, programjaival továbbra is befolyásolni akarja a közbeszédet, programalternatívákat kívánnak felmutatni a döntéshozók, a politika számára. |